Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

kapcsolata a szcenográfia és a színházművészet fejlődéséhez /kulturális hatékonyság/. A szinházak, kultúrházak ós egyéb kulturális összejöveteli helyiségek tervezési normáinak, valamint a Minisztérium által a szinházi üzemre vonatkozóan kiadott szakmai normák betartására vonatkozó fegyelem megazilárditása. Uj előírások a színház-ellenőrző bizottságról. A szinházi célépületek és megyei színháztermek hálózata. A nézők összegyűjtése és ennek uj szocialista funkciója a nép kulturális színvonala fokozásának távlati tervében, a harmadik Ötéves tervben /az autóbusz hálózat sűrűsége, a kulturális üzemek látogatása esetén a viteldíj csökkentése. A megyei kulturálisszínházi szolgáltató hálózat állandósítása /kulturális és gazdasági kihatása/. VT. Nevelési feladatok A harmadik ötéves tervben fokozni a szakmailag müveit és szakképzett művészeti-műszaki dolgozók arányszámát, összhangban az uj technika fejlesztésével és a munka tudományos irányításának követelményével. A harmadik ötéves terv folyamán szétosztani a színházakban a művészeti műszaki üzem vezetőjének és a vezető képzőművésznek a feladatkörét két személyre és igy kialakítani a technika és munka-biztonság és a munka egészségügyi színvonalemelésének feltételeit. Javítani a technikai dolgozók szakképzésének feltételeit a tanulóviszony intenzív bevezetésével /a nagyobb szinházak segítségnyújtása a kisebbeknek/; az idősebb műszakiak képzettségét kiegészíteni az üzemi munkaiskolákban /szervezője az illetékes művészeti-műszaki egység vezetője/. A műszaki középkádereket a szcenográfiai ipariskolán nevelni /az első világositok 1962-ben végeznek, a szinpadi technikusok, festők, és parókások 1963-ban, a jelmezesek 1964-ben - az első 90 végzettet munkába állítani /az idősebb technikus-szakembereket és iparművészeket továbbképezni a Szcenográfiai Laboratórium szaktanfolyamain/ a második ötéves tervben 458 technikus végez, a harmadik ötéves tervben 1400 technikus.