Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

A SZCENOGRAFÍAI IPARISKOLA MÁSODIK ÉVE 3/1961 A Lakásépítési Ipariskola szcenográfia! osztályán 1959. szeptember 1. óta tanul az első 32 hallgató; akik négyévi tanulás után 1963-ban érettségivel fejezik be tanulmányaikat, hogy szaporítsák színházainkban, film- és televíziós műtermeinkben és műhelyeinkben a képzett dolgozók számát, i960, szeptember 1.napjával kezdődik az oktatás a második évfolyamban, ugyanakkor az elsőbe további 30 hallgató kerül, akik ez alkalommal a szinpadi technikai szakmát, a kasirozó-modellező szakmát és a paróka- és maszkkészitő szakmát fogják tanulni. Ezen az iskolán készítik fel őket színházi hivatásukra, egyrészt a közös tantárgyak, másrészt a foglalkozásuknak megfelelő különleges tantárgyak oktatásával. Megtanulják a gyártó berendezésekkel, valamint a műhelymunkában használt szerszámokkal való bánásmódot, megismerkednek a területük és a színházi üzem elméleti kérdéseivel. A szinházi gyakorlatot műhelyekben és élvonalbeli színházaink, filmgyáraink és a televízió színpadán szerzik meg /az első évfolyam már az első négy hónap alatt meglátogatta a Nemzeti Szinház, a Csehszlovák Hadsereg Központi Színháza, valamint a Zdenek Nejedlyről elnevezett Realista Szinház műhelyeit/. Megismerkednek a gazdasági problémákkal és a szinpadi, valamint mühelyi üzemi munkahelyeken felmerülő munkaszervezési kérdésekkel is* Az ehhez szükséges elméleti t lást az iskola utolsó évfolyamán szerzik meg. Az uj kasirozó-modellező szakma, amelyet az 196o/6l-es iskolai évben a diszletfestő szakma, majd később a kárpitos-diszletező szakma vált fel, a színházi kellékek, ruha- és díszletelemek stb. készítésére nevel. A hallgatók tanulmányozni fogják a különböző technológiai gyártási eljárásokat és azoknak az uj