Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)
nesznek, képzőművésznek. Az ostravai inszcenálásban Nyvlt kiállitiása e fáradságos munka egy darabját jelenti, amely a fiatal képzőművész fejlődését csak előre lendíti. A brnoi Mr s tik Fivérek Színháza már néhány éve átütŐerejü dramaturgiával rendelkezik, amely a brnoi és tájterületi közönség széles rétegében meleg rokonszenvet szerzett számára. Ennek a színháznak azonban a jéképességü szlnészegyüttesén és rendezőjén kivül tehetséges, de kissé szerény és feltünésmentesen, csendben dolgoző képzőművésze is van, Milos Zezula személyében. Szinpadi alkotása ügyesen tudja szolgálni a rendezői felfogást és a tájoló színpad sajátos problémakörét, anélkül, hogy ettől befolyásolni engedné saját művészi kifejezését. Zezula legutóbbi évekből származó kiállításai következetesen a jelzés, a legindokoltabb ábrázoló rövidítés, a színészekkel való kifejezés és a jelképszerüség felé irányulnak. Az ujabbak közül megemlítem a "Manon Lescaut" /Ant. Kurs rendezése/, ahol képzelőerejét és a technika költőiessége Iránti érzékét az uj anyagokban is kifejezte. A régi, Nezvál által átköltött esemény környezetét, mint képet, arany keretbe foglalta, amellyel a színpad portálját szegélyezte /erre a célra olcsó hulladékanyagot - pléhből készült üvegkupakokat használtak fel/. Az alaprajz közepén ellipszisalakú emelvényt állított fel, amelyet falak - különböző méretű novadur-csövecskékből készült fémfóliák egészítettek ki. Novadurt használt a díszletekhez és a kellékekhez - pl. gyertyatartókat, kereteket /templombejáratot/ készített belőle, csillogó pléhből és novadur csövecskékből készített virágokat; diszitő szobrot festett asztralizált fóliából tervezett. Az egészet a portái sarkában váltakozóan elhelyezett rózsaszín vagy zöld Igelit függönnyel egészítette ki. Zezula "Manon Lescaut" kiállítása színpadi munkájának további jő bizonyítéka és Igazolja,hogy nem mindig a nagy színpadok elkápráztató kiállításai azok, amelyekben megtalálhatjuk az ötletességet és a technikai modernséget. Csak az a kár,hogy a Mrstik Fivérek Színháza nem fordít gondot inszcenálásálnak fényképdokumentációjára. A "Manon"-nak egyetlen fényképe sincs az archívumban, amely legalább részben rögzítené Zezula jólsikerült kiállítását. Petrov "Amikor a rózsák táncolnak" c. vígjátékának bemutatója a presovi Jónás Záborsky Szinházban, kétségtelen Mikulás