Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

sabb eszközt, a vetítést használta fel és ezt fekete horizontba ültette, amely elé az előtérbe csak ferde lapokat és telitetteti festett legszükségesebb kellék-jelzéseket állított. A vetítővászon egyrészt a cselekmény reális kiegészítésére /a park-kapu rácsai, pad, stb./, másrészt a szóbanforgó személyek gondolatainak és álomképének ábrázolására /életrekelt rózsák, a feleség arca, stb./ szolgált. Kár,hogy terveinek szinpadi megvalósítása kissé megváltozva született meg - főként a túlságosan alacsonyan elhelyezett vetítővászon hibájából, ami gyakran zavaró tárggyá vált a szinpadi térségben. A jelmezek - napjaink ruhái, kivéve az Ifjúság Szelleme megszemélyesítőjének fantasztikusabb Öltözékét, megszokottan szolidak voltak, kivéve a Barátnő színek tekintetében zavaró ruháját a zárszóban. Egészben véve Nyvlt színpadát a mai szinpadi képzőművészet többi modern kísérletei közé lehet sorolni. III. Drda újdonságának, a "Dalskabáty - a bűnös falu" c. darabjának szinpadravitele, a Csehszlovák Hadsereg prágai központi színházában, a laposan festett, stilizált díszletek visszatérését jelenti. Nem először hívták meg a szinpadi kiállításban való közreműködésre Zdenek Seydl-t, aki élvonalbeli grafikus-illusztrátoraink közé tartozik. Sajnos, a színpadon is illusztrátor marad. Rendszerint akkor alakítja ki a színpadot, amikor a darab jellege stilizált színpadot kivan. Azonban még akkor sem lehet mellőzni a szcenográfia! alkotás jellegzetes vonásait és a színpadra ráerőszakolni a könyvillusztrálás alapelveit. A diszletet lehet laposan festeni, feltűnően hangsúlyozott kontúrral - természetesen azzal az előfeltétellel, hogy laposítani kellene a színészt is ós hogy őt is el kellene látni kontúrral, hogy képzőmüvészileg egységes színpadképet lehessen elérni; márpedig ez gyakorlatilag ki van zárva. Ha a képzőművész nincs tudatában ennek a ténynek, mind nála, mind a rendezőnél elcsúszás áll be a szinpad törvényével szemben, Seydl színpada kifejezőbb, mint a színész és oly mértékben eltakarja Őt, hogy végül is bújócska alakul ki - keresd, hol