Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

után azonban megvastagodtak és a szltálás során nehezen váltak külön. Rávitel után pókhálószerü finom felületet adnak; azonban nincsenek a tapadó mázban kellően megrögződve és a fixáció meg­szilárdulásánál elernyednek. Az elektromos kemencében szárított pelyhek összetapadtan maradnak. 3. sz. próba; A pelyheket szitán át ütögetésael vitték rá a felületre. A szita nyilasai 0.75 mm-esek voltak, a rozsvászon pelyhek 0.5, 1.0, 1.5, 2.0 és 3*0 mm hosszúak voltak. A rozsvá­szon és a szololit alapját előzetesen ugyanúgy készitették ki, mint az 1. számú próbánál. A felület és a rávitel egészen 1,5 mm hosszig megfelelő; ezentúl összetapadt csomók keletkeznek és a felület nem felel meg. A 0.5, 1.5 mm-es pelyhekkel végzett felü­letkikészités düftin vagy velvetin jellegű. 4» sz. próba: A pelyheket szitán át ütögetéssel vitték rá, a szita nyilasai 1.5 mm-esek voltak. 0.5, 1.0, 1.5, 2.0 és 3.0 mm hosszú rozsvászon pelyheket használtak. Az alapot képező rozsvásznat és szololitot előzetesen megmunkálták, mint az l.sz, próbánál. Ez a ráviteli módszer 1.5 mm hosszúságú pelyhekig fe­lel meg, amikor már összetapadt pehelycsomók képződnek. A többi pehelyhosszok alkalmatlan felületet adnak. Az előző próbában és ebben használt szita nyilásnagysága közötti eltérés abban volt, hogy az 1,5 mm nyilásu szita ugyanolyan pehelyhossznál valamivel magasabb, velvet vagy plüss jelegű hajat ad. Ugyanakkor kipróbálták a mintázást, amely egyszerű mód­szerrel a "nyomott bársonyt" utánozta. A felületet ekkor 0.5-1.5 mm hosszú vagdalékkal pihésitették és a meg nem száradt felület­re /rögtön a pelyhek rávitele után/ a felületnek kifuvással való kitisztítása nélkül a felületet mintás festőhengerrel áthenge­relték. A munka során a hengert oda kell nyomni és be kell tar­tani a helyes munkamenetet. Ha a fölösleges pelyheket a minta hengerlése előtt lefújjuk, a mintát nem lehet kialakítani. A ki­próbált pelyhek közül legjobban az 1,5 mm hosszúságú vált be; 0.5 mm hossznál a minta szinte észrevehetetlen, 1.0 mm hossznál kevéssé kifejező. 5. sz. próba: A pelyhek rávitelét szitán át, ütögetéssel végezték, a szita nyilasai 0.5 mm-esek voltak. 0.5, 1.0, 1.5, 2.0 és 3.0 mm hosszúságú rozsvászon pelyheket használtak.A rozs­vásznat és a szololitot előzetesen ugyanúgy készitették ki, mint

Next

/
Thumbnails
Contents