Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

Egyidejűen sikerrel próbálták ki a festősablonon át nyomkodott ragasztóval való minta rávitelt. A 9. sz* próba leirása; Az 1.0 mm átmérőjű színtelen balotingolyócskákat, a 2.25 mm átmérőjű kristálydarát és a 0.5 mm átmérőjű vörös balotint táblaüvegre egyszerű, nitrólakkal festett ornamentum alakjában vitték rá. Megszáradás után a balotin nem tartott; az üveghez jól huzó más tapadó mázat kell használni. A balotinüveg átvilágításánál az ornamentum kifejezően fénylett. III. Következtetések az ellenőrző próbákból Az ellenőrző próbák eredményeit és tudnivalóit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. / A balotint kristályüvegből gyártják, 0.9 - 1.4 mm átméretben és fajtája szerint 1 - 16. számmal jelölik /az 1. szám a legnagyobb golyócskákat jelöli/; 2. / Különféle fémoxid-vegyületü optikai üveganyagból gyártják, ami által megváltoznak az optikai, fizikális és vegyi tulajdonságai ; 3. / A balotin-golyócskák rendszertelen alakúak, néha tejszerüen elszineződöttek, kis légbuborékokkal; 4. / A balotint rendesen szintelen üveganyagból gyártják, a szükségnek megfelelően azonban színezni is lehet; 5. / A balotin felületét szilikonálással lehet megmunkálni, hogy a felület taszító ereje a vizzel szemben növekedjen; 6. / A szilikonált balotin rosszabbul kötődik a vizzel oldható ragasztókkal éa szilárdsága az alapanyagon kisebb; 7. / A felület balotinálása a vetített fény visszaverődését a rendesen bekent felülettel szemben 300 ?6-kal növeli; a visszaverődés azonban nem éles, hanem szétszóródó; 8. / A balotin golyócskák a fény egyenes visszaverődését okozzák és sugárzó máz benyomását keltik; 9. / A balotin golyócskák fényvisszaverő képessége a golyócskák átmérőjének nagyságával nő; nagyobb átmérő fénylőbb felületet ad;