Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)
val együtt talán lerakják a világítástechnika valóban tudományos alapjait, ami külföldön már általános. A másik feladat a szinházi festómütermet érinti. Sokszor kérdezték tőlünk, vajon a fény és a plasztika technikája a színpadon nem szőritja-e háttérbe a festészetet; válaszként rámutattunk arra, hogy a szcenográflai fejlődés fontos ágainak egyike a szinházi kolorisztika . Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a diapozitív teljesen helyettesítené a festészetet és hogy ennek a szinpadi kifejezési eszköznek el kell tűnnie a szinpadról* Persze, nem tartjuk festészetnek azt az elkorcsosult formát, amely színházaink nagyrészénél - kivéve nagy szinpadainkat - megvan. A szinházi festészet dicső időszaka a barokk korban volt; azután újra visszaesés következett be a romanticizmus és az enyvtechnika hatására. Ez ellen az elkorcsosult festett kulissza ellen vettük fel a harcot, kísérleteztünk tervezéssel, anyagokkal és fénnyel, mig végül rájöttünk, miben rejlik az orvoslás: temperával festett, világos, fénylő szinü, telt és mély féltónusu monumentális festészetre van szükség, hogy áthidalható legyen az a szakadék, amelyet az enyves festésben az alacsonyvoltu lámpák uj, éles, intenzív fénye leplez le. Keressük a színes emulziót és azt a festéstechnikát, amely megengedné a táblára festett kép technikájával kivitelezett szerzői terv kéziratának korlátlan reprodukcióját. Az emulziót a latex /polivinilacetát/ festékekben fedeztük fel; a technikát részben már kifejlesztettük és még kiegészítjük, úgyhogy nincs és nem lesz kétség művészi színvonala felől. Felfedeztünk azonban két nehézséget; az első az anyaggal kapcsolatos! Minden a latex emulzióra összpontosult; az érdeklődés sokoldalú volt. Mivel azonban nehézségek vannak a polivinilacetáttal, amelyet egyelőre importálunk és vegyiparunk a gyártást csupán a harmadik ötéves tervben oldja meg, vannak és bizonyos ideig még lesznek nehézségek a kötőanyaggal. Jelenleg még kötött gazdálkodás alá vont anyag. Ez az oka a nehézségeknek. És itt adjunk választ általánosságban az újdonságok népszerűsítésének célszerűségére. Az újdonságokat propagálni kell és tapasztalatunk az, hogy egy évnél is tovább tart, amig megismerkedik velük az egész szinházi világ! És még azután is akadnak majd területek, ahová még nem hatolt be az uj, s ezért szükséges ismételni a népszerűsítést.