Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

telte után. A megbetegedés leginkább az ujjak mentén, a kézfejen éa a nyakon fordul elő. Rózsaszínű,viszkető foltok alakjában jelentkezik, amelyek a gyantával végzett munka abbahagyása után néhány nappal eltűnnek. Nagyobb megbetegedések eaetén a különösen érzékeny személyeknél a bőrfelület a foltok keletkezésének helyein lehámlik. Egészben véve azonban a megbetegedés nem jelent semmilyen komolyabb veszélyt és rendszerint elegendő a megelőzéshez a dolgozó kioktatása,valamint az egészségügyi szabályok és előírások betartása. A bőrfelület megbetegedését leggyakrabban a beszenynyeződött szerszámok és a fertőzött munkaasztalok okozzák. A kéz és a szerszámok mosásánál ezért a lehető legkisebb mértékre kell korlátozni az oldószerek használatát. A munka után a kezet mindig rendesen szappannal, 3 %-OB citromsav-oldattal megmossuk és zsíros krém bedörzsölésével ápoljuk. VI. A forma előkészítése Az epoxy-fából készült tárgyak gyártásához a Szcenográfiai Laboratóriumban túlnyomórészt gipszformákat használtak. A részmunkáknál azonban beváltak az enyvezett lapokból készült fa formák is. Megfelelnek a fém-, üveg- vagy egyéb /pl. plasztikus anyagból készült/ formák is. Lényegében elmondható, hogy a legalkalmasabbak a sima és nem lyukacsos felületű formák, amelyek biztosítják a megkeményedett öntvény könnyű kiemelését. Azonban valamennyi formát - az anyag szerint, amelyből készültek - először impregnálni kell, utána pedig elválasztó réteggel kell kitörölni. 1./ A formák impregnálása Valamennyi lyukacsos felületű, tehát a gipszből, fából, papiranyágból készült valamennyi formát impregnálni kell. A nem lyukacsos felületű formákat, mint amilyenek a fém, a gumi és üveg stb. nem kell impregnálni. Az impregnáláa a forma felületének filmréteget képező alkalmas anyaggal történő beitatásából áll, amely megakadályozza az epoxy-fának a forma falához való hozzátapadását.