Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 3. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 4., Budapest, 1961)

egyenes alátétre kell helyezni, hogy megóvható legyen az esetleges deformálódástól. A másik oldalon ezt a tulajdonságot /a kikeményedés előtti részleges rugalmasságot/ ki lehet használni a tárgy bizonyos végleges formálására, az elképzelt szilárdulás szemoontjából, pl. a butor tojásdad sarkának megformálására. A ki nem keményedett tárgynak formából való kiemelése előnyös lehet a formák szám-ínak maximális kihasználása szempontjából is, ami általában nem elegendő nagyobb számú öntvény készitésére. A kikeményitési eljárást hővel meg lehet gyorsítani, pl. kemencében, infraégőkkel, stb. A hő növelésével csökkenteni lehet a kikeményedéshez szükséges időt, az alábbi táblázatban megjelölt értékekre: 20 C° hőnél 48 óra 50 C° hőnél 10 óra 100 C° hőnél 1/2 - 1 óra Ugyanakkor a belekevert töltőanyag fajtája és mennyisége szerint a kikérnényedési idő 50 ^-kal hosszabb is lehet. 3./ Az összekötés Az epoxy-fából készült kikeményített tárgyak nyomásnélküli összekötéséhez vagy alátétre erősítéséhez az ismert ragasztóanyagokon kivül ChS 2100-S3 ragasztó epoxy-gyantát is használnak. Ez sárgásbarna szirupszerü folyadék, amely normális szobahőmérséklet mellett keményitőanyag hozzáadásával keményíthető, A keményitőanyag lug-tulajdonságokkal rendelkező tiszta folyadék. A ragaszt6 keveréket a következő arányban keverjük bele: 100 sulyrész ChS 2100-as gyanta 6.5-7 sulyrész keményitőanyag. Közben az alapgyanta 03 a keményitőanyag arányát pontosan be kell tartani, másként az összekötés szilárdsága csökken, A helyenként képviselt nézet, hogy a keményítőanyag mennyiségének növelésével gyorsul a kötés kikérnényedése, téves, A ragasztókeveréket legjobban plasztikus anyagból készült edényben lehet készíteni, mégpedig olyan mennyiségben, amely 1 óra alatt feldolgozható. Ez után az idő után ugyanis a gyanta megsűrűsödik és megkeményedik. A ragasztót kb. 0.1 mm-es vékony rétegben rávisszük az előre jól megtisztított és triklóretilén-