Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)
gos. Ezek a váratlan és érdekes művészeti leletek, archívumi dokumentumok nem az "égből" pottyannak a múzeumba, hanem annak a kitartó és szakértő munkának az eredményei, amelyet a múzeum tudományos munkatársainak "expedíciója" végez, a múzeum növekvő népszerűségének az eredményei, amit az bizonyít, hogy a szinházi relikviák birtokában lévő festők, szobrászok, szinházi szakemberek vagy egyszerű polgárok szinte vágyaik netovábbjának tekintik, hogy az értékes darab a hires színháztörténeti múzeum gyűjteményét gyarapitsa. Ezzel magyarázható, hogy a múzeum tervében és költségvetésében szerepel egy külön, méghozzá nem is kicsi tétel az ilyen "nem tervszerű" beszerzésekre. Ezzel magyarázható, hogy a "szerzemények" közül jónéhány nemcsak a vásárló bizottság jóvoltából kerül a múzeumba, hanem ajándékként vagy hagyatékként is. Végül néhány szót a vásárlás rendszeréről. Mindarról, amit a múzeum beszerezni kivan - hacsak nem ajándékról vagy szerződésbe, munkaszerződésbe foglalt megrendelt munkáról van szó - külön vásárló bizottság dönt, amelynek engedélye nélkül semmit sem lehet megvenni. A Bahrusin Múzeumnak is van vásárló bizottsága. Tagjai: az igazgató, a múzeum tudományos vezetősége, a főosztályok vezetői és esetenként a múzeum által meghívott ismert szakértők - tudós szinháztörténészek és művészettörténészek, festőművészek és mások. A vásárlással kapcsolatos döntéshez és egy-egy tárgy felbecsüléséhez a szavazatok többségére van szükség. Amennyiben a műtárgy vagy archívum nagy értéket képvisel és beszerzéséhez nem elegendők a múzeum pénzügyi lehetőségei, ugy azt eljuttatják a Szovjetunió és az OSzPSzK Művelődésügyi Minisztériumának egyik központi vásárló bizottságához, amely beszerzéseket végez az ország összes múzeumai és kiállításai számára. Innen azután a már megvásárolt tárgyat megkapja a színháztörténeti múzeum. A múzeum az utóbbi években több ez er tárggyal lett gazdagabb. A mai előadások fényképein és vázlatain kivül sok olyan anyagot is találunk közöttük, amelyek az orosz színjátszás és a szovjet népek színjátszásának különböző történeti mozzanataira vonatkoznak. 1954-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának régészeti