Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

Mivel a festőfürdőnek a szárazanyag súlyához való aránya 1:40, 100 gr anyaghoz 4 liter festőfürdőre lesz szükség. Ez esetben a festőfürdő tartalmaz: 3907.5 cnr

5 vizet 12.5 " tártalék festék oldatot 40.- " vegyitéket 40.- " egalizátort vagyis 4000.- cnr

5 festőfürdőt. A savanyu színeknél a festőfürdőnek a festett anyaghoz való aránya azohos marad, mint a Saturnus- és közvetlen festékeknél. Csupán a tartalék festékoldat változik 25O cnr' desztillált vizre és 0,5 gr festékanyagra. A vegyitek: 4 cm^ 30%-os ecetsav 1 lit. fürdőre. A felsorolt számitások alapján könnyen össze lehet állítani a kivánt színárnyalatok eléréséhez szükséges mintakollekciót. A példákat, hogy milyen módon kell kiszámítani a megfelelő színárnyalatot, azért hozzuk fel, hogy a mintakollekció összeállításánál a szinfokozatokat még jobban szélesíteni lehessen. A festés és a végső munkák a festésnél Az igy elkészített fürdőt egészen kb. 50 C° hőmérsékletig /hőmérővel mérjük!/ melegitjük. E hőmérséklet elérésekor a vizbe áztatott és a becsomagolásban előkészített anyagot belemeritjük a festőfürdőbe és kb. 30 percen keresztül szabadon forraljuk. Az anyagot addig főzzük, amig a festőfürdő egészen tiszta lesz,vagyis mig az anyag minden festéket magába sziv. Ha a festőfürdő hosszú főzés után sem átlátszó, akkor az oldat túltelített. Az anyag a festéket már egyszerűen nem veszi fel és már beállt a legsötétebb színárnyalat. Ez az eset a festék kipróbálásakor és a mintagyüjtemény összeállítása során áll elő, amikor a legsötétebb árnyalat eléréséről van szó. A festés befejezése után a befestett anyagot vizben kimossuk, kinyomkodjuk és a lehető leggyorsabban megszárítjuk. Minél gyorsabban szárad meg az anyag, annál jobb a festék tartóssága.