Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

A közölt értékek feltétlenül megnövekszenek, ha a ventillátorok rossz hatásfokkal működnek, vagy a levegő hűtésére elgőzölögtetőket használnak* A maximális hütőenergiaszükséglet 20 C° külső léghőmérséklet esetében kg-ként 13»7 kcal. A hűtési teljesítmény a gyakran előforduló alacsony külső hőmérsékleteken és a nekik megfelelő relativ nedvességtartalmon éppen olyan nagy, mint a legmagasabb hőmérsékleteken. Az alant közölt számok egyik további előfeltétele, hogy a teljesen teli nézőtér hőmérsékletét 24-25 C°-on és 60-55% relativ nedvességtartalmon tartsuk. A mintegy 150-175 kcal/óra + ülőhely tájékoztató értékben már benne szerepel a felesleges nedvességtartalom eltávolítására szolgáló teljesítmény, a ventillátor előmelegítéséhez szükséges energia-felhasználás, továbbá a csatornában bekövetkező veszteségek pótlása is /lásd a 3»ábrát/. A közölt értékek erősen váltakozhatnak, mégpedig attól függően, hogy maximális külső hőmérsékletek esetében milyen követelményeket támasztanak a kivülről beszívott levegő mennyiségével kapcsolatban. Feltétlenül megnövekszenek a közölt értékek abban az esetben is, ha a tetőn hosszú légbevezető csatornákat kell alkalmazni, amelyekben a hidegveszteség elkerülhetetlen. Ha 12 0° hőmérsékletű vízvezetéki vizet, vagy talajvizet használunk, amely a csőhütőben 16 C°-ra melegszik fel, akkor a harmadik ábrán közölt hütőviz mennyiség szükséges. Ha a hütőviz alaphőmérséklete a közöltnél 1, 2 vagy 5 Celsius fokkal alacsonyabb, akkor a •vízszükséglet rendre 20 %-kal, 33%-kal vagy 43%kal kevesebb. Ha a levegő hűtésére hűtőberendezésről kell gondoskodni, akkor általános irányvonalként a kompresszorok és a hidegvíz szivattyúk energia-szükségletét az el3.ábra