Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

lyiség levegőjének ezt a kedvezőtlen befolyásolását.A klímaberendezés juttat a nézőtérre tisztított friss levegőt,mégpedig huzatés zajmentesen,de ugyancsak ez a berendezés szivja el az elhasznált levegőt. A nézőtérre jutott levegőnek alacsonyabb hőmérsékletűnek kell lenni és a teremben lévő levegőnél kevesebb nedvességet kell tartalmaznia, mert csak igy veheti fel a hő és nedvességtöbbletet. Kifogástalan légkörül meny ékről akkor beszélhetünk, ha óránként és személyenként 40-50 m^ levegőt juttathatunk a nézőtérre. A további kikötés, hogy a nézőtér levegője és a beiktatott friss levegő között 5-7 Celsius fok hőmérsékleti különbség és 1,1-1,4 gr/kg levegő nedvességtartalom különbsége álljon fenn. Amint fentebb már emiitettük,a legtöbb esetben teljesen elhanyagolható a színház nézőterére kívülről érkező hő_, valamint hideg-hatás. Ebből az következik, hogy a kifelé irányuló hőveszteség is csekély. Még a hideg évszakokban is az a helyzet, hogy a nézőtéren tartózkodó személyekből kisugárzó hőnek csupán csekély része távolítható el. Ez azt jelenti, hogy a nézőteret nemcsak nyáron, hanem még a téli időszakban is hideg levegővel kell ellátni. A légtechnikai kezelés az egész évben elsősorban hűtési probléma. így tehát a bejuttatott friss levegőt mesterségesen hütenünk kell, ha a külső hőmérséklet 16-0.7 Celsius fok fölé emelkedett, így tehát a szeptember/október havi évadkezdetkor, valamint az évad végén, tehát júniusban/júliusban a klímaberendezést léghütésre kell beállítanunk. A levegő hűtésére különféle lehetőségek állnak rendelkezésre: a/ Hűtés hideg vízzel, csőhütőben. A hideg vizet - kedvező talajviz-körülményeket feltételezve - mély kútból vehetjük. A viz hőmérséklete nem haladhatja meg a 12 Celsius fokot, mivel csak igy számithatunk arra, hogy a csőhütőben a levegő nedvességtartalma csökkenthető. Pőleg arra ügyeljünk, hogy a szükséges vízmennyiség, főleg a késő nyári és az őszi időszakban kellő hőmérsékletben álljon rendelkezésre. A városi hálózatból származó vizet csak a legritkább esetekben használhatjuk fel hűtési célokra, mivel a viz hőmérséklete a nyári és az őszi időszakban jelentősen meghaladja a 17 Celsius fokot. Ha kutviz, vagy vezetéki viz nem áll rendelkezésünkre, ak-