Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

cimén felhasznált összegek igen sok nagyvárosi színháznál rendkívül magasra rúgnak. Ez a tény ismét csak a vendégszereplő rendszer következménye, de abból is származik, hogy a színházak kölcsönösen felül akarják múlni egymást. A további okok közül megemlíthetjük azt a körülményt is, hogy a vendégrendező, vagy a vendég-diszlettervező természetesen nem ismerheti az Őt meghívó szinház szinpadi hatásait, tehát kísérleteznie kell, ami természetszerűleg igy többletköltséggel jár. Itt azután erősen érezteti hiányát az úgynevezett régi jó iskola. Ami biztos, az biztos! Ez a jelszó,vagyis: építsünk plasztikusan, használjunk igazi brokátot, főleg pedig semmi olyat ne alkalmazzunk, ami más előadásokon is használható lehetne. Következésképpen a ráfordított költségek gyakran egyáltalában nincsenek arányban a kihasználással, mégpedig két szempontból: először is, ha a szinpad sötétben marad, akkor a közönség amúgy sem ismerheti fel ezeket a drága felszerelési tárgyakat, másrészt pedig, ha olyan előadásokról van szó, amelyről már előre tudjuk, hogy csupán néhány Ízben mutatják be, már eleve feladható a rentabilitás reménye. Ezzel kapcsolatban lenne egy javaslatunk: miért ne lehetne bevezetni azt a szokást, hogy egész felszereléseket,beleértve a rendezőt és a díszlettervezőt is, meghatározott játékidőre eladnának, vagy bérbeadnának más szinházaknak. Ezáltal egyrészt sikerülne az annyira óhajtott változatosságot biztosítani, másrészt pedig ez a megoldás feltétlenül rentábilisnak bizonyulna. Továbbá : Alapjában véve a szokványos repertoárrendszer igen költséges valami. Ebből a szempontból vegyük figyelembe bármelyik színpadtechnika üzemét: éjszaka, az előadás befejezése után,a díszleteket leszerelik, másnap reggel elszállítják, az aznapi előadás díszleteit a színházba szállítják, előkészítik a próbákhoz szükséges díszleteket, a próba befejezése után ezeket a díszleteket leszerelik, előkészítik és felszerelik az esti előadás díszleteit, az előadás alatt a szokásos diszletezési munkálatokat végzik, utána ismét megkezdődik a díszletek leszerelése és igy tovább. Ezzel a helyzettel kell számolni, ha minden nap más és más színdarab, vagy opera kerül szinre. Mindenki jól ismeri azokat az okokat, amelyek az estérőlestére megismétlődő, tehát folyamatos rendszerű előadás sorozatok ellen szólnak és bizonyára igazat is ad nekik. A most szokásos