Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)
tékonyság követelményeit a legmagaaabbfoku gazdaságosság elvére korlátózzák.Hasonlóképp en az oktatás- és művelődésügyi miniszter. Dr. Prantisek Kahuda, a művelődésügy dolgozóihoz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a kulturális munkában a gazdasági szempontokat alá kell rendelni a politikaiaknak és nem fordítva. Létezik ugyan itt a rentabilitás, de közvetett, a sajátos feladatok által megadott .A legmagaaabbfoku gazdaságosság elve emellett természetes polgári kötelesség. A szinházi munka gazdasági hatékonyságáról végzett értekezésekben tehát a csehszlovák színházművészet fő feladatának teljesítéséből kell kiindulnunk, amint ez kitűnik a Párt XI. kongresszusa és a szocialista kultúra kongresszusa határozataibél. Vizsgálnunk kell az egyea részlegek munkáját és eredményeiket, az egyes részlegek munkájának összefüggéseit, munkájuk eredményét,és a színházak kulturforradalomban ellátandó fő feladathoz való hozzájárulásukat. Számokban kifejezhető és kifejezhetetlen értékekről van szó. Gazdaságilag hatékony as a munka leaz, amely a legnagyobb mértékben járul hozzá a fő politikai-nevelő feladat teljesítéséhez és amely emellett betartja a legmagaaabbfoku gazdaságosság elvét. A színházi munka gazdasági hatékonyságát vizsgálni tehát azt jelenti, hogy komplex módon gondolkodunk. Tisztán gazdasági értelembe véve, s mag az élő emberi munka megtakarításának kérdése marad. A legnagyobb effektusok elérése a dolgozók legkisebb erőfeszítése mellett. Munkabiztonság és egészségvédelem mellett, a munkakörnyezet kulturáltságának emelése. A technikai fejleaztés gazdaságilag hatékony bevezetése, tekintettel a tevékenység sajátos céljára és a gazdálkodási mutatók kedvező fejlődésére. A szinházi munka gazdasági hatékonyságának utja A szinházi munkában a gazdasági hatékonyság növelésének fő eszköze a technikai fejlesztésnek a szinházi munka valamennyi művészeti-technikai ágába, a szervezésbe és az üzembe történő bevezetése lesz.Ez változásokat okoz a munka és gyártás módszereiben, valamint ezek szervezetében.Az egyes részlegekben a minőségi változásokat kedvezően befolyásolja a többi részlegek munkájának
