Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

telmés és szép arc tekint le ránk a dusfaragásu aranyrámából.Vállán nehéz köpeny, csak ugy odavetve, egyik kezében kard, a másikban _ "álarc", maszk, a színészi hivatás jelképeként. A portré nem mást ábrázol, mint Fjodor Volkovot, az "orosz színjátszás atyját", a?- első állandó jellegű orosz szinház megalapítóját, vezetőjét és szinószét. Mellette hires munkatársainak portréi, dokumentumok arról, hogy Volkov 1756-ban megszervezte a színházat Féterváron, és a szinház díszlettervei. Még egy-két lépés és figyelmünket máris megragadják speciális üvegbura alatt gondosan őrzött lapok, amelyeket valaki régirégi könyvből téphetett ki. A megsárgult papiron a "Vagyim Novgorodszkij" c. tragédiát olvashatjuk, amely leleplezi a fejedelmek despotizmusát és dicsoiti a köztársaságot. Szerzőjéről, Knyazsnyinról, a XVTI.sz. nagy dráma Írójáról Puskin közli, hogy "botütések alatt halt meg". Színdarabját II.Katalin cárnő parancsára elégették azzal az indoklással, hogy "tele van pimasz és kártékony kifejezésekkel az abszolutisztikus rendszer ellen". A Bahrusin Múzeum látogatói a tragédia első kiadásának csodával határos módon fennmaradt példányát láthatják, amelyet valaki a "Rosszijszkij Tyeatr" /Orosz Színház/ c. gyűjteményes kötetből tépett, ahol elsőizben jelent meg. Az egyik vitrin üvege alatt olyan tárgy bukkan elénk, amely az első pillanatban talán váratlannak és nem helyénvalónak tűnik. A súlyos fémbilincsek a régi szinház egyik sötét korszakáról tanúskodnak: ugyanis a nemes urak ezekkel a "karperecekkel" bilincselték meg á "vétket elkövető" jobbágy-szinészeket, ezeket a szinmüvészetro betanított parasztgyerekeket, akik földbirtokos gazdáik "szent tulajdonát" képezték. A vitrin fölött finomarcu, bánatos, tűnődő szemű fiatal nő portréja. A festmény Párasa Zsemcsugovát, Peremetyev gróf színházának kiváló jobbágyszinésznőjét és énekesnő jót ábrázolja. A portrét a XvTII.sz. végének hires festője, az ugyancsak jobbágy M.Argunov készítette. Az alkotási vágy és tehetség igy arathatott győzelmet az elnyomás és erőszak felett« A múzeum arra törekszik, hogy a látogatók minél teljesebb képet kapjanak a színjátszás kiválóságairól, igy többek között Scsepklnről, a nagy moszkvai színészről, az orosz realista színészi művészet megalapozójáról, akinek életét ós szerepeit - nagy