Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)
számara meg nem szerezte. De ez még nem minden: Bahrusin közvetlen, közeli kapcsolatban állt az összes ismert korabeli színészekkel, akik szinházi jelmezeikkel, szinlapokkal és programokkal, gratuláló levelekkel és koszorúkkal, a közönségtől kapott egyéb ajándékokkal, fényképekkel, szerzői kéziratokkal és saját emlékirataikkal lepték meg. Bahrusin gyakran járt külföldön és ott is megszerzett mindent, amit csak lehetett, az orosz színházról .De sok értékes dolgot hordott össze más országok színházairól is. Franciaországban megtalálta és megszerezte a "Carmen" első párizsi előadásának díszletterveit, Olaszországban Angelina Patti, a nagy énekesnő gyönyörű portróját, Angliában pedig Shakespeare müveinek egyik ritka kiadását, amelynek minden kötete két színdarabot és két metszetet tartalmaz. Különös érdekessége azonban, hogy a kötetek gyufásdoboznál is kisebbek és a kis polc, amelyen állnak, pontos mása a stratford-on-avon-i templomi padnak, ahol Shakespeare esküdött és ahol el is van temetve. Amikor Bahrusin gyűjteménye akkorára terebélyesedett, hogy teljesen megtöltötte villájának földszintjét és rengeteg egyedülálló, roppant érdekes tárgyat foglalt magában,a nagy gyűjtő - saját bevallása szerint - "azon töprengett, hogy vajon neki, a nagy orosz nép fiának nem kötelessége-e gyűjteményét a nép rendelkezésére bocsátani?" 1913-ban Bahrusin felajánlotta csodálatos gyűjteményét a Tudományos Akadémiának, de azt ezután sem tekinthette meg mindenki. A múzeum csak 1919-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után ment át az állam tulajdonába, hogy ekkor már szélesre tárja kapuit az érdeklődök előtt. Lenin utasítására a színháztörténeti muzeumot Bahrusinról nevezték el, aki azután élete végéig igazgatta. Ugyancsak 1919-ben Marija Jermolova a nagy orosz színésznő, Bahrusinnak dedikált és jelenleg is a múzeumban őrzött fényképére a következőket irta: "ön akaraterejével és erélyével nagyszerű dolgot művelt: megörökítette a szinész emlékét.•• A művészet igazi barátjaként On nagy szeretettel végezte roppant munkáját, nehogy karba vesszen a Művészi alkotásnak egyetlen szikrája, nehogy feledésbe merüljön a színész szellemének és tehetségének akár parányi emléke, legyen «™*>*>> hordozója port-