Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)
ad 1. Viz ; Az 500 cur űrtartalmú fcsőedénybe 250 cm- desztillált vizet öntünk. Soha se használjunk ivóvizet, mert olyan összetételt tartalmazhat, amely a festéknél lecsapódást okoz. ad 2. Szines oldat ? Tartalék Oldatnak is nevezzük, mert nem használjuk fel az egész elfcészitett festékanyagot, hanem elteszszük a legközelebbi festésre. Kisebb mennyiség festésénél rendszerint csak néhány cm? tartalék festékoldatot használunk fel. Ugy készítjük, hegy a 2J0 cisr desztillált vizbe belemerünk 1 gr festékanyagot, amelyet teljesen szétfőzünk. Felfőzés után hagyjuk kihűlni és a szines tartalékoldat felhasználásra kész. ad 3» Vegyitek ; A festőfürdőbe a vegyitéket azért használjuk, hogy a festett anyag a festéket lassanként vegye magába. A vegyitek nélkül a szilonfonal egyenlőtlenül színeződne és a festőfürdőben a másodperc töredékével hamarabb bemártott fonal sötétebb lenne, mint az ugyanennyi idővel későbben bemártott fonal. A Saturnus- és közvetlen festékeknél vegyitéknek 10%-os, ammonium-kéneget használunk, 1 liter fürdőre számitott 10 enr* anyag arányában. ad 4. Bgalizátor : Az erre a célra használt "Erygal^-nak az egész festett anyag-mennyiség egyenletes szineződésére hatása van. Ha a kivánt pontos szinárnyalatot akarjuk elérni, ugy pontosan be kell tartani a szárazanyag súlyának és a festőfürdő mennyiségének arányát. A festőfürdőnek a festett szines anyaggal 1:40 arányban kell lennie, vagyis 4 liter festőfürdőre 100 gr anyagnak kell esnie. A festőfürdőhöz szükséges anyagszükséglet kiszámítását a következő képlet szerint végezzük: anyás súlya grammban x szintelitettség %-ban x oldatmennyiség 100 Példa: 100 gr szilonfonalat festünk. A szin százalékát, vagyis telítettségét a fenti példa szerint ez esetben 0,5%-ban állapítjuk meg. A tartalék festékoldatot mindig 250 cm^ mennyiségben határozzuk meg. A képletbe történő behelyettesítéssel a következő eredményt kapjuk: 10 fir x O.ffS x 2^0 cm 5 = 125 CM 2 100
