Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

punk vagy kényszerülünk használnia A szintetikus lakkok, a kemény vagy nem eléggé beszivó felületű alapra /pléh,novodur,novoplaszt, polietilén, szololit stb./ felelnek meg. Nem alkalmasak azonban a vászonra, jutára, papirlemezre és a többi hasonló anyagra. Ellen­kezőleg, szükségesek az organdinhoz és a papírhoz, amelyeknél nem lehet vizes, enyves oldatot vagy kazeint használni. A kontra-por­tál bolyhositásánál nem kell a felületet szintetikus lakkal be­szórni, hanem be kell kenni. Ugyanígy lehet dolgozni a díszlete­ken is. Elszívó tulajdonságú alapoknál két másolást is lehet végez­ni, esetleg az egyiket enywel, a másikat szintetikus lakkal. A bolyhositott felületeket egyesíteni lehet, mégpedig ugy, hogy az alapanyagként használt kötőanyag rávitelénél a bolyhositott fe­lületek egyesítésének helyét utoljára mázolják be. A munka során be kell tartani a megdolgozott f alület bizo­nyos helyzetét. A kötőanyagok rászórásánál ez a vízszintes hely­zet, a tulajdonképpeni bolyhositásnál pedig a ferde helyzet, a rászórt anyag pisztolyból történő áramlásának irányában* A~ kötőanyag szinét mindig a rászórandó vagdalék szine sze­rint kell megválasztani. Ha nem lehet pontosan egyező színeket elérni, akkor inkább világosabb kötőanyagot válasszunk* A-nem szilárd anyagokat /organdin, vászon stb./ szilárd a­lapra kell rögzíteni, amit a rászórás után eltávolítunk. A vagdal ék-pornak a tulajdonképpeni poritását zárt helyi­ségben lehet végezni. A kötőanyag rászórását ezzel szemben elszí­vó-berendezéssel ellátott helyiségben kell végezni. Inkább hasz­nálják azonban a ráksnést, amelynek során a különböző kötőanyag­réteg rávitelével változtatni lehet a rávitt vagdalék sűrűségét is. Plasztikus tárgyak bolyhositásánál /szobrok, lámpák stb./ a következő eljárást kell betartani î először a tárgyról el kell tá­volítani üvegpapirral az egyenlőtlenségeket és a látható kötése­ket, le kell törölni a port és az egyéb tisztátalanságokat. Az­után a tárgyat be kell kenni vagy be keli szórni ugyanolyan szinü kötőanyaggal, mint amilyen a vagdalék szine lesz, mégpedig ugy, hogy a rákenésen ne üssön át az alapanyag. Azután az egész tár­gyat száradni hagyják 16-24 óráig, a szerint, hogy mennyi higitó és szári tó anyagot alkalmaztak. Csak az első kötőanyag-réteg meg­száradása után szórják vagy kenik rá a második réteget.

Next

/
Thumbnails
Contents