Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

Jaroslav Krska; A festékek szétterjedése 21/2/1960 Egyes textilanyagok fröcskölésénél vagy festésénél /főként a csillogó és a simított kötésű anyagoknál/ az anil infesték-oldatok kellemetlen szétterjedése v agy szétfolyása fordul elő a szőttanyagon és ennek következtében a rajzok pontatlanul körvonalazottak és a különböző színárnyalatok egymástól kölcsönösen átfolytak lesznek. Ezt a hiányosságot igen egyszerű módon lehet kiküszöbölni, vagyis a használt festékoldat összetételének megváltoztatásával, tehát megfelelő anyaggal való sűrítéssel.Az ilyen anyagnak azonban a következő feltételeknek kell megfelelnie: 1. nem szabad megváltoztatnia a festék összetételét ugy, hogy pépszerű jellege legyen, ami által az ecsetről rosszul kenődne le vagy fröcskölésre nem lenne alkalmas; 2. nem szabad az anyagot aránytalanul megkeményítenie azokon a helyeken, ahol a festéket rávittók, sőt ezeknek a helyeknek is a megszáradás után összecsavarhat óknak kell lenniök; 3. a festékoldatnak a sűrítőanyaggal történő előkészítése egyszerű és gyors legyen; 4. a sűrítőanyagnak nem szabad a színárnyalatot piszkítania; 5. a sűrítőanyagnak nem szabad túlságosan megdrágítania a fröcskölésre vagy bekenésre használt festéket. Ha a süritő készítményeket bíráljuk el, amelyek a fenti szempontok figyelembevételével rendelkezésűnkre állnak, mindenekelőtt ki kell zárnunk azokat, amelyeknek nagy száritóanyagt art almuk van. Ezek az összes keményítők, a dextrin, az angol gumi és a természetes, valamint ipari gumik. Ki kell zárnunk továbbá az összes természetes mézgákat, amelyek hosszú főzést igényelnek. Ugyanígy a különféle műgyantákat és vegyi sűrítményeket nem lehet e célra alkalmasnak nyilvánítani a bonyolultabb elő-