Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

A lefolytatott tájékozódási próbák egybehangzóan megerősítették a műszaki következtetések helyességét: 1. A prágai Nemzeti Szinház festőmütermében most használt fehér, gyapjutartalmu anyag mintája. 2. Ugyanennek az anyagnak mintája,a rajta végrehajtott jódreakcióval, mint annak bizonyítéka, hogy az anyagban benne vannak a mosó és a kikészítéshez használt keményitőanyagok. 3. Vizes anilinfesték-oldattal kétszer rendesen átfröcskölt anyag mintája /ugy, ahogy azt ma a Nemzeti Szinház festőmütermében végzik/. Ez a minta az összes bemutatottak közül a legnagyobb festési intenzitást mutatja, mert a festék érthetően a szőttanyag felületén gyűlik össze. Az egyenlőtlenség és a csikosság nem olyan feltűnő, mint a nagy felületen és a kis minta fröcskölésénél az átfröcskölés feltételeit nem lehet a nagy panoráma fröcskölésével teljesen azonosan kisLakitani. 3/a A 3. pontban emiitettel pontosan azonos minta, csak a fonákoldalon. Itt a festékoldatnak a fonákoldalra való elégtelen és egyenlőtlen áthatolása mutatkozik. 4• Az eredeti anyag mintája, amelyet azonban előzetesen kimostak, vagyis megszabadítottak minden kősó ós kikész

itőanyágtól. A mintát 30 percen át 45 °C hőmérsékleten 1 liter vizre számított 5 g Diastaf er-oldatban munkálták meg. A Diastafor a lecsapódó keményítő enzymszertí preparátuma. Utána a mintát 60 percig 1 liter vizre számított 3 g Syntapon és a 2 g szóda oldatában tartották. A Syntapon szintetikus mosószer. Ezután a mintát vizben öblögették, kicsavarták és kiszárították. Az igy előkészített anyagot azután a 3. pont alatti mintával azonos módon festékoldattal átfröcskölték. A minta valamivel kisebb intenzitást mutat, mint az előbbi, mert a festékanyag az anyagba jobban beszivárgott és igy nem gyűlhetett össze a szőttanyag felületén. A festékes felület részleges nyugtalanságát a szőttanyagon lévő festékoldat kis mennyisége okozza. További, tehát eggyel több átfröcskölést igényelne.