Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)

ta film egyikét /az amerikait vagy az európait/ lehetett vetíte­ni, mig a másikat a vetítőberendezés filmszalagvezetékébe fordítva kellett behelyezni, a hátsó oldalon előre ugy, hogy a hangjelzé­ses oldal a hangkeltőhöz kerüljön. Ezzel azután az történt, hogy a vetitett kép tükörképszerüen fordított volt. A hiba kijavítása érdekében a vetitőobjektiv elé egy trükkhasábot erősítettek,amely megőrzi a vetités eredeti irányát. A hasáb más felhasználása a film trükktechnikában fordult elő, pl. olyan filmek forgatásánál, amelyeket ellentétes irányban kellett levetiteni /hátrafelé, pl. hogy a lovak a filmképen visz­szafelé jöjjenek stb./. Addig, amig nem szerkesztettek olyan ka­merákat, amelyekkel ilyen módon lehetett képeket felvenni, a ka­merát a stativon fejjel lefelé kellett elhelyezni és a jelenetet egyébként rendesen felvenni. Az előhívott és lekopirozott filmet azután helyesen ragasztják be a filmkópiába, nempedlg fejjel le­felé; a kép vetitéskor azonban ellentétes, fordított. Hogy a fil­mezésnél a kamerát ne kelljen a stativon fejjel lefelé felszerel­ni /ez igen kényelmetlen/, forditóhasábot /egyenesítő/ alkalmaz­nak, amiről éppen most beszélünk. A hasábot különleges foglalatban elhelyezik a kamera objek­tiv je előtt és megfelelően elfordítják, hogy a képet 90°-ra el­forgassa. A hasáb és az objektiv tengelye azonos. A kamera telje­sen rendesen áll és a film is teljesen normálisan szalad a felvé­telnél, nem pedig visszafelé. A filmet azonban a feldolgozás után fordítva ragasztják a szalagba /a véget felcserélik a kezdéssel/. A trükkhasábot, amelynek széleskörű felhasználásáról a fen­tiekben említést tettünk, természetesen fel lehet használni a színpadtechnikában is különféle vetitési célokra, mégpedig ugyan­úgy mint a filmnél: a/ a kép tükörképszerü megf orditásához /álló vagy mozgó ké­pet/, b/ a képnek fejjel lefelé való megfordításához, c/ a képnek az optikai tengely körüli tetszésszerinti szögben való megforga­tásához, d/ a képnek az optikai tengely körüli folyamatos forga­tásához /a kép közepe körül/. Leírunk néhány ilyen £ipusu különböző hasábot: Ezek Wollas­ton egyenesítő hasábja /1 - 4 ábra/, Pechau hasábja /5. ábra/, esetleg Schmidt hasábja /6. ábra/.

Next

/
Thumbnails
Contents