Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 2., Budapest, 1960)
ta film egyikét /az amerikait vagy az európait/ lehetett vetíteni, mig a másikat a vetítőberendezés filmszalagvezetékébe fordítva kellett behelyezni, a hátsó oldalon előre ugy, hogy a hangjelzéses oldal a hangkeltőhöz kerüljön. Ezzel azután az történt, hogy a vetitett kép tükörképszerüen fordított volt. A hiba kijavítása érdekében a vetitőobjektiv elé egy trükkhasábot erősítettek,amely megőrzi a vetités eredeti irányát. A hasáb más felhasználása a film trükktechnikában fordult elő, pl. olyan filmek forgatásánál, amelyeket ellentétes irányban kellett levetiteni /hátrafelé, pl. hogy a lovak a filmképen viszszafelé jöjjenek stb./. Addig, amig nem szerkesztettek olyan kamerákat, amelyekkel ilyen módon lehetett képeket felvenni, a kamerát a stativon fejjel lefelé kellett elhelyezni és a jelenetet egyébként rendesen felvenni. Az előhívott és lekopirozott filmet azután helyesen ragasztják be a filmkópiába, nempedlg fejjel lefelé; a kép vetitéskor azonban ellentétes, fordított. Hogy a filmezésnél a kamerát ne kelljen a stativon fejjel lefelé felszerelni /ez igen kényelmetlen/, forditóhasábot /egyenesítő/ alkalmaznak, amiről éppen most beszélünk. A hasábot különleges foglalatban elhelyezik a kamera objektiv je előtt és megfelelően elfordítják, hogy a képet 90°-ra elforgassa. A hasáb és az objektiv tengelye azonos. A kamera teljesen rendesen áll és a film is teljesen normálisan szalad a felvételnél, nem pedig visszafelé. A filmet azonban a feldolgozás után fordítva ragasztják a szalagba /a véget felcserélik a kezdéssel/. A trükkhasábot, amelynek széleskörű felhasználásáról a fentiekben említést tettünk, természetesen fel lehet használni a színpadtechnikában is különféle vetitési célokra, mégpedig ugyanúgy mint a filmnél: a/ a kép tükörképszerü megf orditásához /álló vagy mozgó képet/, b/ a képnek fejjel lefelé való megfordításához, c/ a képnek az optikai tengely körüli tetszésszerinti szögben való megforgatásához, d/ a képnek az optikai tengely körüli folyamatos forgatásához /a kép közepe körül/. Leírunk néhány ilyen £ipusu különböző hasábot: Ezek Wollaston egyenesítő hasábja /1 - 4 ábra/, Pechau hasábja /5. ábra/, esetleg Schmidt hasábja /6. ábra/.