Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 1. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 1., Budapest, 1960)

Színpad és közönség

A további két változat, amely nagyszámú változtatásra ad lehetőséget, a szó hagyományos értelmében vett színpadot megszünteti és a játékfelületet több részre osztva a terem különféle helyein helyezi el. A nézók ülőhelyei melletti utcácskák elhelyezésével a térséget vagy mint hosszúkás vagy mint haránt stúdiót alakitják, így nagy lehetőség van a változásokra és a művészi variálhatóságra; fontos szerepet játszik az erkélyek mozgathatósága, amely a változások további sorát teszi lehetővé. Végül a tervezők javasolják az Így megoldott térségből a kettős mozi kialakításának lehetőségét. Ha a térséget ugy rendezik el, hogy a játékfelület középen legyen és az ülőhelyek köréje elhelyezve, ugy a cirkuszi forma keletkezik, amelyet a szinház már sokszor kipróbált. A színpadi felület egyszerű megváltoztatásával, a szinháztérség közepén kívülre történő átvitelével, ugyancsak cirkuszi inszcenálás! formát nyernek, azonban szélsőséges formában. Á Munka Szinháza színháztérsógének hatodik változatú alaprajzi változtatása a hagyományos történelmi alaprajzból indul ki, amelynek következetes hozzáilleaztéséről van szó. A szinház megsokszorozza a hatását a fény újszerű felhasználásával és az uj anyagok alkalmazásával, legyen szó akár a japán szinházforma, az antik vagy a görög szinháztérség felhasználásáról. A variánsokat itt csupán a szinházforma történelmi alapelvei korlátozzák. Az Így felfogott színházteremben egységes térség keletkezik, amelyet a rendező és a képzőművész csak az inszcenálás során oszt fel s e szerint változik a szinpad és a nézőtér viszonya a teremben. Az ilyen térség művészi lehetőségeit Kouril a következőképpen értékeli: "A szinpad és a nézőtér szintézisét a szinháztérség ilyen környezetében valamennyi variánsban következetesen viszik keresztül, mert a nézőtér inszcenálésát az egész drámai térség inszcenálásának részeként tekintik; a nézőtér és a szinpad alaprajza, valamint kölcsönös felületarányuk a térségben nem lenne állandó. Megváltozna a drámai mü szükségleteinek megfelelően, amelyhez ki kell választani az alapváltozatot, majd kiegészíteni térségben, anyagban és fényben." A tervet semmilyen változatban nem valósitották meg, a háború megakadályozta megvalósítását. A háború utáni idő a tervet