Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 1. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 1., Budapest, 1960)

Színpad és közönség

Martinov : Az égő gyertya 23/1960 Nagyon fontos, hogy a fényhatásokat egyszerű eszközökkel érjük el. Igen egyszerű és jó "gyertyát" szerkesztett a Moszkvai Művész Szinház világositója, P.M. Martinov. A gyertya fényét villanykörték és zseblámpaelemek segítségével idézi elő. A lámpaelem a gyertyatartóban van elrejtve. Felette egy igazi gyertyacsonk van, amelyből hiányzik a kanóc. Az igy keletkezett vékony lyukon átvezetik a zseblámpaelem drótját. A drót hozzá van forrasztva a villanykörtéhez, amely a gyertya felső részébe van bemélyesztve. A villanykörte be van boritva cellofánpapirral vagy vattadarabbal, amely utánozza a láng formáját. Ezt a gyertyát el lehet "fújni" az érintkezés kikapcsolásával. Pislog és elalszik, akár a valódi. EH jászon : Falevelek készítése papírból 24/1960 1. Nagy lap, közönséges fehér plakátpapirt mindkét oldalán tűzálló impregnáló anyagban feloldott anilinfestékkel falevélszinüre befestenek egy ecsettel és megszárítják. 2. Egyidejűleg befestenek organtint a papir szinével meg-t egyező szinüre és átitatják tűzálló impregnáló anyaggal. 3. Az organtint felszabják a papírnak megfelelő méretű darabokra és ráragasztják a papirra tűzálló impregnáló anyagban feloldott kerpényitős ragasztóval, melyhez asztalos enyvet adnak hozzá /300 gr keményítő, 200 gr enyv/. 4. Ezután stanclival vagy kézzel kivágják a kivánt alakú faleveleket és az organtines oldalára kis organtin darabka segítségével ugyanazon enywel drótot ragasztanak.