Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 1. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 1., Budapest, 1960)

Színpad és közönség

1938. évi Munka Színháza terve, az akkori időben, az első polgári köztársaságban nem volt megvalósítható. Olyan utat mutatott,amely csupán üres gesztus maradt volna, mert a népi nézőnek nem voltak olyan anyagi körülményei, hogy naponta megtöltse az ilyen nagykiterjedésű színházat. Ilyen üzem megvalósításához társadalmi változás is szükséges; ebben az értelemben az egész inkább kultúrpolitikai tett volt, mint épületterv. Megvalósítatlanul is mindmáig a csehszlovák színházművészet haladó vonalának bizonyítéka marad. Kouril második terve fontos és érdekes, mert kinyilatkoztatja a művészeti munka variálhatóságát, az lnszcenálási lehetőségek nagyobb kiszélesítését, amelynek során a szinháztérség képes megőrizni akármelyik történelmi formát. Az 1938-ból származó terv komplexumában néhány színháztermet egyesitett. Közülük első a zenés és táncosszinház, mint klasszikus tipusu kamara jellegű színházterem. Mellette van a Theatrograph, amely az önálló szinházi rendszerbe bevezeti a statikának és a filmvetítésnek, mint lnszcenálási alapelemeknek az alkalmazását, - ahogy a "D" Színházban használták. Kihasználja tehát a "Tavasz ébredése", az "Bugen Anyegin" és "Az ifjú Werther szenvedései" c. darabok lnszcenálási tapasztalatait, amelyek a cseh színházban a vetítésnek uj drámai jelentőséget adtak s amelyek szabadon fejlesztik tovább az E. Fiscator által a német színházban alkalmazott vetítést. Több vetitésfelület kombinációjával, az elülső átlátszó vetitésfelület bevezetésével, valamint a filmek, a diavetítés és a színészi szinpadi akció kölcsönös átmenetével ezek az inszcenálások uj szcenlrozási alapelvet alakítottak kl, amelynek alapjai szerint készült a Theatrograph térségének műszaki terve. A Munka Színháza tervébe foglalt terv megadja a fényezinház cseh megfogalmazásának alapját, amelynek egykorú uj, haladottabb fejlődési formája a Laterna Magica. Ez általában nem másolat, mert a vetitóstechnikát a husz évvel későbbi és modernebb technikai alapon, teljesen uj társadalmi és kulturális feltételek között fejleszti; ezért helytelen másolatról beszélni, mert ez esetben alkotó cselekedetről és a fényszinház kialakulásához való hozzájárulásról van szó. A terv alapja a harmadik színházterem, maga a Munka Színháza, amely alapjában megegyezik az 1936-ból származó megelőző