Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Szcenográfia 1. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 1., Budapest, 1960)

Színpad és közönség

A térség teljes variálhatósága lehetővé teszi a rendező -'s a képzőművész számára, hogy a legnagyobb mértékben kihasználják és drámai szempontból kiegészítsék. A tervezők ismét hangsúlyozzák, hogy az uj színháztérsógnek csak ott van értéke és létjogosultsága, ahol a szinházi szakember szolgál, de nem "kiszolgál", vagyis a haladó irányzatú színházban. Ha az első terv az 1936. év kultúrpolitikai és gazdasági helyzetéből, valamint feltételeiből indult ki, amelyekből haladó irányba tájékozódott, ugy az 1938-ból származó második változatot ezen az alapon meg szélesebben és jelentőségteljesebben dolgozták ki. A nagy tervből leválasztották a lakóházat,ezzel szemben azonban a színházépület tekintetében egészen kiterjedt komplexummá nőtt ki, amely három színháztermet foglal magába, mint ahogy ezt a "D 34-38" Szinház tervezőinek inszcenálási gyakorlata már előbb kidolgozta. A szinháztervek mellett, a tervezők által a Szláv Szigeten elhelyezett kulturközpont nagy területén vannak a szinház üzemeltetéséhez szükséges összes térségek,beleértve a kiállítás, a könyvkiadó és a könyvkereskedés helyiségeit is. így olyan kiterjedt kulturkombinát jött létre, amelyet az az igyekezet vezetett, hogy a dolgozó nép számára kulturközpontot adjon. E.P. Burián, az önállóan nyilvánosságra hozott tervről szóló "Munka Szinháza" c. könyvének bevezetőjében megindokolja és boncolja az épületek egész kiterjedt kombinációját és hangsúlyozza, szükség van arra, hogy az uj szinház olyan épület legyen, amelyre az állampolgár mint életének szimbólumára nézhet, olyan központ, amely koncepciójában megfelelhet a mai társadalomnak. Az uj színháznak egyben a csehszlovák kultúra húszéves fejlődése emlékművé, további utja egészséges értékeinek kifejezőjévé és mutatójává kell válnia. Ezért a tervesőket az a törekvés vezette, hogy a kulturkombinát

ban megragadják mindazokat a fejlődésileg indokolt jegyeket, amelyekhez a húszéves munka során - főként a "D" Szinház haladó müvében - jutottak el, s amelyek alapján a dolgozó nép számára teremtett művészet tovább fog fejlődni. Ing. Miroslav Kouril mérnök, a terv készítője, évek távlatéból a kulturkombinátot a következőképpen értékelte: " Az architektonlkus értelemben funkcionális

ta szemlélettel terhelt