MAGYAR SZÍNPAD 1907. június (10. évfolyam 150-164. sz.)

1907-06-06 / 155. szám

1907 junius 6. Budapesti színpadok. Budapest, junius ö. A Magyar Királyi Operaház szombaton, a koronázás 40-ik évfordulóján, ingyen előadást rendez. Ez alkalommal gróf Zichy Géza Nemo czimQ magyar történelmi dalműve kerül színre. A dalmű előtt Poldini Edének Jókai Mór szövegére irt uj Királyhimnuszát adják elő. A himnuszt a teljes énekkarral együtt az intézet összes magánszereplói éneklik zenekari kiséret mellett. Az Orsz Zeneakadémia operai tanfolyamát végzett növendékek évzáró vizsgálata a M Kir. Operaház-ban leszállított helyárak mellett hétfőn, folyó hó 10-én este fél 8 órakor megy végbe. A Nemzeti Szinház nagysikerű újdonságát, Zsiros István Fátum czimü drámáját holnap, pénteken adják elő. Ma este van az Antigoné második előadása. Az előadás pontosan fél 8-kor kezdődik. Szombaton ismét nagyérdekességü repríz lesz, Tóth Kálmán A király házasodik czimü vígjátékának felújításával. Főszerepeit /ászai Mari, Török Irma, T. Vizváty Mariska, Odry, Gabányi, Szacsvay, Gál, Rózsahegy!, Náday Béla, Bat tos és Hetényi fogják játszani. A Vigszinház-ban holnap, pénteken ismét a Bernát kerül szinre. Heltai Jenő énekes bohósága hamarosan meghódította a közönséget és énekszámai közül a Mozi-dal és a Bernátinduló máris népszerű, valamint tomboló tetszéssel fogadják minden este a budapesti népdalokat is. Ma este a szezón másik nagysikerű eredeti újdonsága, Az ördög kerül ismétlésre ; ez lesz Molnár Ferencz müvének huszonötödik előadása. A Bernát a héten vasárnap kerül ismét előadásra. Szombaton a Déryné ifiasszony-1 adják Salome-val. Vasárnap délután az Országos Szinészegyesiilet színésziskolája rendez vizsgálati előadást. A Magyar Szinház-ban A vig özvegy ujabb sorozata, a mely Küry Klára vendégfelléptével megy a darab jubileuma felé, ugyanazt a képet adja, a melyet a kitűnő primadonna első vendégjátéka adott. Zsúfolt házak szüntelen óvácziói között f jlynak le az előadások s Küry Klára és Ráthonyi Ákos tánczkeringője a tetszésnek valóságos viharát váltja ki. A vig özvegy minden este szinrekerűl. A Királyszinház- ban Göre Gábor, a Gárdonyi Géza ösmert falusi birója, Kátsa czigánynyal együtt a színpadon is annak a népszerű és rokonszenves alaknak bizonyul, mint a róla irott könyvekben. Mulatságos kalandjai — a melyekhez Fedák Sári vezetése mellett a Királyszinház java erői, s a szinpad-teknika egész sereg fényes és látványos képpel, tréfával és díszlettel adnak pompás keretet — tizenkét teljesen eladott házat vonzottak eddig. Fedák Sári egész juniusban föllép a nagysikerű revüben, a mely igy megszakítás nélkül még e hó első felében megéri első jubileumát. Esti előadásai mellett vasárnap délután ismét vizsgaelőadás lesz, a melyen Rákosi Szidi asszony növendékei rendkívül mérsékelt helyárak mellett a János vitéz-1 fogják játszani. » A Fővárosi Nyári Szinház-ban holnap, pénteken lesz a bemutató-előadása Mérei Adolf és Vágó Géza A századik menyasszony czimü uj operertjének, melynek dallamos zenéjét Barna Izsó szerzette. A női főszerepeket Fóti Frida, Bárdos Irén és Albert Erzsi játsszák. Az újdonságot Tábori Emil és Újvári Károly rendezik, a kik a darab két mulatságos alakját is játsszák. • A Városligeti Nyári Szinház legközelebbi újdonsága Feld Mátyásnak A bús özvegy czimü háromfelvonásos parodisztikus bohózata lesz. A bemulató-előadást a Berger Zsiga nagy sikerére való tekintettel az igazgatóság még nem állapíthatta meg pontosan, de junius közepén okvetlen megtartják. A kulisszák mögül. Budapest, junius 6. „André Chenier." — Az Operaház mai reprizihez — A Magyar Királyi Operaház az idei szezón bezárása előtt három nagyérdekességű reprizzel szolgál közönségének. ' Az egyik: Puccini Manón Lescaut- ja már lezajlott és nagy sikert hozott az Operaház-nak, a második: Umberto Giordano Andre Chenierje, ma este van és még következik egy: felújításra kerül Verdi E'nani-\a, a melyből most folynak a színpadi próbák. Umberto Giordano, a kinek Andié Chenierjét nyolez évi pihentetés után eleveníti fel az Operaház, az olasz verista-dalmű-irók között egyik legjelentékenyebb tehetség Kortársa és . küzdőtársa az olasz opera ujjáteremtőinek: J Puccini nak, Mascagni-nak, Leoncavallo-nak. 1868-ban született, Milánóban végezte tanulmányait és őt is Sonzogno, a híres milánói I zenekiadó fedezte fel, a ki aztán tehetségét i valósággal bérbevette. 1892-ben, tehát valósággal még gyereki ember korában, aratta első nyilvános sikerét Mala Vita czimü operájával, mely előbb Olaszországban került szinre, majd Bécsben a színházi kiállítás alkalmával is sikert aratott. Másik nagy sikert ért operája, a Fedora, Budapesten is előadásra került és most legutóbb Szibéria czimü operájával aratott teljes sikert. Az André Chenier 1897. január 30 án került bemutatóra Budapesten és utoljára 1899. február 11-én adták elő. A két év alatt, a mig műsoron volt, tizenkét előadást ért meg. Itt közöljük a dalmű két szinlapját, a premier szereposztását és az utolsó előadás szereposztását. André Chenier Gerard Madeleine Bersi £ Coigni grófnő— Madelon Roucher Fleville ... Fougnier Tinville Mathieu Incroyable Abbé Schmidt Udvarmester Dumas 1897. jan. 30. .. Perotti Takáts .. Vasquezné Kaczér .. Semsey Válent .. Várady Kornai Mihályi Hegedűs .. Kiss B Dalnoki B. .. Ney 8. Grünbaum .. Kárpát 1899 febr. 11. Larizza m v. Beck Vasquezné Kaczér Semsey Válent Varady Kornai Mihályi Hegedűs Kertész Dalnoki Ney B. Gerenday Kárp.t A mai előadáson hat uj szereplője lesz a dalműnek. Lunardi a czimszerepben, Ambrusné, Berts Mimi, Dalnoki Viktor, Déli és Pichler. Színháza pletykák, Budapest, junius 6. A harmadik Villand. — Egy szerződési ajánlat. — A budapesti publikum eddig csak két Villand-x6\ tudott: a lisztesről, meg a czilinderesről. De a Göre Gábor Budapesten révén megismert egy harmadikat is. Ennek a harmadik Villandnak Z. Molnár László a neve és tagja ,a királyszinház-nak. Ő imitálja a Göre Gábor Budapestön czimü pompás revüben az igazi Villandot és pedig oly jól, olyan élethűen és annyi kedvességgel, hogy taps fogadja, ha jön, taps kiséri, ha megy. Tegnapelőtt, a pompás utánzat hirére, eljött a Királyszinház- ba a két Villand- testvér is, még pedig egyenesen Debreczenből, a hol most a czirkuszukkal vendégszerepelnek. Hogy ők is gurultak a kaczagástól, a mikor Z. Molnár László elmókázta az ő paródiájukat, az csak természetes. Felvonás utín felkeresték Z. Molnári az öltözőjében és az egyikük igy szólt: — Uram, hagyja ön itt a színpadot és álljon közénk. Ön lesz a harmadik Villand. Elvisszük önt bármi áron is! Ez a »bármi áron" pedig potom havi — 2000 koronát jelentett. Huszonnégyezer korona évi gázsit ígértek neki; ilyen összeget kevés magyar színész kapott még. De Z. Molnár László nem akarja felcserélni a világot jelentő deszkákat a czirkusz porondjáért. Még 24,000 koronáért se! F. Színházi álet. Budapest, juniuj 6 „Az ördögiről. — A mai, huszonötödik előadáshoz. Az én ma este jubiláló színdarabom nem színdarab. A kik csak hozzászagoltak a modern irodalomhoz, tudni fogják, hogy nem az én merészségem ez: félrelökni a .cselekmény" gondolatát, a mihez oly keseives áhítattal ragaszkodik a félmúlt litteratura. Az ördög — ha már kell, hogy a könyvkereskedő-árjegyzékek hangján beszéljünk — egy hosszú monológ, a mibe mások is belebeszélnek. Boldog volnék, ha valaha meggyőződném arról, hogy egyetlen uj hangot tudtam megütni ezen a rettenetes hangszeren, a minek színpad a neve. A mit most tudok, az az, hogy nem ácsorogtam kérő és vágyó pillantással az Iskola, a Cselekmény, a Hatás kapujánál, hogy bebocsássanak maguk közé a dráma-kieszelők, a kik a mi fiatal fejünket arra akarják kényszeríteni, hogy velük együtt hirdessük: „cselekmény I szerkezet 1 mesei* Nem. Mi kilépünk a maffiából és eláruljuk, hogy a mit ők csinálnak, az könnyű, kézenfekvő, az megtanulható, az imitálható és kirugjuk magunk alól ezzel a támasztékot. Mi azt mondjuk nem igaz az, hogy a színpadnak olyan ordináré és alantasan ravasz törvényei vannak, mint a milyeneket ők hirdetnek. Mi megpróbáljuk megmulatni, hogy a színpadra való irás is nehéz munka, hogy érthetően beszéljek. Mi megnehezítjük, keserves munkává, a f lelkünk megszaggatásává akarjuk tenni a szin: padi irást, a mit a cselekményesek, a mesések, f szerkesztők könnyűvé tettek, hogy igy mondj jam: a legkisebb háztartás számára is megI szerezhetőnek hirdettek. Kell, hogy az én csekély személyemnek és az én tizenöt húsz fiatal társamnak büszkesége legyen minden ütés, a mit ezek mérnek ránk és én azt a néhányat, a mit e munkám alkalmából kaptam, tisztelettel teszem le az ő lábaikhoz, az őket ért ütések mellé, tegyük el a többihez: te is, nemzetközi bitang felforgató, te is, perverz és undok versíró, te is, affektáltan lirizáló kritikus, sejtelmes és érthetetlen novellista, a ki „mese" nélkül dolgozol e hazában, tegyük el és örüljünk nekik. Legyilkolni nem fognak bennünket. Elvégre, ha máskép nem megy, kivárjuk őket. Az idő halad és mi husz évvel mind fiatalabbak vagyunk náluk. Még akkor is, ha elfogyasztjuk az életürket a tollúnk hegyén át. Ezek azok a dolgok, a mikről Az ördög előadásain szó volt szerző,_ színész és közönség között fél nyolcztól tizig. És jól esett, hogy elmondhattam. És jól esett, hogy valami kis becsületet szerezhettem egy kiválasztott közönség előtt a mi tizenötünk-huszunk ügyének. És jól esik, hogy felhasználhatom a nyilvánosságot arra, hogy meghajtsam a fejemet Hegedűs Gyula előtt. Molnár Ferencz. Vidéki színpadok, Budapest, junius 6. Az Országos Szinészegyesület irodája most egy emlékiratot dolgozott ki arra nézve, hogy mikép állapíttassák meg a létszám egyes társulatoknál. Kifejti a memorandum, hogy nyolez elsőrendű társulat létszámátlaga most 52, pedig legalább 55-nek kellene lennie. A tervezet a kardalosok és kardalosnők számát legalább 12—12 ben állapítaná meg. A 12 másodrendű társulat átlagos létszáma most 31; ezt a létszámot a tervezet 34—38-ra fokozná. A legkisebb társulatot is arra kötelezné a tervezet, hogy legalább husz tagja legyen — természetesen az illető szerepköröknek megfelelően. A