MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)
1907-05-12 / 130. szám
1907. május 13. -> Heródes .. Jochanaan Heródiás .. Apród ... Narraboth 5 zsidó... Nazarénusok SALOME. Zenedráma egy felvonásban Wilde Oszkár szövegére irta: Strauss Richárd. Személyek : Fanchette Verhunk Salome i^^f»" \Fina Widhalm [/enny Korb ) Fritz Trostorff [Dr. Briesemeister Georges Beeg Siddy Seebach-Neumann Marta Jchereschefsky Carl Waschmann I Willy Birkenfeld Max Martini Smil Lücke Heinz Siege Georg Döring I Fritz Normann I Mark Ost er A 82 tagu zenekart Prüwer Gyula karmester vezényli. Rendező: Kirchner Hugö. A czimszerep szeinélyesitésére, mint e színlap is mutaíja, négy művésznő érkezik Budapestre, a kik felváltva fogják énekelni Salomet. Az első estén a boroszlói drámai primadonnát, a hires Fauchetle Verhunk-ot hallja majd a közönség, a ki Boroszlóban ötvenszer énekelte eddig ezt a szerepet. Verhunk asszony után Thyra Larssen, a müncheni udvari operaház Salomeje lép fel, majd Fina Widhalm, a Loewetársulatnak kiváló művésznője és [enny Korb, Salome szerepének gráczí kreálója, fogja a dalmű czimszerepét énekelni. Salome szerepe ugyanis olyan hatalmas és fárasztó, hogy nyolcz estén egymásután ugyanaz a művésznő nem is énekelhetné. A Salome többi szereplője mind hires és elismert művész és művésznő. Még az apró szerepekben is elsőrendű művészek fognak a budapesti közönség elé lépni. Heródes első személyesitője: Friiz Trostorff, a ki a boroszlói színház hőstenorja, a legkiválóbb német énekesek egyike, a második Heródes: dr. Briese- meister pedig a bayreuthi Wagner előadások egyik disze. Egy nagyképzettségü, kitűnő karmester: Prüwer Gyula fogja vezényelni a budapesti Salome-előadásokat, természetesen a boroszlói szinház zenekarának élén, mely 82 emberből áll. A Királyszinház zenekari helyét, hogy befogadhassa ezt a nagy zenekart, éppen ezért teljesen átalakítják és ennek az átalakításnak a földszint első két sora áldozatul is fog esni. Dr. Loewe a budapesti Salome előadásokhoz teljesen uj díszleteket és jelmezeket készíttetett és ezek már meg is érkeztek Budapestre. Velük együtt a rendező: Kirchner Hugó is megérkezett, hogy az intézkedéseket, melyek a nagyarányú előadást meg kell, hogy előzzék, megtehesse. Mime. SzínházD pletykák Budapest, mi jus 12 Vasárnapi apróságok. (I. Az ambicziózus növendék.) Az Országos Sziniakadémiának van egy fiatal, inkább nagyon ambicziózus, mint tehetséges növendéke, a ki lázas türelmetlenséggel várja, hogy legalább is a Nemzeti Szinház-hoz szerződtessék. Nem is mulaszt el egy alkalmat sem, mely őt egy-egy lépéssel közelebb vihetné szép ábrándja megvalósulásához. Ha már nem szerepelhet a színpadon, egyelőre legalább a szinház udvarán alakit, domborít és adja a bankot. Mindenekelőtt igyekszik a felső hatalmak kegyét megnyerni. Somló Sándor igazgató arczárói ellesi a direktor legtitkosabb kívánságait és a mikor a szivartárczája után nyul, az ifjú máris odatartja az égő gyufát. És ha a Nemzeti Szinház tagjaival beszél, sohasem mulasztja el szóba hozni a szerződtetése esélyei. A minap aztán már szemrehányás is volt a hangjában. — Lám, Hajdu-t is szerződtették! — mondta keserűen. Amire egy művész mosolyogva jegyezte meg: — Csakhogy ez a Hajdú ért ám a harangöntéshez ! (II. A boroszlói műsor.) Peinhardt-ék Budapestről Boroszlóba mennek, hogy játszanak abban a szinházban, a melyet a Salome-va\ hozzánk érkező Loeweopera-társulat üresen hagy. Schildkraut Rudolf, a Peinhardt-ék kiváló művésze, már most felkereste a direktorát és tudakolta, vájjon mi lesz a boroszlói műsor. — Még nem tudom, — felelt Reinhardt. — De szeretném tudni! — Magának mindegy lehet, hiszen minden darabban játszik. — Oh nem, a Friedensfest-ben nincs dolgom. — Nos? Talán szerepet akar benne? — Dehogy! — szólt a művész, — szeretném, ha Boroszlóban a Friedensfest-tel kezdenék a vendégjátékot. — De miért ? — Szeretnék csütörtökön itt maradni. — De vájjon mi oka lehet erre? — kérdezte már most kíváncsiskodva az igazgató. — Talán szívbeli ügyek ? — Csütörtökön — mondta Schildkraut, — a Vígszínház-ban Az ördög-öt adják és ezt a darabot én megszeretném nézni. És ez a magyarázata, hogy Peinhardt-ék Boroszlóban csakugyan a Hauptmann „családi katasztrófájával fogják vendégszereplésüket megkezdeni. (III. A lefordított szójáték.) Az ördög iránt különben Robert Jenő, a magyar származású berlini színigazgató is érdeklődött. Weisse bécsi direktorral egy estén nézte végig a darabot. Előadás után a bécsi direktor egy hazai müforditóval a Royalban vacsorázott. Csakhamar vidám társaság volt együtt, a mely Az ördög-rőt kezdett beszélgetni. A darab nagyon tetszett a bécsinek. Erre aztán évődtek a müforditóval : — Lehetetlen lesz visszaadni a Molnár szellemességeit. Például a hires Fíispök-szójátékot. A vicczet arról az emberről, a kit eleinte püspök- nek néznek, de a kiről később kisül, hogy csak füspök. A forditú azonban nem jött zavarba. Tökéletes flegmával felelt: — A dolog a legkönnyebb. Ha a püspökből Füspök, a Bischof-ból Fischof lesz! Felvonásközben. Budapest, mijus 12. A vig özvegy kérője. — jelenet az öltözőben. — A Magyai Szinházban tegnap este, egy félórával az előadás kezdete előtt, megjelent egy munkáskinézésü fiatalember. Fekete ünneplőruha volt rajta, fehér lawn-tennis czipőt viselt, a kalapjára pedig kis virágcsokrocska volt kötve A Wesselényi-utczai színészi bejárónál megállt és megkérdezte a portást: — Glavari Hanna őnagysága itthon van ? — Itthon. Minek az magának? — Valami sürgős beszédem volna vele. A portás megmutatta az utat, mire mire a fiatalember eltűnt a folyósón. Kevéssel azután kopogtatott a Szoyer Ilonka öltöző ajtaján. — Mit hozott? —kérdezte az öltöztetőnő. — Magamat! — hangzott a válasz. — És kicsoda maga? A fiatalember pózba vágta, udvariasan meghajtotta magát, azután bemutatkozott. — Kovács Gergely volnék, kovácslegény. — S mit akar? Kovács Gergely nagyot nyelt, mint aki nagy zavarban van, azután kinyögte: — Hát házasság erányában szeretnék beszélni a vig özvegy asszonysággal. A művésznő nem tudta hányadán van: bolond ez az ember, vagy csak szerelmes. Az pedig hihetetlen komolysággal folytatta: — Régen gondoltam már a házasságra, de nem találtam magamhoz való tisztességes aszszonyszemélyt. Most, hogy a nacscságát megláttam tegnap a szinházban, gondoltam, szép asszony, jó asszony, vidám asszony, szóval nekem való asszony. Van tizenhárom forint hetibérem, tisztességesen elélnénk belőle, jól teszi, ha hozzám gyűn, mit is csinálna egyedül egy ilyen jóravaló derék özvegy asszony. Most már nyilvánvaló volt Szoyer Ilonka előtt, hogy egy szerencsétlen emberrel van dolga, akinek valami megzavarta az elméjét, udvarias szavakkal igyekezett hát elküldeni. — Sajnálom — mondta, — jól érzem magamat özvegyi sorban is. De tudja mit: hagyja itt a czimét. Ha egyszer netán mégis kedvem támadnék a házaséletre, majd irok magának. Ezzel a kitűnő kérő kiballagott a kapun, ott künn pedig levette kalapjáról a kicsi virágbokrétát és elkeseredetten vágta az aszfaltra. Pterrot. Budapest, május 12. A brassói magyar színészet dolgában nagyfontosságú események történtek ujabban. A város képviselőtestülete a brassói nemzeti szövetség kezdésére, ingyen telket engedett át a város egyik legszebb részén állandó magyar színkör czéljaira. Most pedig gróf Andrássy Gyula belügyminiszter leiratban értesítette Brassó vármegye alispánját, hogy az építendő színkör czéljaira állami segítség gyanánt nyolczvanezer koronát fog kiutalványozni. Kiköti a miniszter ezzel szemben, hogy a szinkörben működő magyar színigazgató személyét a kormány jelöli ki s a szinkörben működő magyar színigazgatótól az állami segítség törlesztési időtartama alatt bér semmiféle czimen nem szedhető. * Hegedűs Gyula, a Vígszínház művésze, péntek óta nagy sikerrel vendégszerepel a nagyváradi szinházban. Első este A tökéletes feleségben lépett fel, tegnap pedig Az ördög premierjén a czimszerepet kreálta. Külföldi színpadok. Budapest, május 12. A párisi Chatelet-szinház-ban szerdán este volt Strauss Richárd Salome-jának a premierje, mely negyvenezer frankot jövedelmezett. A Salome a premieren is olyan hatalmas sikert aratott, mint a főpróbán. A párizsi sajtó egyértelműen konstatálja a mü és az előadás nagy sikerét. * A berlini Lessing-szinház-ban csütörtökön kezdte meg vendégszereplését a bécsi Theater an der Wien ensembléja A koldusgróf-tat. Az előadásnak nagy sikere volt; a berlini közönség valósággal ünnepelte Günther Miczit és Treumann-1. A párisi Opera Comique a héten mutatta be Paul Dukas Ariane és a kékszakáll czimü zenedrámáját, melynek szövege Maurice Maeterlinck-töi való. Az első felvonás nagyon tetszett, a többi kevésbbé, ugy hogy az egész mü csak mérsékelt sikert aratott. * ^g&í A müncheni udvari operaház hires hőstenórja: Knote Henrik hét évre szóló uj szerződést kötött Münchennel, mely neki évenként — hét hónapra — 44.000 márkát biztosit. Szabadsági ideje alatt mindig New-Yorkban fog vendégszerepelni. * Farrar Geraldine, a hires berlini operaénekesnő, a jövő hétéi egy hónapig tartó vendégszereplést kezd a párisi NagyOperában. Bécsben október elején egy uj modern kis szinház nyilik meg, melynek „A denevér" lesz a neve. Modern egyfelvonásos darabokat fognak benne játszani. ^^^^^^^^^^^ Eladok és veszek . .. 11 M. .., wk J v/oí/^i». teljes berendezéseket, angol bőrbutorokat, ma_ t - - - - hagoni és rézbutorokat, perzsa- és szmirnaTracám KllfrtrAVaf szőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáaW 1 döagi U U. IUI U&aL, : és villamos-csillárokat. ===== NAGY ZSIGMOND IÄ Budapest, Semmelweis-uteza 21. szám. A* egész házban. Telefon 17-77. ongorát. planlnót kölcsönöz STEl*NBE£G K«Mp«si-ut 38, Kitűnő zongorák dús raktára
