MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-31 / 149. szám

2 1907 május 31. Budapesti színpadok. Budipeit, május 31 A Magyar Királyi Operaház-ban Szamosi Elza, az Operaház vendége, e héten még egyszer lép fel, vasárnap Puccini Bohémélet-ben vendégszerepel. Ma este nagy sikerrel felújított Manón Lescaut-X ismétlik meg. A czimszerepet ez alkalommal Kaczér Margit fogja énekelni. Szombatra a Bajazzók dalmű van kitűzve. A dalmű után a Piros czipó balettet adják, melynek főszerepét Balogh Szidi tánczolja. JC A Nemzeti Szinhiz-ban tegnap este került bemutatóra Zsiros István: Fátum czimü drámája, melynek ma este lesz a második, vasárnap pedig a harmadik előadása. Az uj író első szín padi munkája a tegnapi premieren igen nagy sikert aratott. Az érdekes és izgalmas dráma elejétől végig lekötötte a közönség figyelmét és a közönség minden felvonás után zajos tapssal fejezte ki elismerését mind a szerző, mind a szereplők iránt. A Vígszínház- ban ma este A kis trafikoslányt, Flers és Caillavet vígjátékát ismétlik Kornai Bertával a czimszerepben. Holnap, szombaton lesz Heltai Jenő háromfelvonásos énekes bohózatának, a Bernát-nak bemutató előadása. Az újdonság főszerepeit Hegedűs Gyula, Góth Sándor, lanay Frigyes, Tihanyi Miklós, Szetémy Zoltán, Vendrei Ferencz, Góthné Kertész Ella, Kornai Berta és Kiss Irén játsszák. Vasárnap két előadás lesz. Este a Bernát-ot ismétlik, délután pedig Az ördög, Molnár Ferencz vígjátéka kerül színre, a melynek ez lesz az első délutáni előadása. k A Magyar Szinház ma este nagy pompával üli meg A vig özvegy hatalmas sorozatának nyolczadik jubiláris állomását: a kétszázadik előadást. A közönség előadás előtt és felvonásközökben a pénztárnál veheti át a mára váltott jegye fölmutatása után a 200-ik est emlékajándékát: Maróthy Kálmán szobrát, a mely Küry Klárát és Ráthonyi Ákost ábrázolja A vig özvegy keringőjében. Küry Klára ezentúl minden este fellép A vig özvegy czimszerepében. * A Király szinház-ban a Göre Gábor Budapestön, Verő György látványos darabja egy rendkivüli siker előjelei mellett kezdte meg pályafutását. A rekkenő nyári meleg ellenére az eddigi előadásokon minden jegy elkelt, a közönség ki nem jött a kaczagásból és ismétléstől, ugy> h°gy Fedák Sárinak minden nótájából hat-hét strófát kellett énekelnie. Az az érdeklődés, a mely nagyarányú elővételben nyilatkozik meg a jövő hét estéire is, szinte kétségtelenné teszi, hogy a Göre Gábor Budapestön is rövidesen a Királyszinház jubiláris darabjai közé lép. x A Fővárosi Nyári Szinház ma a Szép Ilonka czimü daljáték kerül szinre. Szombaton és vasárnap Guthi Soma: A mádi zsidó Jczimü életképét adják. » A Városligeti Nyári Szinház-ban tegnap nagy sikerrel került másodszor előadásra a Berger Zsiga czimü bohózat, melynek szövege és zenéje egyaránt nagyon tetszett a közönségnek. • Az újdonság ezentúl minden este előadásra kerül. A kulisszák mögül. Budapest, május 31. Két kitüntetés. A Nemzeti Szinház érdemes művészét Gyenes Lászlót nagy kitüntetés érte. A király, mint a hivatalos lap tegnapi száma jelenti, a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki az illusztris művészt, a ki a Nemzeti Szinház-nak immár évlizedek óta egyik disze, kedvelt és kitűnő tagja Nemrég ünnepelte nemzeti színházi tagságának 25 éves jubileumát és ez alkalomból nyerte most a legmagasabb helyről is a kitüntetést, a melylyel egy valóban érdemes és kitűnő művészt ért a királyi kegy és a mely nemcsak pályatársait, hanem a művészet minden igaz barátját örömmel töltheti el. — Ugyancsak a hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy a király Rózsa Gyulának, az Operaház jegypénztárosanak, e szolgálatában szerzett érdemei elismeréseül az arany érdemkeresztet adományozta. Rózsa Gyula hosszú szolgálatának jubileumát ünnepelte meg nemrégen. A királyi kitüntetés benne olyan kiváló embert ér, a ki kötelességét mindig hiven, buzgón és lelkiismeretesen teljesítette. 200 előadás. — „4 vig özvegy" mai jubileumához. — A hirdető oszlopokon ma reggel nem a Magyar Szinház megszokott, jól ismert narancssárga plakátjait ragasztolták ki. Helyüket elfoglalta egy-egy nemzetiszínű plakát, a melyen már messziről tűnik fel előttünk, egy óriási szám: 200 Ez a szám pedig azt jelenti, hogy a Magyar Szinház-nak ma este megint nevezetes ünnepe van. A vig özvegy ép erőben, friss egészségben eljutolt a kétszázadik előadás jubileumához. Kétszáz előadási Nagy és jelentékeny numerus ez, külföldi fogalmak szerint is. A Magyar Szinház a mai előadást természetesen fényes ünnepség keretében taríja meg, a melynek részleteit azonban meglepetésül hagyjuk a közönségnek. Mindössze annyit árulhatunk el, hogy az előadás kezdete előtt és a felvonásközökben apró gipszszobrokat fognal^iz ünnepi közönség között kiosztani, a nevezetes est emlékéül. Ezek a szobrocskák Maróthy Kálmán, jeles magyar szobrász-művésznek a mintája után készültek és Küry Klárát és Ráthonyi Ákost ábrázolják a hires keringő-jelenetben 1906. november 26 án került bemutatóra .4 vig özvegy a Magyar Szinház-ban. Azóta szakadatlanul műsoron van és nem kevesebb, mint félmillió koronát jövedelmezett az igazgatóságnak. Ezt a rengeteg summát összesen hét vig özvegy kereste meg, köztük elsősorban Tutchányi Olga, Szoyer Ilonka és Küry Klára. A három primadonna között Tutchányi Olga kreálta nálunk a Glavari Hanna hires szerepét és a premiertől kezdve hatvannyolcz előadáson keresztül ő játszotta. A 68 előadás alatt összesen 140,729 koronát jövedelmezett A vig özvegy. A századik és százegyedik előadásra, továbbá egész május hónapban, összesen negyvenszer Szoyer Ilonka asszony, a Magyar Királyi Operaház jeles énekesnője ajkán csendültek meg a Lehár Ferencz melódiái. Az ő vendégjátéka 110,684 keronát hozott. Ezután következett a Küry Klára diadalmas vendégszereplése; eddig hetvenszer lépett fel brilliáns szerepében és nem kevesebb, mint 185,320 koronával gazdagította meg a szinház pénztárát. A többi előadásokon több vidéki primadonna volt a szinház vendége A vig özvegy-estéken és körülbelül hatvanötezer koronát kerestek a színháznak. Az összes eddigi előadáson négyen vettek részt és pedig Papit Sándor, jiőváry Gyula, Bezerédy Ödön és Örley Flóra. Hogy mikor csukják be majd a szinház kapuit, mikor lesz vége ennek a kolosszális sorozatnak, ki tudná még most megmondani. Zoltán Jenő igazgató mindenesetre méltányolva a derekasan küzdő művészgárda fáradságát, valamelyik nyári hónapban két heti pihenőt fog taitam, hogy aztán friss erővel újra tovább folytassa A vig özvegy-et október elsejéig. A hátralevő előadásokon, délután és este is, Küry Klára fogja játszani a czimszerepet, a melyben egyik legnagyobb szinészdiadalát aratta. A primadonna csak a minap tért vissza a fővárosba tahitótfalui pompás nyaralójából, a hol pár heti pinenőt tartott. Ezalatt egy kissé megbarnult az arcza, mert állandóan a szabadban volt és a napon sütkérezett. A nap legnagyobb részét a kertjében töltötte, beoltotta az összes rózsáit és a mikor elvégezte ezt a munkáját, visszatért Budapestre, hogy folytassa vendégjátékát. F. Felvonásközben. Budapest, mijus 31. i. Jenő és Ferencz. A Vígszínház újdonsága, a Bernát — mint azt már megírtuk — ugy született, hogy nem született meg egy másik darab. A másik darab egy revü lett volna, melyet a Bernát szerzője : Heltai Jenő Molnár Ferenczczel kellett volna, hogy megírjon. De ez elmaradt. A revü megírására szövetkezett társasczég tervezgetett, de a társmunka csak nem készült el. Helyette Heltai Jenő egymaga megírta a Beinát-oX. Akkoriban, a mikor a két iró beszélgetett egymással a revü tervéről, Heltai észrevette, hogy Molnár-nak Az ördög sikere után nincs nagy kedve rögtön uj munkába fogni. Meg is jegyezte, némi mélabúval: — Látod, látod, ha te volnál a Jenő és én a Ferencz, akkor rendben volna a dolog I — Miért?— kérdezte Molnár csodálkozva. — Mert sem Molnár Jenőnek, a képvise] lőnek, sem Heltai Ferencznek, a népszínházi I bizottság tagjának, nem kell darabot irnia 1... ' II. A hálátlan. A következő kedves anekdotát eleveníti fe[ a párisi „Gil Blas" Wagner Richárd életéből: 1872-ben Wágner egy hangversenyen dirigált a bécsi zeneegyesület uj termében. Ezen a hangversenyen Lévy Richárddal, a kitűnő kürtössel megesett, hogy hamis hangot fujt és a barátja, Mautner Ede, a neves vigjátékiró, a ki a nézőtér első sorában ült, kinevette ezért. Szünet közben mindazok, a kik ismerték Wágner-1, összegyűltek a foyerben. Itt kijelentette Wágner, hogy nagy igazságtalanság kinevetni egy művészt, a miért egyszer hamis hangot fujt. Sohasem szabad azt elfelejteni, milyen nehéz fuvó-hangszerrel szép hangot adni. S ezzel megölelte a kitűnő kürtöst, hogy bebizonyítsa, mernyire] nem neheztel rá a balesetért. Ekkor Lévy odalépett Mauinei-hez és igy szólt hozzá: — Rossz néven veszem öntől, hogy kinevetett. Mautner mentegetőzni akart, de Lévy közbevágott : — Hálátlanság volt, hogy nevetett; én valamennyi vígjátékánál ott voltam és — egyszer sem nevettem. SzinhizI élet Badspsst, mijus 31 Magyar-é Lehár? — Egy érdekes kérvény. — A Magyar Szinház-ban nem lehet ma jelen A vig özvegy kétszázadik előadásán Lehár Ferencz, a diadalmas operett nagyhírű komponistája. Lehár ugyanis jelenleg Londonban tartózkodik, a hol A vig özvegy próbáit vezeti. London legelőkelőbb operett-szinházában, a Daly's Theatre-ben kerül a napokban bemutatóra a Merry Widow, (ez az operett angol czime) a melynek szerzőjéről már most közölnek életrajzot és ismertetést az angol újságok. Igy a Daily Mail iegutóbbi számában közli Lehár Ferencz arczképét és Lehár-xtA — nagyon helyesen — mint magyar komponistáról emlékszik meg. Ez azonban ugylátszik nagyon fáj a bécsi lapoknak. A bécsi Zeit például tegnapi számában, A vig özvegy londoni előadásáról megemlékezvén, ezt irja: „Sajnos, az angol lapot az a malheur éri, hogy Lehár X „hungarian composer"-nek nevezi. Angliában és Francziaországban eddigelé minden szlávnevü osztrák művésznek tűrnie kellett, hogy magyarnak tüntessék fel. Remélhetőleg csak nem várják a londoniak, hogy A vig özvegy-ben magyar muzsikát is fognak hallani?" Lehár Ferencz eddig mindig magyarnak vallotta magát és igazán nincs is szükség arra, hogy öt mi magyarok most külön is és nyomatékosan a magunk számára reklamáljuk.