MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-30 / 148. szám

!S07 május 30. Budapesti színpadok. Budapeit. május 30. A Magyar Királyi Operaház-ban Szamosi Elza, az Operaház vendége, e héten még kétszer lép fel, ma este a Pillangókisasszony-ban és vasárnap Puccini: Bohéméletben vendégszerepel. Pénteken a nagy sikerrel felujitott Manón Lescaut-X ismétlik meg. A czimszerepet ez alkalommal Kaczér Margit fogja énekelni. Szombatra a Bajazzók dalmű van kitűzve. A dalmű után a Piros czipö balettet adják, melynek főszerepét Balogh Szidi tánczolja. * A Nemzeti Színház ban ma este kerül bemutatóra Zsiros István: Fátum czimű drámája, melynek holnap, pénteken lesz a második, vasárnap pedig a harmadik előadása. A Vígszínház- ban A csókon szerzett völegény óta a Bernát, Heltai Jenő háromfelvonásos bohózata az első eredeti' énekes és tánezos darab. Az újdonság vidám cselekményébe a jeles szerző számos nótát szőtt bele és az első felvonást a Bernát-induló fejezi be, a melyet Kornai Berta és Tihanyi Miklós kísérete mellett Hegedűs Gyula énekel. Komái Berta több kabaret-nótát ad elő és többek közt Tanay Frigyessel egy tánczkeringőt fog kreálni. Tihanyi Miklósnak a „Légy és a ezukor" czimü dal jutott. A harmadik felvonásban czigányzene mellett modern budapesti népdalokat énekelnek. A Bernát-hoz uj kiállítás készült. Az újdonságnak, mely szombaton kerül bemutatóra, ez a szinlapja: BERNÁT. Énekes bohózat három felvonásban. Irta: Heltai lenő. Személyek: Bernát Hegedűs Bernátné G. Kertész E. Tu ko Tihanyi Cicay Panni Kornai B Dr. Cserebüly Góth Dr. Ákos Sarkadi Karvalné Kiss I. Wolgemüih ... Vendrei Steiner Győző Stenyicsey Bárdi Tábornok Szerémy Grófnó Varga A. Ferber Deréki Pentelei Tanay A Magyar Szinház holnap, pénteken nagy pompával üli meg A vig özvegy hatalmas sorozatának nyolezadik jubiláris állomását: a kétszázadik előadást. Bekezdésül Küiy Klára és Ráthonyi Ákos eljátsszák Pásztor Árpád kedves alkalmi játékát A téli reggel-1, azután ünnepi megnyitó zene következik, majd az operett. A közönség előadás előtt és felvonásközökben a pénztárnál veheti át a péntekre váltott jegye fölmutatása után a 200 ik est emlékajándékát: Maióthy Kálmán szobrát, a mely Küry Klárát és Ráihonyi Ákost ábrázolja A vig özvegy keringőjében. A kétszázadik előadásra óriási az elővétel; jegy már csak a földszintre kapható, oda is korlátolt számban. A jubileumra rengeteg virágpompa és óváczió készül s a jövedelemből a Fehér Kereszt Gyermekkórház is részesedni fog. * A Király szinház-ban a Göre Gábor Budapestön, Verő György látványos darabja egy rendkivüli siker előjelei mellett kezdte meg pályafutását. A rekkenő nyári meleg ellenére az ' eddigi előadásokon minden jegy elkelt, a közönség ki nem jött a kaczagásbol és ismétléstől, ugy, hogy Fedák Sárinak minden nótájából hat-hét strófát kellett énekelnie. Az az érdeklődés, a mely nagyarányú elővételben nyilatkozik meg a hét minden estéjére, szinte kétségtelenné teszi, hogy a Göre Gábor Budapestön is rövidesen a Királyszinház jubiláris darabjai közé lép. A Fővárosi Nyári Szinház pénteken a Szép Ilonka czimü daljáték kerül szinre. Ma Űrnapján, két előadás lesz, délután A bőregér, este Felhő Klári van műsoron. Szombaton és vasárnap Guthi Soma: A mádi zsidó czimü életképét adják. A Városligeti Nyári Szinház-ban tegnap este nagy sikerrel került bemutatóra a Berger Zsiga czimü bohózat, melynek szövege és zenéje egyaránt nagyon tetszett a közönségnek. Az újdonság ezentúl minden este előadásra kerül. A kulisszák mögül. Budapest, május 30. '1 „Fátum". — Szerző a darabjáról. — „In magnis rebus voluisse sat est". Valahányszor egy szerencsétlen kimenetelű párbaj hirét olvassuk a sajtóban, szimpátiánk természeti okoknál fogva mindig a vesztes felé fordul. Ilyenkor magasan lobbannak a párbaj pro és kontra eszméinek szalmalángjai. A párbajellenes liga követeli az emberi jogok és törvények érvényesülését, a párbaj hivei önérzettel ragaszkodnak őseink hagyományához, a megalázott férfibecsület meg- ' torlásához, istenitélettel. Mindkét fél álláspontja merően áll egymással szemben. Az anti-duelliga a hadseregben látja tszméi megvalósításának áttörhetetlen gátját. Ez tévedés. A modern katonai nevelés, a lovagias nivón álló bajtársi szellem, a becsület-biróság intézményének szigorú alkalmazása, a párbajt a hadseregben a ritka események közé sorozta Másképen állanak a katonatisztek a külvilággal szemben. Itt kénytelen a tisztikar elfogadni a társadalom megszokott szabályait. Egyszerű alakban, minden színpadi trükk nélkül akarok arra egy példát mutatni, hogy mily különös és néha mily rettenetes társadalmi kényszerek alatt megy végbe a párbaj. Egyesült munkára akarom buzdítani a pro és kontra hiveit. Ez volt darabom megírásának egyedüli czélja. Zsiros István. (A Fátum szerzője fentebb közreadott szerzői vallomásán felül előszóul még egyéb érdekességeket is elmondott lapunk egyik dolgozótársának ma este bemutatóra kerülő darabjáról és annak körülményeiről. Ezeket érdekesnek tartjuk a ma esti premier-közönség számára, lapunk tegnapelőtti számából, újra lenyomtatni.) A darab szerzője, ki tudvalevőleg katonatiszt, részt vett darabja próbáin is Persze, czivilben. Meg is magyarázta az okát: — A hadügyminisztérium csak olyan feltétel melleit volt hajlandó a darabom előadását engedélyezni, ha katonatiszt voltom nem fog kidomborodni. — Hát a premieren megjelenik-e a lámpák előtt? — kérdeztem. — Ha rákerül a sor: igen. Természetesen akkor sem egyenruhában, hanem fekete czivilben. A Nemzeti Szinház művészei csak elámultak, a mikor a Fátum szerzője egyszerre maga is részt kért a rendezés munkájából. Azt hitték, hogy a szinházi dolgokban meglehetősen laikus emberrel lesz dolguk, s ime kiderült, hogy Zsiros István csudálatos hozzáértéssel beszél mindenről. Egy igazán nagy intelligencziáju fiatalember, a ki a mellett, hogy hivatott író, igen nagy érzékkel bir a színpadi dolgok iránt is. — Higyje meg, — mondta nekünk — nem a siker láza, vagy pénzkeresés vágya indított a darabom megírására. Azt akartam, hogy a Fátum-mai, a melyben egy mindig aktuális, fontos társadalmi problémát vetek fel, használjak is valamit. A párbaj elleni tendenczia a vezérmotivuma a darabomnak; megírom benne egy lovagias afférnak a hátterét és tragikus következményeit. A cselekmény maga, bár minél mozgalmasabbá, érdekesebbé, mondhatnám izgalmasabbá igyekeztem tenni, hogy meg legyen a színpadi hatása is, voltaképen csak arra szolgál, hogy meglegyen a kerete annak, a mit a párbaj ellen el akarok mondani. — Első munkája ez ? — Ahogy vesszük. Gyerekkorom óta foglalkozom ugyan az írással, de mindent csak a magam gyönyörűségére szántam. Helyesebben papiroskosaramnak irtam. Egyszer aztán megírtam a Fátum-ot. Bizalmas baráti körben felolvastam. Nagyon tetszett. Nem vagyok optimista. A barátok rendesen elfogultak. De hát elfogadta a darabot egy olyan előkelő kulturintézet is, mint a Nemzeti Szinház, a mi azt az érzést kelti bennem, hogy a barátaim kritikája, ha túlzott is egy kicsit, nem alaptalan. Ezután elmondta, hogy egy ujabb drámát fejezett be már, a melynek témáját szintén a katonai életből merítette. Színháza pletykák. Budapest, május 30 A három kis goszpodina. — Daniló virágai. — Ha A vig özvegy lázba ejtette a főváros publikumát, abban oroszlánrésze van Ralhonyi Ákosnak, a legideálisab Daniló grófnak, a ki ebben a szerepében, annyi sikere között, talán a legnagyobbat, legszebbet aratta. Ráthonyi régóta kedvencze a közönségnek; de ebben a szerepében ugy befészkelte magát, — különösen a nők szivében, hogy onnan többé ki nem üldözhetik. A mult vasárnap délután megható módon nyilvánult meg a művész iránti szeretet. Az első felvonás alatt egyszerre csak egy kis virágbokrétát dobtak fel a nézőtérről a színpadra. Szoyer Ilonka lábaihoz estek a gyönyörű piros rózsák, mire Ráthonyi Ákos udvariasan lehajolt és abban a hiszemben, hogy azok a primadonnát illetik meg, átnyújtotta neki. Kevéssel azután egy földszinti páholyból ujabb virágok szálltak a színpad felé, a művész pedig megint felvette azokat s ismét átadta Szoyer Ilonkának. Amikor a felvonás véget ért, észrevette a primadonna, hogy az egyik rózsához, aranyszállal egy lilaszinü levélke van erősítve. Felbontotta és elolvasta. Ez állt benne: A legszebb Danilónak, három kis goszpodina. A virágok tehát nem őt illették meg. Ráthonyi Ákosnak küldte három rajongója. A következő felvonás a Maximban játszik. Szoyei Ilonka belép a színpadra a rózsákkal a kezében, egyenesen Ráthonyi elé megy és átnyújtja neki ezekkel a szavakkal: — Kedves Daniló gróf, ezeket a virágokat három kis goszpodina küldi — magának! Ezekre a szavakra, a melyek persze nincsenek benne Glavari Hanna szerepében, Ráthonyi Ákos nagyon meg volt lepve és zavartan felelte: — Köszönöm, köszönöm, kérem, mondja meg annak a három kis goszpodinának, hogy csókolom érte . . . A földszinti páholyban pedig három babaarczu, szőke lányka hálásan mosolygott fel a színpadra. Pierrot. Színházi élet Budapest, május 30 Saljapin. — A világhírű orosz basszistáról. — Saljapin I Olyan név ma a szinházi világpiaezon, akár a Caruso-é. Ez a név sikert, dicsőséget és aranyat jelent. Az orosz Saljapin ma a világ leghíresebb basszistája, a kinek fellépését, mint ünnepet jelentik Európa leghíresebb operaházai. És ez a világhírű énekes — mint egy párisi újságíró előtt elmondott önéletrajzából kitűnik — egyike a legérdekesebb embereknek is, a ki Maxim Gnklj-nak intim barátja és politikai elvtársa. — Kazánban születtem — mondotta Saljapin — irni, olvasni taníttattak és aztán inasnak adtak egy suszterhez Szüleim nagyon szegények voltak. Az nem igaz, hogy Gorkijjal gyerekkoromban ismerkedtem, csak később ismerkedtem vele és lettem benső barátjává. 16 éves koromban egy kis fa kereskedésben dolgoztam, melylyel szemben egy pékműhely