MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-29 / 147. szám

1907 . május 28. Budapesti színpadok. Budapest, május 29 A Magyar Királyi Operaház- ban Szamosi Elza, az Operaház vendége, e héten még kétszer lép fel, holnap, csütörtökön (Űrnapja) a Pdlangó­kisasszony-ban és vasárnap Puccini: Bohémélet­ben vendégszerepel. Pénteken a nagy sikerrel felújított Manon Lescaut-t ismétlik meg. A czim­szerepet ez alkalommal Kaczér Margit fogja énekelni. Szombatra a Bajazzók dalmű van kitűzve. A dalmű után a Piros czipő balettet adják, melynek főszerepét Balogh Szidi tánczolja. * A Nemzeti Szinház újdonsága eredeti ma­gyar társadalmi szinmü lesz, a melynek Fátum a czime, s Zsíros István irta. Az újdonság, a mely tárgyát a mai magyar társas-életből merí­tette, holnap, csütörtökön, kerül bemutatásra. A Nemzeti Szinház a dráma sikere érdekében csatasorba állítja legjava erőit. Íme, a teljes premier- színlap: FÁTUM. Dráma 3 felvonásban. Irta itZsiros István. Személyek: Báró Alpári Dezső Barthos 1 Erna, a neje Szacsvayné Ella, leányuk ... Lenkey H. özv Szentkereszthy Vilma Gerő L. Gróf Vajkay Sándor Gál Gróf Vajkay László - - Beregi Zinneburg herczeg Császár Lovag Trautmannsberg Dezső Peterdy Jenő, kamarás - Horváth Z. Gróf Lubinyovszky Hajdú Báró Wessenyey Gyenes Orvostanár Mihályfi Dr. Szelsy, közjegyző Horváth J. Kovács Margit L geti J. Gozdanovics Béla Pethes • A Vigszinház-ban Heltai Jenő uj bohóza­tából, a Beinát-b6\, már teljes diszletezéssel tartják a próbákat. Az újdonságnak, mely szom­baton kerül bemutatóra, ez a szinlapja: BERNÁT. Énekes bohózat három felvonásban. Irta : Heltai lenő. Személyek: Bernát Bernátné ... Turko Cicay Panni Dr. Cserebiily Dr. Ákos ... Karvalné Wolgemülh Steiner Stenyicsey... Tábornok Grófnő Ferber Pentelei ... Hegedűs G. Kertész Tihanyi Kornai B. Góth Sarkadi Kiss I. Vendrei Győző Bárdi Szerémy Varga A. Deréki Tanay telenné teszi, hogy a Göre Gábor Budapestön is rövidesen a Királyszinház jubiláris darabjai közé lép. A Fővárosi Nyári Szinház pénteken a Szép Ilonka czimü daljáték kerül szinre. Ma Echega­ray: Folt, a mely tisztit czimü drámáját adják. Csütörtökön, Űrnapján, két előadás lesz, dél­után A bőregér, este Felhő Klári van műsoron. Szombaton és vasárnap Guthi Soma: A mddi zsidó czimü életképét adják. A Városligeti Nyári Szinház mai bemutatója, a Berger Zsiga czimü énekes bohózat iránt a közönség körében általános és nagy az érdeklő­dés. A Sloll Károly főrendező által betanított újdonságban hálás szerephez jutottak: Turcsányi Olga, Dobsa Margit, Fehér Olga, Láng Etel, Gabányi, Bihari Béla, Virág Jenő, Magyari, Vándori és Kellet. Az újdonság betölti a hét műsorát. A Magyar Szinház- ban A vig özvegy csü­törtöki és pénteki előadásai alkalmat adnak a közönségnek, hogy két kiváló művésznőt ünne­peljen, a kik szereplésükkel rendkívüli mérték­ben járultak hozzá a Magyar Szinház népszerű operettjének példátlan sikeréhez. Az első M. Szoyer Ilona, az Operaház kitűnő tagja, a ki csütörtökön énekli utoljára Glavari Hannát s bucsuföllépésére számos ováczió készül. A má­sik Küry Klára, a ki pénteken, május 31-ikén áll ismét A vig özvegy együttesének élére a kéiszázadik előadás fényes ünnepségei köze­pette. Küry Klára szombat és vasárnap este is fellép A vig özvegy czimszerepében. A két- ! századik előadás emlékajándékának zavartalan 1 kiosztása miatt az igazgatóság kéri a közönsé- ! get, hogy valamivel fel nyolcz előtt jöjjön a színházba, nehogy ez az aktus a játékot zavarja. A szobrok kiosztása, mint már emiitettük, a pénztárnál történik. * A Királyszinház-ban a Göre Gábor Buda­pestön, Verő György látványos darabja egy rendkívüli siker előjelei mellett kezdte meg pályafutását. A rekkenő nyári meleg ellenére az eddigi előadásokon minden jegy elkelt, a közön­ség ki nem jött a kaczagásból és Ismétléstől, ugy. hogy Fedák Sárinak minden nótájából hat-hét strófát kellett énekelnie. Az az ér­deklődés, a mely nagyarányú elővételben nyilat­kozik meg a hét minden estéjére, szinte kétség­A kulisszák mögül, Budapest, május 29. „Bernát." — A „Vígszínház" szombati újdonsága. — Heltai Jenő neve a legjobb kezesség arra, hogy a mi e név alatt jelenik meg, azon mu­latni lehet, az élvezetes, elmés és ötletes. Alig van sora, a melyet le nem fordítaná­nak idegen nyelvekre, az igaz, hogy csak a prózájával történik ez leginkább, mert a verseit ugyancsak bajos volna más nyelven visszaadni. Hiszen az uj magyar poéták közül senkisem tudta nyelvünk zengzetességét annyira kiaknázni, any­nyira kidomborítani, mint Heltai Jenő és köl­teményeinek ez a sajátossága annyira egyéni, hogy utánozni épugy nem lehet, mint a hogy hasztalan akarták utánozni Heinét. Fordítani époly nehéz, mint ahogy igazán nem lehet visszaadni más nyelven a Heine poézisét. Heltai Jenő elmés prózája és vidám költé­szete találkozik a Bernát három felvonásában és a Vígszínház szezónjának utolsó eseményeül alig is választhatott kedvesebb meglepetést, jobb kedveskedést a közönség számára, mint azt a bemutatóelőadást, a mely a Heltai hu­morának legifjabb szülöttjét viszi a színpadra. Amúgy is újszerű lesz az énekes bohózat a Vigsiinház színpadján, de az a nagy tetszés, a melylyel annak idején A csókon szerzett vőle­gény-1 üdvözölte, meg fog ujulni és erősödni, a mikor szombaton Bernát, a közismert család­apa kerül majd csávából csávába és a mulat­ságos kalandok tömkelegében bolondos alakok sokasága fog kergetőzni azzal a czéllal, hogy a ki a nézőtéren van, az mulasson, nevessen. Hegedűs Gyula vezeti majd a művészgár­dát. Nagy gondot fordit szerepére, a mely al­kalmat nyújt neki arra, hogy leghatásosabb alakjainak számát ismét gyarapítsa. A maszkja is kiválóan jellegzetes lesz és a budapesti élet egy szeretetreméltó alakját fogja kifigurázni. Kornai Berta pedig méltányolni tudja, hogy ilyen partnerje lesz" és a fiatal primadonna a legmintaszerübb buzgalommal készül vigszin­házbeli második alakítására. Kán Lászlóval órák­hosszat tanulja nótáit, tánczait, a melyek nüanszirozásában a legjobbat akarja nyújtani, a mit valaha tőle láttak. Az operett primadonna mellett a Baccarat és A tolvaj jeles hősnője, Salome magyar kreálója, Góthné-Kertész Ella, mint telivér buda­pesti menyecske jelenik meg, módot találva arra, hogy megmutassa, mily otthonos ebben a könnyed műfajban is. A férje, Góth Sándor, egy furcsa szanatórium-igazgatót játszik és el­képzelhető, hogy nem lesz olyan komoly, mint a Jochanán daróezruhájában Tihanyi Miklós is hosszabb szünet után ismét nagyobb szerephez jutott és még énekel­het is, a mit szívesen tesz, mert hiszen nem­régiben ő volt a vidék legjobb Zsupán Kál­mánja. Elsőrendű versengés lesz tehát ének terén is, mert hát Hegedűs Gyulának is jutott nóta, már pedig tudvalevő, hogy annak a dal­nak, a mit Hegedűs Gyula ad elő, bizonyos a sikere. Nagyon jó figurákról gondoskodott a szerző Vendrey Ferencz és Győző Lajos számára is, a kik egy kedélyes szanatóriumban reklám­páczienseket játszanak. Tanay Frigyes pedig egy tékozló fiút ad, a kit a szanatóriumban igyekeznek megóvni a kabarét-primadonna kísér­téseitől. A fővárosi életnek mindenféle jóizü alakját gyűjtötte össze Heltai Jenő a darabjában. Szerémy Zoltán, Bárdi Ödön, Deréky János és Kiss Irén lesznek munkatársai az emiitetteken kivül a siker kivívásában. A közönség pedig könnyűvé fogja tenni a diadalt, mert hiszen a legnagyobb rokonszenvvel fogja hallgatni egyik kedvenczének, Hehai Jenőnek a darabját. Togo. Színházi pletykák. Budapest, május 29. A szerződés. — Egy hónap helyett három esztendő. — A Királyszinház-ba szombaton bevonult a Göre Gábor hires figurája, a melyen most nap­nap után rengeteg sokat kaczag a publikum. A Verő György revüjének annyi szenzácziós látnivalója között van még egy külön érdekes­sége is: Szirmai Imre, a népszerű bonviván, a ki a darabban Tseh Árpád pompás szerepét alakítja. Pár héttel ezelőtt Beöthy László elhatározta, hogy szerződteti az uj darabhoz a művészt. Szirmai hajlandó volt erre . de csak erre az egy szerepre! Az első próba ulán a művész igy szólt a direktorhoz: — Te Laczi, pompásan érzem ám magam itt nálatok. Nem bánom, elszerződöm hozzád — egy hónapra! Másnap már teljesen otthonosan érezte magát Szirmai a Királyszinház- nál, végigbarát­kozott a szinház valamennyi csillagával és a próba után már ezt mondta Beöthy-nek: — Micsoda kedves hely ezl Nos, nem bánom, itt maradok — egy évre .. . Természetesen ez is megtörtént. Harmadnap konstatálta az igazgató, hogy micsoda kitűnő akvizicziója Szirmai a színháznak és nem hagyta nyugton, a mig még egy esztendővel meg nem hosszabbították a szerződést. Közben meg volt a Göre Gábor Buda­pesten bemutatója, a melyben Szirmai ugyan­csak nagy sikert aratott. Beöthy László most már sehogysem akarta kiengedni a kezéből a „vendéget". — Te Imre, — szólt hozzá — hizelkedés nélkül mondhatom, hogy * nagyszerű voltál. Kérlek, kösd meg velem a szerződési — három évre. És megkötötték a szerződést három évre . . . Ha ez igy megy tovább, mire a Göre Gábor Budapesten megéri ötvenedik előadását, Szirmai Imrét épen száz esztendőre szerződtette Beöthy László a Királyszinház-hoz. F. Szinhizí élet. Budapest, május 29 A dedikáczió. — A közömbös Burgszinház. — Bécsben, a Burgszin ház-bari vagy három héttel ezelőtt adták elő Ibsen Henrik hatalmas drámáját, A társadalom támaszai-1. Hogy milyen alkalomból: — csak Schlenther igazgató tudná megmondani. Elég az hozzá, hogy a direktor ezt a da­rabot a megjelenése után épen huszonhét­esztendővel hozta szinre. Azóta öt direktora volt a színháznak; egyiküknek se jutott eszébe a dráma bemutatása. Most aztán igazgatásának tizedik esztendejében Schlenther mégis előadta. Ennek is roppant érdekes és jellemző a magyarázata. Ihimig Hugónak, a rendezőnek roppant érdekes könyvgyűjteménye van. Található benne A társadalom támaszai-nak egy példánya is,, még pedig 1878-ból, tehát a megjelenése idejé-

Next

/
Thumbnails
Contents