MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-28 / 146. szám

2 1907. május 28. Budapesti színpadok. Budapeit, május 28 A Magyar Királyi Operaház ban Szamosi Elza, az Operaház vendége, e héten háromszor lép fel, ma este az A idd- ban Amneriszt énekli, csütörtökön (Űrnapja) a Pdlangó-kisasszony-ban és vasárnap Puccini: Bohéméleté-ben vendég­szerepel. Pénteken nagy a nagy sikerrel fel­újított Manón Lescaut-1 ismétlik meg. A czim­szerepet ez alkalommal Kaczér Margit fogja énekelni. Szombatra a Bajazzók dalmű van kitűzve. A dalmű után a Piros czipő balettet adják, melynek főszerepét Balogh Szidi tánczolja. * A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága eredeti magyar társadalmi szinmü lesz, a mely­nek Fátum a czime, s Zsíros István irta. Az újdonság, a mely tárgyát a mai magyar társas­életből meritette, e héten, csütörtökön, kerül bemutatásra. A Nemzeti Szinház a dráma sikere érdekében csatasorba állítja legjava erőit. íme, a teljes premier-szinlap: FÁTUM. Dráma 3 felvonásban. Irta: Zsíros István. Személyek: Báró Alpári Dezső Barthos Erna, a neje Szacsvayné Ella, leányuk Lenkey H. özv. Szentkereszthy Vilma Gerő L. Gróf Vajkay Sándor Gál Gróf Vajkay László Beregi Zinneburg herczeg Császár Lovag Traufmannsberg Dezső Peterdy Jenő, kamarás Horváth Z. Gróf Lubinyovszky Hajdú Báró Wessenyey Gyenes Orvostanár. Mihályfi Dr. Szeley, közjegyző Horváth J. Kovács Margit L-geti J. Gozdanovics Béla Pethes A Vigszinház-ban Heltai Jenő uj bohóza­tából, a Bernát- ból, már teljes diszletezéssel tartják a próbákat. Különösen sok éneke van Kornai Bertának, a ki a modern Budapest egy uj típusát, a kabaret-énekesnőt személyesíti. Partnerje lesz Hegedűs Gyula, a kinek a czim­szerep igen mulatságos alakításra ad alkalmat és arra is, hogy hosszú idő után ismét nótát kreáljon. Tihanyi Miklós, a ki ezelőtt a vidék legjobb énekes-kómikusa volt, szintén énekes szerepben lép fel. Góthné Kertész Ella a Bernát feleségének szerepében ezúttal egy pesti asz­szonyt ábrázol. A mulatságos figurák tömegéről tanúskodik a színlap, a mely a következő: BERNÁT. Énekes bohózat három felvonásban. Irta: Heltai lenő. Személyek: Bernát Hegedűs Bernátné G- Kertész E. Tinko Tihanyi Cicay Panni Kornai B. Dr. Cserebüly Góth Dr. Ákos Sarkadi Karvalné — Kiss I. Wolgemüth Vendrei Steiner Győző Stenyicsey Bárdi Tábornok Szerémy Grófnő Varga A. Ferber Deréki Pentelei Tanay A szombati premierig az idény legsikere­sebb darabjai töltik be a jövő hét műsorát. Az ördög-öt, Molnár Ferencz vígjátékát, még csütörtökön este, továbbá vasárnap délután ad­ják, még pedig ezúttal először délutáni elő­adásban. Szerdán a Scher lock Holmes kalandjai-t frissítik fel a fővárosi államrendőrség detektív testületének nyugdijpótló és segitő egyesülete javára. * A Magyai Szinház-ban A vig özvegy két­századik előadásával, május 31-ikén Küry Klára, a magyar operettszinpad kiváló művész­nője ujabb sorozatos vendégszereplést kezd. Küry Klára visszatérését a közönség ritka érdeklődéssel várja, a mit főleg az bizonyít, hogy további föllépéseire is tömérdek jegyet adott el a pénztár. Az ünnepi emléknek szánt szobrocskákból már elkészültek, az első öntés példányai fehéres, halványzöld és lila színben. A közönség a szobrokat péntek este előadás előtt vagy fölvonás közben a rendes pénztárnál kaphatja meg, ha a jubiláris estére váltott je­gyét fölmutatja. Péntekig M. Szoyer Ilona föl­lépései teszik vonzóvá és művészileg érdekessé A vig özvegy előadásait. M. Szoyer Ilona csü­törtök este búcsúzik a Magyar Szinház közön­ségétől. A Magyar Szinház- ban a meleg napok óta ismét működik a szinház uj villamos készü­léke, ugy, hogy előadás alatt állandóan 16 fok Reaumur a nézőtér hőmérséklete. * A Királyszinház-ban a Göre Gábor Buda­pestön, Verő György látványos darabja egy rendkívüli siker előjelei mellett kezdte meg pályafutását. A rekkenő nyári meleg ellenére az eddigi előadásokon minden jegy elkelt, a közön­ség ki nem jölt a kaczagásból és ismétléstől, ugy, hogy Fedák Sárinak minden nótájából hat-hét strófát kellett énekelnie. A siker közép­pontjában természetesen a népszerű primadonna áll, a ki sokféle változó alakjában, mint szinész­növendék, parasztmenyecske, japán sanzonéit, vig özvegy, hangszerbaba, honvédzenész és *. „Fedák Sári szobalánya" egyképen a legforróbb ovácziókra lelkesíti a közönséget, a melynek < körében mindenfelé mint szenzácziót emlegetik j a pompás tapsnótát, a Fedák Sári szobalánya- | ról szóló kupiét, a Babaország ragyogó képét és az eleven grammofónt, valamint a Z. Molnár László Villand-táncutánzatát és a tánczoló minisz­tertanács balletszoknyás államférfiad. Rengeteg kaczagás kiséri a többi főszereplő sok tréfáját: a Németh, Szirmai, Csiszér, Pálkai, Szentgyörgyi Lenke és Szegedi Erzsi játékát — s az az ér­deklődés, a mely nagyarányú elővételben nyilat­kozik meg a hét minden estéjére, szinte kétség­telenné teszi, hogy a Göre Gábor Budapestön is rövidesen a Királyszinház jubiláris darabjai közé lép. a A Fővárosi Nyári Szirthdz pénteken a Szép Ilonka czimü daljáték kerül szinre. Ma A milliárdos kisasszony, szerdán Echegaray: Folt, a mely tisztit czimü drámáját adják. Csütörtö­kön, Űrnapján, két előadás lesz, délután A bőr­egér, este Felhő Klári van műsoron. Szomba­ton és vasárnap Guthi Soma: A mádi zsidó czimü életképét adják. » A Városligeti Nyári Szinház uj bohózata, a Betger Zsiga, teljesen készen várja a bemutatót. Révész Ferencz vidám pesti bohózata, a mely a vidék nagyobb színpadain már nagy sikert aratott, valószínűleg vonzó müsordarabja lesz a Városligeti Színkör-nek is. A bohózat zene­számait Barna Izsó szerzette. A Berget Zsiga bemutatója, holnap szerdán lesz. Főszereplői a következők : Viki—Turcsányi Olga, Czili— Dobsa Margit, Dorottya—Láng Etel, Lila — Fe­hér Olga, Fischer Bernát—Bihari, Berger Zsiga— Virág, Keleti Max—Magyari, Lustig—Gabányi, Klein— Keller, Szalai—Vándori. Ä kulisszák mögül. Badapesí, május 28. „Fátum " — A Nemzeti Szinház csütörtöki újdonságáról. — A mióta Bilse, a porosz hadnagy, a ki ; azóta le is mondott tiszti rangjáról csak azért, hogy teljesen az irodalomnak szentelje magát, megírta az Egy kis garnizonból czimü regé­nyét, a mely azóta színpadi formában is újra született, különösen Németországban egymás­után tűnnek fel a katonai irók. Élelmes kiadók fedezik fel őket, katonai botrányokat iratnak meg velük, hogy aztán hatalmas reklám segít­ségével ezer meg ezer könyvpéldánynyal árasz­szák el a világot. Ezek a katonai müvek egytől­egyig messze alatia vannak minden irodalmi nivónak. Még Bilse regénye is, a mely pedig iskolát teremtett« jelentéktelen, vérszegény munka, a melynek szenzácziós sikerét csak az magyarázza meg, hogy a katonai élet intimitá­sait árulja el a nagyközönségnek. A Nemzeti Szinház csütörtökön előadja a Fátum-ot. Katonaember irta: Zsiros István a neve és aktiv főhadnagya az egyik fővárosi tüzérezrednek. És örömmel mondhatjuk, hogy Zsiros nem a Bilse fajtájú irók közül való Nem tudjuk, hogy milyen katona, de hogy írónak kiváló, a kinek a neve még igen sokszor fogja közönségünket egy-egy munkája révén foglalkoztatni, az bizonyos. A próbákon ott van ő maga is. Persze, czivilben. Meg is magyarázta az okát: — A minisztérium csak olyan feltétel mellett volt hajlandó a darabom előadását engedélyezni, ha katonatiszt voltom nem fog kidomborodni. — Hát a premieren megjelenik-e a lám­pák előtt? — kérdeztem. — Ha rákerül a sor: igen. Természetesen akkor sem egyenruhában, hanem fekete czi­vilben. A Nemzeti Szinház művészei csak elámul­tak, a mikor a Fátum szerzője egyszerre maga is részt kért a rendezés munkájából. Azt hitték hogy a színházi dolgokban meglehetősen laikus emberrel lesz dolga, s ime kiderüli, hogy Zsiros István csudálatos hozzáértésről beszél minden­ről. Egy igazán nagy intelligencziáju fiatal ember, a ki a mellett, hogy hivatott iró, igen nagy érzékkel bir a színpadi dolgok iránt is. — Higyje meg, — mondta nekünk — nem a siker láza, vagy pénzkeresés vágya indított a darabom megírására. Azt akartam, hogy a Fátum-mai, a melyben egy mindig aktuális, fon­tos társadalmi problémát vetek fel, használjak is valamit. A párbaj elleni tendenczia a vezér­motivuma a darabomnak; megírom benne egy lovagias afférnak a hátterét és tragikus követ­kezményeit. A cselekmény maga, bár minél mozgalmasabbá, érdekesebbé, mondhatnám iz­galmasabbá igyekeztem tenni, hogy meg legyen a színpadi hatása is, voltaképen csak arra szol­gál, hogy meglegyen a kerete annak, a mit a párbaj ellen elakarok mondani. — Első munkája ez ? — Ahogy vesszük. Gyerekkorom óta fog­lalkozom ugyan az Írással, de mindent csak a magam gyönyörűségére szántam. Helyesebben papiroskosaramnak irtam. Egyszer aztán meg­írtam a Fátum-ot. Bizalmas baráti körben fel­olvastam. Nagyon tetszett. Nem vagyok opti­mista. A barátok rendesen elfogultak. De hát elfogadta a darabot egy olyan előkelő kultur­intézet is, mint a Nemzeti Szinház, a mi azt az érzést kelti bennem, hogy a barátaim kritikája, ha túlzott is egy kicsit, nem alaptalan. Zsiros István ezután elmondta, hogy azóta egy ujabb drámát fejezett be, a melynek témá­ját szintén a katonai életből meritette. Figaro. Szinhezo pletykák. Budapest, május 28. A liba. — A torkoskodó szereplő. — A Göre Gábor Budapesten rengeteg sok szereplője között van egy, „a mely" — ellen­tétben az ember ama meghatározásával, hogy az „tollatlan, kétlábú állat" — toilas és kétlábú és ugyancsak élénk ellentétben a tollatlan, két­lábú szereplőkkel — elgágogja a szerepét. Ez a szereplő tudniillik egy liba. Egy szép, kövér, fehér liba, a mely a királyszinház pom­pás revüjének mindjárt az első képében „sze­repel", mint Kátsa czigány első lopási objek­tuma a Verő György darabjában. A Királyszinház-nál az ilyen „kellékeket" roppant komolyan veszik és éppen ezért a liba nem kasírozott, hanem élő állapotban került a közönség elé és már a premieren is kitűnően gágogott a kisbíró hóna alatt. Kicsi hijja azonban, hogy ez a kitűnő sze­replő már a harmadik estén le nem mondta az előadást, még pedig nem szeszélyből, hanem egyszer és mindenkorra. A liba ugyanis beteg lett, nagyon beteg, sőt földi gondozója : a szin­ház kellékese már elkészült a legrosszabbra is, a mikor a tudománynak sikerült megmenteni a liba életét. A dolog ott kezdődött, hogy a liba, me­lyet egyenesen a Göre Gábor Budapestön-beli szerepére szerződtettek egy monori baromfi­tenyész-asszonytól, rendkívül éhes és torkos

Next

/
Thumbnails
Contents