MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-26 / 144. szám

2 1907 május 26 NEMZETI SZÍNHÁZ. »A föld« szövege. I. felvonás. Történik a Kovács-portán, Vékén. Dobos-Kovács József kiszipolyozta az egész Bodrogköz népét. Az ármentesitési munkálatokat, melyeket a hatóság reábízott, akként végezte, hogy viz alá került három falu határa. A föld fanatikus szeretete lobog a kapzsi parasztban, a ki nem törődik az egész vidék romlásával: lassanként megvásárolja potom áron a viz alá került, elértéktelenedett földeket, hogy igy az egész határ az övé legyen. Még az ősrégi Vékey-uradalomra és kastélyra vásik a foga, melynek birtokosa most Marossi (Morgenstern) Mózes. Az ősz Vékeyné, fiával Gidával és leányával, Juliskával Pesten él, elvesztették az ősi birtokot, melyet az öreg Vékey nem tudott megtartani családja számára. Vékey Gida, a jónevü fővárosi ügyvéd, pört folytat Kovács ellen, egy vágya van csak : visszaszerezni az ősi birtokot és most is azért jött Vékére, hogy végre, hosszú évek fáradságos munkájának gyümölcséből visszaváltsa az ősi kastélyt és birtokot Marossiéktól. Kovács gyűlölettel fogadja, felesége Zsuzsa, a becsületes nemzetes asszony azonban nagy szeretettel van a Vékey-család iránt, a melyet a régi időben szolgált. Kovácsék Pesten nevelkedve leánya, Klári, szereti az ifjú Vékeyt, de büszke teremtés, a ki érzi, hogy az ügyvéd atyja ellen tör, de nem is sejti miért. Ridegen és büszkén bánik Vékeyékkel, különösen Gidával, a ki előtt gyűlöletét kimutatja. Kovács próbál egyezkedni az ügyvéddel, pénzt kinál neki, ha nem háborítja őt földszerző terveiben, de Gida nemes önzetlenséggel azon fáradozik, hogy megmentse a vidék népét a kapzsi paraszt körmei közül. II. felvonás. Történik a Vékey-kurián. Gida idevezeti anyját és nővérét, a hol a régi emlékek minden bútordarabból szólnak feléjük. Gidának sikerül megegyeznie a birtok jelenlegi tulajdonosával, Marossival, a ki már megunta a gazdálkodást és azért a negyvenezer forintért, melyet honoráriumképen kapott a nagy 'pörért, megveszi tőle a birtokot és a kastélyt. Kovács megrémülve értesül arról, hogy a birtok, melynek földjeire ő vágyott, visszakerült a Vékeyékhez, érzi, hogy Gida romlását akarja, újból pénzt kinál neki, sőt felkínálja neki annak a négyszázezer forintnak, melyet a viz alá juttatott földnek vásárlása révén nyert, a felét. Gida felháborodva utasítja vissza ezt az ajánlatot és készül kitűzött czélját megvalósítani: felvilágosítani a sínylődő népet arról a helyzetről, melybe Kovács kapzsisága miatt került. Egy nagy jelenetben bevallja Klári előtt szerelmét, de a leány azt hiszi, hogy ő a pénzére vágyik, gyanúsítja, tiszta szándékában kételkedik és bár ő is szereti, visszautasitólag bánik vele. Megszólal a zene, installálják az uj birtokost: Vékey Gidát. III. felvonás. Történik ugyanott. A Vékeycsalád elfoglalja az ősi birtokot. Gida hozzáfog nagy munkájához, melynek czélja a népének felvilágosítása, boldogítása. Magához hivatja a három tönkretett falu megbízottjait, de szomorúan tapasztalja, hogy a parasztokat a sok inség, nyomorúság gyanakodóvá, félénkké tette és inkább mennek kubikmunkát teljesíteni a gazdag Kovácsnak, mintsem segédkezet nyújtanának Gidának helyzetük javításához. Ekkoi. Gida elkeseredetten szemébe vágja Kovácsnak, mit tett e vidék szegény népével. Kizsarolta, kiszipolyozta, kijátszotta őket, hogy magához kaparithasson minden földet. A jelenetet kihallgatja Zsuzsa asszony, a kinek szemeiről egyszeriben lehűlt a hályog. Megtudja, hogy a férja nem becsületes ember, nagy vagyonukat hamissággal szerezte, becstelenség tapad annak minden forintjához. Odaborul Gida elébe és rimánkodva kéri: vegye vissza tőlük a rablott földeket és adja vissza a minden javukból kiforgatott parasztoknak. Klári is idesiet és megtud mindent. Belátja, hogy Gidát nemes szándék vezette és ő is elfordul atyjától. Kovács feleségétől, lányától elhagyat- , megtörten megy el és a Latorcza folyó veti magát. Marosai huszár fia azonban ki mti és ő belátva bűnösségét, bocsánatot kérv Gidától, kezét nyújtja neki e szavakkal: »Megmostam . . . Kezet ád igy azjft?« Klári mos már maga ajánlja fel Az »Egyenlőség« szövege. Első felvonás. Lord Loam kastélya. A lordnak mániája az egyenlőség eszméje, éppen ezért minden hónapban egyszer kényszeríti három leányát, hogy azok vendégeljék meg és szolgálják ki a cselédséget. Éppen egy ilyen napon játszik az első felvonás. A három kisasszony — Mary, a kinek már vőlegénye is van: Lord Brocklehurst, Catherine és Agatha — kénytelenkelletlen engedelmeskednek öreg atyjuk hóbortos parancsának. A cselédség a furcsa és félszeg helyzetet megszokta, csak Crichton, az inas, nem tud ezzel a dologgal megbarátkozni. Az ő elve, hogy az ur legyen ur és a szolga maradjon szolga, a mig azt a természetes rend igy követeli. A cselédek kiszolgálása után a lord három leányával, Tréherne lelkészszel, unokaöcscsével: Ernfesttel, Crichtonnal és Lizával, a szakácsnővel (a kit a három kisasszony komornájául szerződtetnek) három hónapig tartó yacht kirándulásra indul. Második felvonás. A sziget. A yacht hajótörést szenved, a társaság egy lakatlan szigetre vetődik. Óriási a kétségbeesés, senkisem tud magán segíteni, csak Crichton, a szolga, az egyetlen munkabíró férfi, a ki kunyhót kezd építeni, irtja a sást és vacsorát készül főzni. A lord és leányai nem akarják elfogadni Crichton jótéteményeit, a ki itt a szigeten már nem viselkedik szolga módjára, hanem erélyesen kezébe veszi a dolgok intézését. Ott is akarják hagyni őt, de mikor főni kezd a bográcsban az étel és az éj leszáll: egyenként visszaszállingóznak a tüz mellett békésen pipázgató Crichton mellé. Harmadik felvonás. A kunyhó belseje. Immár két év óta élnek a hajótöröttek a szigeten. Belenyugodtak a megváltozhatatlanba és Crichton korlátlan uralma alatt vidáman élnek a csodálatos szolgától megteremtett uj kultúrában. Mindenki dolgozik: főz, fur, farag, vadászik, halászik, Crichton a »gazda«, a ki uralkodik fölöttük és parancsol nekik. A leányok őt, mint a sziget királyát, tisztelik és kiszolgálják. Crichton Maryt, a legidősebb és egykoi legbüszkébb leányt, kiválasztja magának feleségül és Mary — nővéreinek élénk irigykedése közepette — boldogan egyezik bele ebbe a házasságba. Nóta és táncz mellett ülik meg az eljegyzési ünnepélyt, mikor ágyúdörgés hallatszik, angol hajó érkezett, észrevette jeladásukat: meg vannak mentve! vége a Robinzon-életnek! Negyedik felvonás. Lord Loam kastélya. Minden a régiben van. A leányok ismét »comme il faut« ladyk, Crichtor- megint a régi, előkelő és hideg inas, Mary ismét menyasszonya Lord Brocklehurstnak: a szigetország kalandjai el vannak feledve. Ernest. az unokaöcscs, könyvet irt a Robinzon-életről, a lapok foglalkoznak ezzel, de persze Crichton uralkodásáról ós eljegyzéséről Maryvel ki sem bir tudomással. Lord Brocklehurst anyja azonban kíváncsi megtudni, hogy mi történt valójában ott a szigeten és ezért Kihallgatja Criehtont, a ki csak azt vallja, hogy ott sem volt egyenlőség: volt ur és volt szolga. Hogy í: volt azonban az ur és kik voltak a szolgák : arról diszkréten hallgat. Megmenti Mary jóhirnevát. Sőt bejelenti, hogy nőül veszi Lizát, a ke tornát, távozik a házból és korcsmát nyit. 'ÖJITÁS NmnHEHDÖKORT MNCS TÖBBÉ BOSSZüStá Á DUPLA 6AHÉR0KKJ1 M.K1R. SZAB-^CHIC', WVAKKCMCXMA

OL* SZERKEZETŰ, HOSy EGV »ILLANAT ALATT «L- asix><ap«*oo«ato. 8 mkjtan . rcrezésszeniNTt »r»s>LyoZHATÓ 8Z.88BCM AILOJAT . *to*uy uokimm M*M*a.>a>o. •i'u arjsgyzeit incven és bérmentve OLCSÓ ma^ o t t j Sebők gyüla úr áS NŐI- DIVAT ÁRUHÁZ A £ budapest VI.TERtZ-tfprútas KIRÁLY SZÍNHÁZ. »A dolovai nábob leánya« szövege A darab két első felvonása Jób Sándor. » áotovai nábob kastélyában, a harmadik Tarján Gida lakásán történik. A kastélyban a Dolovára bevonult huszárok tisztikara tartózkodik, a hol egy fiatal özvegy asszonyka, Domaházyné és Jób Vilma, a nábob leánya, szívesen látják őket A tiszturak hevesen udvarolgatnak a hölgyeknek Lóránt különösen Vilma körül legyeskedik, a kit Tarján Gida főhadnagy szeret. Rövidesen s léhán intézik el, hogy ne legyenek vetélytársak. Kisorsolják egymás közt Vilmát egy földobott pénzdarabbal. Vilma azonban nagyon tartózkodóan viseli magát a főhadnagygyal szemben. A főhadnagy ugyanis vétett ellene: megszegte azt a bátorságot, a melyet még Budapesten kötött ismeretségük alkalmával fogadtak egymásnak. Domaházyné sem szívesen látja Vilma körül Tarjánt, a kit könnyelmű embernek tart s Merlin bárót szánta a dolovai nábob lányának férjéül. Ezt a házasságot Domaházyné •nnál inkább nyélbe szeretné ütni, mert a dolovai nábob csak a világ előtt gazdag ember: egész vagyona voltaképen ezé a Merlin báróé. Tarján Gida megtudván, hogy Vilma szegény, ismét cserben hagyta a leányt, mire Vilma elkeseredésében a bárónak igéri a kezét. Tarján ittas állapotban értesül erről s összeszólalkozik Szentirmay századossal, a ki a párbajban súlyosan megsebesíti Tarjánt. A főhadnagy, a ki most már komolyan szereti Vilmát, súlyos sebével is felkeresi a leányt s kész letenni tisztirangját s feleségül venni őt. Vilma azonban ekkor büszkén visszautasítja. Tarján Gida összerogy ; mikor a társaság Bilitzky hadnagy hívására lesiet a parkba, ott találják Vilmát az alélt Tarjánra borulva. Minthogy Vilma igy elárulta szerelmét, Merlin báró lemond róla. Tarján felépül sebéből, a két szerelmes most már megérti egymást, Merlin báró pedig Domaházynét veszi el. Egy órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjtélig. Fövárosijttyári Színház. «Viola», az alföldi haramia szövege Violát, a ki annak idején a falu tisztelt éa becsült jegyzője volt, ellenségei késztették a betyáréletre. Tengek, a jegyzője és Macskaházy, egy gonosz ügyvéd, fontorkodásai miatt nem volt maradásai Violának éa igy csapott fé. betyárnak. Egyetlen barátja Peti czigány, a W mindig mellette van és a ki meg is menti Violát a csendőrök kezéből, mert mikor Viola felesége, Zsuzsi elrejti őt, a czigány vak tűzi lármát üt, melynek zavaréban Viola megmenekOl üldözőitől. Macskaházy, a gooosz ügyvéd, tönkre akarja tenni a derék lelkészt, Vándorft, egy irás révén, melyet magához kaparitott VWa, hogy Vándorit megmentse, elhatározza, hogy ellopja Mácskaházytól azt az kést. Ezt mag is teszi. De közben sz egyik betyár agyonüti Macskaházyt, ugy, hogy a gyanú ismét Vk4a ellen fordul és ismét <t üldözik sz ügyvéd meggyilkolásáért. Viela rejtőzik sz erdőben, ekkor felkeresi a felesége és a kis Pista IIa. Elrejti őket egy kunyhóba, a mely azonban összedűl és maga alá temeti a szerencsétlen betyár családját _ .. A következő felvonásban a temetőbe Jő Viola, hűséges társéval, Peti «^^J* kesereg a felesége meg a kis fia sírhalma fö»0 és bosszút esküszik az egész világ eHe

n, m*y öt megrontotta. Az utolsó képben a Ulriség előtt kiviláglik ugyan Vkéa ártatlansága, da a lelkileg meggyötört ember, a ^ asorsowlách jától is megfosztott, a hbéaág Minius Jakab küholdi papirkárpitok lag i nagyobb választék K rpitozások helyben, valamint vidéken egolcsóbb árakon eszközöltetnek. — Spanyolfalak mindig kfécletben. Főüzlet: Budapest, Kerepesl-ut 6, a bazárépületben. — Fióküzlet: lrányi-utcza 25. szám.