MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-25 / 143. szám

1907. május 25. NEMZETI SZÍNHÁZ. ly&frpyXASAXAXXA- tXXXXXXXXXX. »Cyrano de Bergerac« szövege. I. fúvónál. Színielőadás a Burgund palot* u A Richettau Wbornofc jelenlétében mef* tartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poéta* lovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja éa támadja fit, ékaalvén Cyrano nagy orra fölött Mfután Cyrano előbb azellemeaen kioktatja, hogy hogyan kellett volna ötletesen csipkedni^ tudtára adja a hetvenkedönek, hogy megvív J nie, vívás közben egy balladát rögtönöz éa . szaval ai, melynek végén le fogja őt szúrni, j Ugy is történik. A párbaj után ünneplik Cyranot. Majd 6 barátjának bevallja, hogy szerelme», •ég pedig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgy« ás úrnője nevében találkozásra hívja Cyranot Cyrano tulboldogan jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvívni, kiket a Roxán kezéért esengő Guiche gróf lé elt fel. II. fttoonát. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót Itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Nauvilette Chrlstiant szereti. Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzásokat tesz as orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi »agát. Majd barátságát ajánlja fel Chriatiannak és ígéri, hogy segítségére lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja kni, az 6 nevében, Roxánnak s szerelmes leveleket és verseket és mindig kioktatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segíti a mély sebet ütött rajta. Most már végét járje. Roxán türelmeden ül várja Cyranot. Egyezerre aztán a hős poéta meg is jelenik, hálák» betegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxannal, a M megmutatja neki Christian utolsó levelét Az éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban, kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg Roxan, hogy a kinek a lelkét szerette késő. Áz önfeláldozó nemes poéta meghal halálig szerető nő és barátja karjaiban. Egy órára nézzük meg az „Apolló" szinház előadásait, VIII., Nép3zinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. kedvese bárhová is pillant, seholsem tud üdítő forrást vagy patakot felfedezni. Manón összerogy. De Grieux magánkívül fut, hogy segítséget keressen, de eredménytelenül kell visszatérnie s Manont karjai közé fogva, fájdalommal lesz tehetetlen tanuja a szerencsétlen lélek halálának. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá, nem volt más, mint Cyrano. De már j «ait, VIII., Népszinhaz-u. 1—3. Népszinház mellett \z önfeláldozó nemes poéta meghal a Előadasok délután 4-től iolytatolag éjfélig. Városligeti Nyári Szinház. OUJ M. KIR. OPERAHÁZ. ixjyj&yxxixzzxxxxxxxxzxxxxxxxxx A »Manon Lescaut« szövege. Első félvonás. Korcsma Amiensben. A vigadó nép között elhagyatva járkál De Grieux lovag, őt nem érdekli a bor és a leány. Megérkezik a postakocsi s kiszállanak belőle Manon, a kit rossz magaviselete miatt zárdába küldöttek bátyjának felügyelete alatt. Lescaut, ki a testörségnél szolgál, nem felel meg lelkiismeretesen megbízatásának, mert, mint Manon elpanaszolja, egy öreg kéjencznek, Geronto de Ravoirnak akarja pénzért a kezére játszani. Megismerkedvén De Grieuxvel, inkább hajlandó vele — a ki iránt hirtelen fellobbanó szerelmet érez, mely kölcsönösségen alapul — megszökni, semhogy bátyja alattomosságának essék áldozatul. Mig tehát bátyja kompániával dőzsöl és kártyázik, a korcsmáros segítségével sikerül gyors lovakkal, titokban útnak indulniok s midőn Geronte a szökésről értesül, már nem lehet őt utóiérni. Lescaut vigasztalja az öreget s a diákok csúfolódása között szerelmei/ * Christiant [ 8 Régidbe J?

zet

i; Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerel- n „ . . , .. mes, mely írut Cyrano tulajdona. Szerelmi 1 J**»J^Hstár kedvesét"sT/ vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy megunta a szegénységet és üár Kedveset szemiket mondjon és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harezba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az okot. Sőt egy szerzetest küld Roxanhoz, hogy őrizze őt, mig ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzetesnek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskesse össze Christiant Roxánnal. Mig a szertartás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harezba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Christian nevében — Roxánnak. A gascogniak áheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan MásodiTc felvonás. Manon egy ideig együtt boldogan borul férje karjaiba. Ámde Christiannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot szerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harcs. Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt a halott Christianhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zárdában tölti büs özvegysége napjait, egyedüli vigasztalója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü barátja és minden újságot a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hírül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenség érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett és megunta a szegénységet rette, sikerült őt bátyjának rábeszélnie, hogy szökjék meg tőle és költözzék a gazdag Gerontehoz. kinél a legnagyobb jólétben töltheü napjait. Látjuk is, hogy ennél Manonnak minden kényelme meg van, énekesek, tánezmester és zenészek gondoskodnak szórakoztatásáról, de mindezek képtelenek őt földeríteni. De Grieux visszatér hozzá, kéri, hogy ajándékozza meg ismét szerelmével és Manon érez re, hogy csak szerelme az ő éltető eleme, mely öt boldoggá teszi, önfeledten borul De Grieux keblére. Szerencsétlenségükre Geronte rajtakapja őket ; és jelentést tesz a hatóságnál Manon erkölcstelen életmódjáról, mire Manont — miután bátyja figyelmeztetése már későn jött és nem 1 sikerül megszöknie — elfogják és börtönbe vetik. Harmadik félvonás. Egy kikötő. Balról a börtön. De Grieux tudja, hogy Manon itt szenved, utána is jött bátyjával, de pénze sincs és j mit sem tud érdekében elkövetni. Látja a börtön ablakán át Manon lefogyott arczát, néhány j pillantást és szót is válthatnak egymással, de n .. x , . , sokáig már azt sem tehetik, mert Manont szá- ! mdn kl

s

J

u

1' h

o« Pedá

l egyiket sem veheti el mos más erkölcstelen életű, bár nemtelenebb m

é« P

edlg ftzer

t' mert Amerikába

n végszukséA „Pesti asszonyok" szövege. Első felvonás. Pedál Menyhért zongoramester volt Prokopék házában és ezalatt ő és Prokopné leánya, Klára, kölcsönösen egymásba szerettek. Pedál azonban szegény ördög volt és a módos Prokopné nem egyezett bele, hogy leányát elvehesse. Pedál vérző szívvel elbúcsúzott a leánytól; elutazik, úgymond, Amerikába és ha majd vagyont szerzett, visszatér szerelmeséhez. Klára és Pedál kölcsönösen örök hűséget esküsznek egymásnak, mely eskü alól csak a halál vagy hűtlenség oldoz fel. Két év is elmúlik, Pedál nem tér vissza. Prokopné bebeszéli leányának, hogy Pedál útban Amerika felé befulladt a tengerbe és igy most már nem köti esküje, fogadja el tehát az érte régen esengő Rozsnyai Fülöp kezét. A leány végre enged és Rozsnyaihoz megy feleségül. Az első felvonás Rozsnyai Fülöp lakásán folyik, a ki éppen menyegzőjét üli Klárával. A nászvendégek lassan szétoszlanak s egyedül hagyják az ifjú párt, kik éppen a nászszobába készülnek, a midőn az egyik mellékszobából zongorahangok hallatszanak, majd pedig egy dal hangzik fel, melyet Pedál Menyhért irt annakidején Klárához. Klára a dal hallatára odarohan, felrántja az ajtót és megpillantja Pedált, a kit az egyik szolga előzőleg odarendelt, hogy hangolja meg az uj zongorát. Klára látva, hogy megcsalták, besiet a nászszobába és magára zárja az ajtót és nem engedi be a mit sem sejtő férjet, a ki kétségbeesésében kidobja Pedált és zokogva egy pamlagra dől. Második felvonás. Strublinszky bécsi zenedeigazgató 50 éves jubileumának örömére a növendékei kerti ünnepélyt rendeznek. Az ünnepélyen Pedál zongorázik, a kit Rozsnyai, értesülvén, hogy miről van szó, mindenáron meg akar házasítani, hogy ezáltal bizonyítsa Klára alőtt Pedál hűtlenségét. Prokopné szintén azon fáradozik és hajlandó e végből anyagi áldozatra, a miről értesül Strublinszky, kinek három hajadon leánya van és igyekszik Pedált Fifi nevü leányának férjül szerezni. Rozsnyai Miminek, Prokopné pedig Tininek szánja Pedált, Erzsi, a szobaleány pedig magának. Ebből rendkívül mulatságos bonyodalom keletkezik , végül Pedál ugy segít magán, hogy megugrik. A tánezokkal és fülbemászó dalokkal tarkított felvonás a hires Strublinszky-indulóval végződik, Harmadik félvonás. Dr. Czinege Kázmér biró Pedált maga elé idézi öt rendbeli házassági igéret be nem váltása miatt. A tárgyalás folyajellemü leánynyal együtt a nemsokára induló hajón fogják deportálni Amerikába. Egymásután szólítják fel a börtön szerencsétlen lakóit, hogy sorakozzanak a hajó előtt. Manon is köztük van. Kétségbeesetten, szenvedélyesen öleli át kedvesét, a kitől nem bir megválni, de annak semmi hatalma sincs, hogy megmenthesse. Des Grieux könyörög a kapitánynak, hogy miután nincs pénze az átvitorlázására, fogadja őt szolgálatába és irgalomból ne válassza el őket egymástól. A kapitány meghallgatja kérését és felveszi hajójára. De Grieux ujong, rohan a karjait epedve elébe táró Manon karjaiba, ki már nem is remélte, hogy még visszanyeri szerelmét. A hajó ntnak indul . . . Negyedik felvonás. Manon és De Grieux megérkeztek Amerikába, New Orleans elhagyott vidékén keresnek menedéket. Élelmiszerük nincs s vándorolva valamely telep felé a pusztaságon, Manont — kit utóbb a nyomorteljes szenvedés és betegség egészen megtört — már-már teljesen elhagyja ereje. Gyötri a szomjúság, de gében megnősült, egy kongónéger nőt véve feleségül. Általános a szörnyüködés a nők között és Pedál ugyancsak pórul járna, ha a Czinege véletlenül meg nem állapítja, hogy Pedál felesége hűtlen elhagyás czimén elválasztásukat követeli és igy Pedál tulajdonkóp megint szabad. Az őt ostromló lányoktól ugy szabadul, hogy feleségül veszi Erzsit és megígéri, hogy a többinek is szerez férjet. Klára igy felszabadul fogadalma alól és boldogan nyújtja át a nászszoba kulcsát {férjének, ki szerelmesen öleli magához kisasszony-feleségót. Egy órara nézzük meg az »Apolló« szinház előad á sait, VIIL, Népszinhaz-u. 1—3. Népszínház melle a Előadasok délután 4-től folytatólag éjiélig. Telefon 25. Villám világítás. Vendéglő az „Öreg diófához" nagy nyári kerthelyiség. Szerdán és pénteken katonazene, naponta elsőrendű czigányzene. Szinház után friss konyha az elismert vendéglős saját vezetése alatt. Buzik Andor, vendéglős az „Öreg diofához" I., Pálya-ut 3 szám Ukoiai es művészi hegninn. ; iH"iai leiekari hangszerek kltűrő mfrc<5»é<'iie» STERNBERG cs, és ílr. oűvari hftngBMrgrtr&b&n. Hwpesl-ab 36