MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-22 / 140. szám

1907. május 21

. vigszinházo »Az ördög« szövege. I. fesvonds. Szák János nirneves, neresett festő. Jólét környezi őt is, Lászlóné asszonyt is, a ki a férjével eljön, hogy üljön a művésziek. László magára hagyja feleségét a festővel és ekkor János is, Jolán is visszaemlékeznek arra az időre, a mikor mindketten szegények voltak, szerették egymást, de lemondás lett a sorsuk. Most, hogy egyedül maradnak, erőt vesz rajtuk az emlékezés. Mialatt János a szomszéd szobába megy, Jolán leveti a blúzát, hogy a nyakát jobban láthassa a festő. Ebben a pillanatban feltűnik a szobában az Ördög. Az Ördöggel való szóvita hevében megfeledkeznek Jolán jövetelének tulajdonképeni czéljáról és semmisem készül el a képből. Pedig már közeledik a férj. A fiatalok .még örülni is kénytelenek annak, hogy az Ördög magára vállalja, hogy miatta nem tudott János dolgozni. Mi több, azt is kierőszakolja, hogy László is, a felesége is meghívják őt az estélyükre. A mikor pedig magára marad Jánossal, kigúnyolja a tartózkodásáért, a melyet Jolánnal szemben magára nézve kötelezőnek tart és kiolenti, hogy János igenis engedni fog a szenvedély szavának, mihelyt észreveszi, hogy Jolán mást szeret és az Ördög egyúttal vállalkozik is arra, hogy Jolánt magába bolondítsa. Felkorbácsolt kedélyállapotban hagyja ott Jánost, a ki *~edig becsületes és tisztességes akart maradni, mint ahcgy Jolán sem gondolt arra, hogy hűtlenné legyen valaha a férjéhez. II. félvonás. Lászlóék estólyének egyik czélja, hogy Jánost összeházasítsák Elza kisasszonynyal. Jolán akarja összehozni a partit Az Ördög azonban ügyesen keveri a kártyát. Elzában felébreszti a féltékenységet Jolánnal szemben és ugyanakkor Jánost is felizgatja mesterségesen. Másrészt kihívja a Jolán hiúságát, addig elfojtott érzéseit is azzal, hogy kijelenti neki, hogy János akármi rosszat is elhinne róla. Jolán próbára akarja tenni Jánost és az Ördög biztatására magára ölt egy köpenyt, a mely teljesen eltakarja alakját. É« akkor Jánossal elhiteti az Ördög, hogy már annyira meghódi'otta Jolánt, hogy az Monna Vanna-képen kész hozzá jönni ruhátlsnul, hogy &z ő karján — az Ördög karján — igy végig sétáljon az estély közönsége sorain. János belemegy a csapdába, de a kalandnak még sem az lesz a következménye, hogy Jolán ki ábráudulna Jánosból. Ellenkezőleg. Leül ugyan, hogy Jánosnak levelet irjoD, amelyben örökre eltiltja magától, de az Ördög sugalmazására a a levélből forró, szenvedélyes szerelmi levél lesz. Az Ördög vállalja magára, hogy elviszi a levelet Jánosnak. III. felvonás, ciza megjelenik Jánosnál, a kit szeret. Az ördög hamarosan eltávolítja. Aztán eljön Jolán, hogy megakadályozza azt, hogy János megkapja az ő levelét. Az Ördög azonban megelőzte és elhiteti vele, hogy a levél már Jánosnál van. Pedig nem is adta < t Mindegy. A levél nélkül is eléri a maga gonosz czélját az Ördög, a ki ura a mi mai társaságunknak, a melybe oly könnyen férkőzik be, csak kifogástalan frakk legyen rajta. Színházat, hangyersenyQotthonl hallhat,gha>gyf p Sternberg fonográfot -] vesz. Kapható már 20 koronától feljebb 30, 40, 50, 60, 80 koronáért Gramofonok

a iegbire8ebb magya

r.

é

B. .

km,öid

i művészek eredeti felvételével '0 koronától feljebb. Stemberg Ármin és Testvére cs. és kir. udvari hangszergyara Budapest, VII., Bákócai-ut 36. szám. Az összes hangszerek legjob beszerzési forrása. A szépség megóvása és fentariása nem kis dolog ' Én őszintén bevallom, hogy szépségemet kiválóan a valódi [„gyöngyvirág creme"-nek köszönöm. Kapható Budapesten a.Városi gyógyszertárban, Váczi-ntcza 34/10. Kis tégely ára 1 korona. Nagy tégely 1 korona 50 fillér. király színház. A «Salome» dalmű szövege. Heródes, Júdea helytartója nagy lakomát ad a római követ tiszteletére. A palotából kihallatszik a mulatók zaja. Köztük van Salome is, Heródiás leánya. Mindenki őt nézi, a kire azonban nyomasztólag hat a férfiaknak, különösen mostoha atyjának bántó tekintete. Kimegy az udvarra, a szabad levegőre. Ebben a pillanatban hangzik fel a cziszterna mélyéből Jochanaan hangja: Salome megdöbbenve hallgatja. Megtudja, hogy az a Jochanaan, a próféta, a kit Heródes fogva tart, mert fél tőle. Látni akarja a prófétát, beszélni akar vele. Hiába könyörögnek az őrök, hogy Heródes szigorúan megtiltotta Jochanaan kibocsátását, Salome nem tágit; megpillantja a fiatal szíriai harczost, ki epedő tekintettel folyton csak őt nézi. Asszonyi ravaszsággal súgja néki: „Te teljesíted kérésemet Naraboth ..." Jochanaan kiszáll a cziszternaból. Salome megrettenve nézi. Vágygyal párosult rettegés fogja el Salomét. Közeledik hozzá, beszélni akar vele; a próféta azonban tudni sem akarja, hogy kicsoda. Azt különösnek tartja Salome: hiszen ő Júdea herczegnöje, a kinek mindenki keresi kegyét. Hogy lecsillapítsa a próféta haragját, megalázkodik, mint valami rabnő. Odaáll Jochanaán elé és a szerelmes asszony szavaival felel átkaira. Midőn azonban az ekkor is durván utasitja el magától, felébred Salomeban anyjának, a bűnös asszonynak vére. Vágyódik e férfiú teste után, bármily visszataszító is. Látja ajkainak égő pirosságát: „Az ajkadat akarom megcsókolni Jochanaan !' A próféta pedig megátkozza és eltűnik ismét sötét börtönében. És Salome szenvedélyesen erősen kiáltja folyton: Meg akarom ".csókolni az ajkadat!:" Salome sorsa eldőlt. Lassan érlelődik meg benne a bosszú az ellen, a ki őt ennyire meggyalázta és akkor villan meg agyában a próféta megöletésének gondolata, mikor Heródes arra kéri, hogy tánczoljon. Heródes vendégeivel a palota széles terasszára jön. A bor gőze dolgozik agyában, fél, retteg. Ha Salome barátságosabb lenne hozzá, mindjárt megkönnyebbülne lelke. De hiába kínálja itallal, gyümölcscsel. És Salome tánezol, hogy Jochanaan meghaljon. Czinikusan lejti a „hét fátyol tánczát" az eszelős tetrarcha előtt, a ki belé, feleségének leányába szerelmes és mikor Heródes a legnagyobb extázisban van, lerogy lábai elé és kéri az esküvel igért jutalmat: Jochanaan próféta fejét. Salome elérte boszuját. A véres főt kezében tartva, eszelős vijjogással tapad a mozdulatlan ajkakra szája, szivja magába a csókot, a mit az élő megtagadott. A vendégek eltávoznak; Heródes még egyszer visszapillant a rettenetes dráma szinterére. Borzadva látja maga előtt a minden emberiességből kivetkőzött asszonyt. Felébred benne az uralkodó öntudata és fenségesen, királyhoz méltón adja ki szilárd hangon a paiancsot: „Öljétek meg ezt az asszonyt. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Városligeti Nyári Szinház A „Pesti asszonyok" szövege. Első felvonás. Pedál Menyhért zongoramester volt Prokopék házában és ezalatt ő és Prokopné leánya, Klára, kölcsönösen egymásba szerettek. Pedál azonban szegény ördög volt és a módos Prokopné nem egyezett bele, hogy leányát elvehesse. Pedál vérző szívvel elbúcsúzott a leánytól; elutazik, úgymond, Amerikába és ha majd vagyont szerzett, visszatér szerelmeséhez. Klára és Pedál kölcsönösen örök hűséget esküsznek egymásnak, mely eskü alól csak a halál vagy hűtlenség oldoz fel. Két év is elmúlik, Pedál nem tér vissza. Prokopné bebeszéli leányának, hogy Pedál útban Amerika felé befulladt a tengerbe és igy most már nem köti esküje, fogadja el tehát az érte régen esengő Rozsnyai Fülöp kezét. A leány végre enged és Rozsnyaihoz megy feleségül. Az első felvonás Rozsnyai Fülöp lakásán folyik, a ki éppen menyegzőjét üli Klárával. A nászvendégek lassan szétosztanak s egyedül hagyják az ifjú párt, kik épp9n a nászszobába készülnek, a midőn az eg)ik mellékszobából zongorahangok hallatszanak, majd pedig egy dal hangzik fel, melyet Pedál Menyhért irt annakidején Klárához. Klára a dal hallatára odarohan, felrántja az ajtót és megpillantja Pedált, a kit az egyik szolga előzőleg odarendelt, hogy hangolja meg az uj zongorát. Klára látva, hogy megcsalták, besiet a nászszobába és magára zárja az ajtót és nem engedi be a mit sem sejtő férjet, a ki kétségbeesésében kidobja Pedált és zokogva egy pamlagra dől. Második felvonás. Strublinszky bécsi zenedeigazgató 50 éves jubileumának örömére a növendékei kerti ünnepélyt rendeznek. Az ünnepélyen Pedál zongorázik, a kit Rozsnyai, értesülvén, hogy miről van szó, mindenáron meg akar házasítani, hogy ezáltal bizonyítsa Klára alőtt Pedál hűtlenségét. Prokopné szintén azon fáradozik és hajlandó e végből anyagi áldozatra, a miről értesül Strublinszky, kinek három hajadon leánya van és igyekszik Pedált Fifi nevü leányának férjül szerezni. Rozsnyai Miminek, Prokopné pedig Tininek szánja Pedált, Erzsi, a szobaleány pedig magának. Ebből rendkívül mulatságos bonyodalom keletkezik , végül Pedál ugy segit magán, hogy megugrik. A tánezokkal és fülbemászó dalokkal tarkított felvonás a hires Strublinszky-indulóval végződik, Harmadik felvonás. Dr. Czinege Kázmér biró Pedált maga elé idézi öt rendbeli házassági igéret be nem váltása miatt. A tárgyalás folyamán kisül, hogy Pedál egyiket sem veheti el, még pedig azért, mert Amerikában végszükségében megnősült, egy kongónéger nőt véve feleségül. Általános a szörnyüködés a nők között és Pedál ugyancsak pórul járna, ha a Czinege véletlenül meg nem állapítja, hogy Pedál felesége hűtlen elhagyás czimén elválasztásukat követeli és igy Pedál tulajdonkép megint szabad. Az őt ostromló lányoktól ugy szabadul, hogy feleségül veszi Erzsit és megígéri, hogy a többinek is szerez férjet. Klára igy felszabadul fogadalma alól és boldogan nyújtja át a nászszoba kulcsát férjének, ki szerelmesen öleli magához kisasszony-feleségét. Egy órára nézzük meg az „Apolló" szinház előadásait, VlIL, Népszinház-u. 1—3. sz.] Népszínház mellett E I őadászk délután 4-től folytatólag éjfélig. HIRDETESEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában Gerlóczy- utcza 1. = Telefon: 9—40. ««^ta^iffi'äÄ! STERNBERG c& és kir. udvari Kerepasi-iit 36. si