MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)

1907-05-22 / 140. szám

2 1937. máius 22 Budapesti színpadok. Budapeit, május 22. A Magyar Királyi Operahdz-ban Szamosi Elza a Pillangó kisasszony-ban lép fel, a melynek czimszerepét az Opeiaház-ban annak idején <5 kreálta. Anthes e héten még egyszer lép fel a legjobb Wű£/ie/-szerepében: vasárnap az Istenek alkonyá-ban Siegfriedet énekli. Csütörtökön Otelló kerül szinre, Vasquezné, Lunardi és Takács fellépésével. Szombaton Puccini Manón Lescaut czimü dalmüve kerül szinre, uj betanulással és részben uj szereposztással ; a czimszerepet Krammer Teréz énekli, j A fő férfiszerepekben Arányi és Beck lép fel. j A dalmű 1894. márczius 17-én került szinre az Operaház-ban először, utóljára 1897. de- j czember 18-án adták. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, csütörtökön dr. Szalai Mihály egyfelvonásos vígjátékának, a Tranzatlantiká-nak lesz bemutatója a következő szereposztásban: Sólyom Gratian — Pethes, Nemes — Bónis, Berkes — Náday B., Óhegyi — Gabányi J., Bürgösdi — Faludi, Karmester — Horváth, Irma — Lánczi I., Kerekes — Garamszegi. Az egyfelvonásost A hazug-nak előadása követi. Pénteken a Füst-öt adják. Ezt megelőzi Szalai Mihály egyfdvonásosa, a Tranzailantika. Szombaton a Cyrano de Bergerac van műsoron mérsékelt helyárakkal. Vasárnap délután Kemecsey Jenő síremléke javára tart előadást a Nemzeti Szinház. A föld czimü drámáját adják ekkor, a nagy sikert ért darab eredeti, szereposztásában. Este Banie Egyenlőség-e kerül szinre. A Vigszinhdz-ban a hét műsorát Flers és Caillavet uj vígjátéka, A kis trafikoslány dominálja, a melynek czimszerepét Kotnai Berta, a szinház uj tagja játssza. Az újdonság még csütörtökön és a következő napon kerül szinre. Ma és szombaton Molnár Ferencz vig- j játéka, Az ördög, halad tovább a huszonötödik : előadás jubileuma felé, a melyet a következő , héten fog elérni. Péntekre a Déryné ifiasszony, j Herczeg Ferencz színjátékát tűzték ki, a melyet j a Salome, Wilde Oszkár müve követ. * A Magyar Szinház műsorát hetedik hónapja, hogy Lehár Ferencz operettje: A vig özvegy szakadatlanul egymaga tölti be és diadalmas útjában a jövő héten eljut a kéiszázadik előadás stácziójáig. Május 31-ikére, jövő péntekre esik a nevezetes jubileumi ünnep, a melyen újra fellép Küry Klára, egy havi szabadsága után. A kiváló művésznő újra állandó vendége lesz a színháznak. A jubiláris előadást, a melyen személyesen fog dirigálni Lehár Ferencz, a szerző, a gyermekkórház javára rendezik és a nézőközönség között egy-egy rendkívüli finom, művészi kivitelű emléktárgyat fognak kiosztani. Ezenfelül egyéb meglepetések fogják rendkívül zajossá tenni az estét. Addig is M. Szoyer Ilonka, az Operaház kitűnő énekmüvésznője játssza a czimszerepet. Utolsó fellépése, a darab 199-ik előadásán, szintén ünnepélyes lefolyású lesz. » A Királyszinház-ban holnap, csütörtökön kerül utóljára előadásra Strauss Salome-ja, a boroszlói operatársulat kitűnő előadásában. — Azt a sok látnivalót, a mit Verő György és a Királyszinház a Göre Gábor Budapestön czimü színdarabba összehalmoztak, a rendező nyolcz képre osztotta el. Ezek a képek: I. A falu. II. Árviz a második emeleten. III. Az Ámor-szanatórium. IV. A tsuda borbéj V. A vig özvegy. VI. Gyöpre magyar! VII. Babaország. VIII. A , Casino de Budapest. E nyolcz kép keretében, a melyek legnagyobb részt nyilt változással \ kerülnek a színpadra, tömérdek tréfa, látnivaló, táncz és ének lesz, a melyekben a szinház egész személyzete részt vesz. Fedák Sári, a ki a női főszerepet játssza, tizenegyszer öltözik: szerepe ennyi különböző alakot és alakítást kiván tőle. A rendkívüli érdeklődéssel várt újdonság bemutatója — a Királyszinház premierbérletének 9. száma — szombaton lesz. Pénteken a Göre Gábor Budapestön előkészületei miatt nem lesz előadás. A Fővárosi Nyári Szinház-ban ma este Zöldi Elzának, a Krecsdnyi-tár&utat uj hősnőjének első fellépteül Satdou Fedőt a czimü drámája kerül szinre, csütörtökön Offenbach, Orpheus az alvilágban czimü operettjét adják. Pénteken A zsába van műsoron. Szombaton a Szép Ilonka czimü daljátéknak lesz Budán az első előadása. Már folynak a próbák A századik menyasszony czimü operett újdonságból és Meyerbeer Dinorah czimü operájából. * A Városligeti Nyári Szinház-ban Lehár Ferencz Pesti asszonyok czimü kitűnő operettjének pünkösdi előadásai zsúfolt házak előtt folytak le. A Pesti asszonyok a nagy sikerre való tekintettel, állandóan műsoron marad, de az igazgatóság a szezont változatossá, élénkké óhajtja tenni s legközelebb már bemutatja Révész Ferencz Berger Zsiga czimü háromfelvonásos pesti bohózatát. h kulisszák mögül Budapest, május 22. Pillangó-kisasszonyról. — A férj a feleségéréi. — Igen tisztelt Szerkesztő url Abból az alkalomból, hogy a feleségem ma este ismét a Pillangó kisasszony czimszerepében lép az Operaház közönsége elé, ön szives volt engem felkérni, hogy a Pillangó kisasszonyrőt és Szamosi Elza amerikai nagy körútjáról irjak valamit. A jó menagernek, impresszáriónak nyilvánosság előtt nem igen szabad szerepelnie, a „business" a legnagyobb aknamunkát követeli. Mit is csináltam én Amerikában? A hol a művésznő annyi klima-változásnak van kitéve, első sorban orvosra van szüksége. A lemondás igen sok pénzbe kerül — kegyetlenül levonják a teljes fellépti dijat — és én, mint a művésznő orvosa, valóságos rekordot értem el: 84 fellépés közül egyetlen egyszer sem mondott le! E szerencsés körülmény a társulat többi tagjaiban is bizalmat gerjesztett. Ezeknél természetesen — különösen a soprán-kulcsban 1 — nem működhettem ilyen kitűnő eredménynyel. A menager az orvosnak legnagyobb ellenlábasa ... Mintegy 50 városban fordultunk meg, 40 premier, mindenütt zsúfolt ház és rengeteg kritika. Minden városban intervju és siettem a művésznő dicséretét — a sikerek gyors és pontos felsorolását — angol nyelven elsajátítani. Három hónap leforgása után már meglepően jól — veszekedtem. És az igazgatójától már a harmadik héten sikerült angol nyelven magasabb fizetést kicsikarni. A szerződés Amerikában kevésbé biztosítja az igazgató érdekeit. A siker jegyében az impresszárió sok szeszélyességet engedhet meg a művésznőnek. Hét hónapi körút után nagy honvágygyal tértünk haza. Ennek a mi magyar közönségünknek lelkesedése mégis jobban tüzel és kedvesebb is. Amerikában pénzt kerestünk. És ezért visszamegyünk oda még néhányszor I Dr. Somlyó Nándor. A »Magyar Színpad«tárczája. A „Salome" zenéje. — Strauss zenekara és zenei jellemzése. — Az instrumentális zene ábrázolóképessége a zene drámában eddig még Wagner-nét is csak másodrangú szerepet játszott, mert eltekintve lirai feladatától, csak a színpadi események magyarázatára, erősítésére szolgált. Strauss csak kis mértékben használja ki a zenének ezt a képességét, igaz, hogy a dráma se nyújt erre bő alkalmat, ellenben, mint Haydn az oratóriumban vagy Loeve balladáiban, aláfest minden elbeszélt eseményt, sőt a képletes beszédnek minden fázisát és csak azáltal, hogy páratlan zenei alakító képességével a parányi részeket is képes szimfóniailag összefűzni, továbbá erőteljes vezető motívumok alkalmazásával tudja müvének biztos szétszóródását meggátolni. Strauss a zenekar költője, művészetének legfontosabb kifejezőeszköze a zenekar, melynek Wagner által elért hatalmát lényegesen fokozza azáltal, hogy a hangok számát szaporítja. A Salome partitúrájában a modern zeneszerző rendelkezésére álló összes hangszereket (beleértve a harmóniumot és az orgonát is) megtaláljuk, sőt két uj, eddig még sehol sem használt hangszert: a heckelphontésa celestát is. Az első, melyet Wagner utasításai után szerkesztettek meg, egy oktávval mélyebb, mint az oboa, miáltal hangszinezete sokkal tágabb mint az oboáé, angol kürté vagy a fagotté, bár az intenzitásban nem versenyezhet ezekkef. Strauss a heckelphonnal, azáltal, hogy más hangszerek, különösen a cello erősítésére használja, egész újszerű hanghatásokat ér el. A celesta kis zongoraszerü hangszer. Felső hangjai a harangjáték lágy színezetével bírnak, de az alsóbb regiszterben a hárfáéhoz hasonló hangjai szárazak. Különben csekély rezonancziája van és igy nincs nagy szerepe Strauss Richárd óriási zenekarában, mely részletesen a következő hangszereket foglalja magában: 16 első, 16 második hegedű, 12 brácsa, 10 gordonka, 8 bassus, 3 nagy és 1 kis fuvola, 2 oboa, angol kürt, heckelphon és egy es-klanirett, 2 a klarinett, 2 b-klarinett és egy bass-klarinett (B), 3 fagott és a kontrafagott, 6 kürt, 4 trombita, 4 puzón és a tuba, 4 nagy és egy kis üstdob, tamtam, nagy és kisdob, tambourin, trLngulo, xylophon, castagnetták, harangjáték, 2 hárfa, a ceiesta, harmónium és orgona. Ez a zenekar a művészi eszköz, melylyel Strauss az impresszionista biztonságával, individualizáló erejével jellemeket, érzelmeket, gondolatokat ezerféle formában rajzol, a nélkül, hogy ragaszkodnék a tradicziókhoz. Melodikája nyugtalan, az akkordok állandó egymásbaözönlése, a ritmus és a hangnem folytonos változása, a hangszerelés minden raffinementjának alkalmazása folyton ujabb és ujabb meglepetésben részesitik a hallgatót. A fősúlyt a zenekarra helyezi és ezáltal az énekeseknek keveset nyújt. Pusztán a fizikai hatásokat keresi, de azért kellő ökonómiával. Témái rendszerint igen rövidek, csak néhány helyen találunk szélesen kifejtett melódiákra. Strauss zenéjében nem a motívum fontos, hanem a feldolgozás, melyben állandóan az intenzív hatásra való törekvése nyilvánul és e végből gyakran tudatosan figyelmen kívül hagyja művészetének összes szabályait. Páratlan zenei jellemzésének lépten-nyomon ujabb bizonyítékait látjuk. Igy pl. Heródes az egyszerű as-dur harmóniákhoz, melyek a két nazarénus szavait kisérik, mikor Jézus csodatételeiről beszélnek, a-mollban énekel. Ezzel a két különböző világot akarja egymással szembeállítani. Vagy pl. a „szép" szónál mindig a tonikát használja Strauss, mig a rut és a borzalmas festésénél nem ismer határt kombinálóképessége. Ilyenkor gyakran a már kissé elcsépelt szűkített hetedhangzatot is használja a rut jellemzésére. Ha a Salome partitúrájának minden sajátosságáról akarnánk beszélni, mint az ütemséma gyakori változtatásáról (a folyékony beszéd ked vért), miképen tart meg alapszinül huzamosan egy bizonyos tonalitást a fölötte fekvő és csak karakterizáló idegen hangnembeli figurácziókkal, a trilla sokoldalú alkalmazásáról (a csábító mosoly, Heródes félelme stb.), vagy az egyes személyekre alkalmazott hangközökről (pl. a a blazírt és szívtelen Herodias eleinte egészen monoton és csak később, izgalmában vesz kisebb hangközbeli lépéseket), a megfigyelésnek valóban nem volna se vége se hossza. Tény az, hogy a Salome egy fáradhatatlanul uj czélokra törekvő, a külső nehézségektől vissza nem riadó, merész és geniális művész alkotása, de hogy ez az ösvény, melyen Strauss Richard halad a törekvésre méltó czélokhoz vezet-e, hogy van-e az artisztikuson kivül igazi etikai jelentősége is, az a jövő kérdése. N>