MAGYAR SZÍNPAD 1907. május (10. évfolyam 119-149. sz.)
1907-05-02 / 120. szám
1907. május 2 7 M. KIR. OPERAMAZ. NEMZETI SZÍNHÁZ. Fővárosi Nyári S'iinház. ..M*ft' xXíiXiXXXTJJJMXX. Az >I r lenek alkonya* szövege. Előjáték. Színhely, mind Siegfried utolsó felvonásában. Éjjel. A három Norna fonja a sors fonalait. Elbeszélik egymásnak Wotan helyzetét, mint ül várában egy terem közepén istentársaival, köröskörül meggyújtatott Loge által mindent és csak azt várja, hogy a Rajna kincse visszakerüljön a sellők birtokába, akkor romba dől a Walhalla és maga alá temeti őket és dicsőségüket. Most elakarják mondani, mi lett Alberichből, de a fonal elszakad s a Nornák leszállnak a földbe anyjukhoz. Siegfried és Brünnhilde kilépnek egy kőboltozat alól, a hova szerelmesen meghúzódtak. Siegfried ujabb hőstettek után vágyódik, bucsut vesz Brünnhildetől, a kit továbbra is a lángok fognak megvédeni. A Nibelungok gyűrűjét, hogy hűségre emlékeztesse, neki hagyja. Brünhilde Granet adja urának, hogy az is eszébe juttassa az ő asszonyát. Égygyé forrnak szerelmükben s ha válnak is, szivük, lelkük együtt marad . . . Első felvonás. A Gibichungok csarnoka a s Rajna mentén. Hägen, a ki nagy bölcsességek és titkokat tud, Brünnhildáról, Gutruneről és Siegfriedről beszél Gunthernek. Siegfried csolnakon megérkezik, kiköt a parton és szívesen fogadják. Hägen bájitalt főz, a melytől minden, a mi a múltban történt feledésbe megy, és Gutrune Siegfriednek nyújtja a kelyhet. Miután megitta a varázsitalt, elfelejti Brünnhildát és most már Gutrune után vágyik. Megissza Guntherrel a vértestvérséget s aztén távozik vele, hogy segítségére legyen Brünnhilda meghódításában. Változás. Waltraute, az egyik walkür titokban meglátogatja Brünnhildát és elmondja néki Wotan ama kívánságát, hogy a rajnai sellők gyűrűjét i'.dja vissza. Brünnhilde azonban mini Siegfried szerelmének zálogát őrzi a gyürüt Megjelenik Siegfried Gunther alakjában, elrabolja tőle a gyürüt. Brünnhilda mint feleség követi az ál-Gunthert. Második felvonás. A Rajna partja a Gibichungok csarnoka előtt. Alberich felszólítja Hagent, hogy vigyázzon, nehogy a gyürü a rajnai sellők birtokába jusson. Siegfried jelenti Gunther és Brünnhilde érkezését. A kar fellép, hogy üdvözölje a fiatal párt. Mikor Brünnhilde megjön, elszörnyedve látja maga előtt Siegfriedet, a kit szeret s a kit Guntherrel tévesztett össze. Brünnhilde megismeri Gutrunne ujján > gyürüt. Vad féltékenységében Brünnhilde és Hagen, Siegfried meggyilkolására szövetkeznek • megnyerik erre a varázsló Gunthert is Harmadik felvonás. A Rajna völgye. Siegfried vadászat közben a folyóhoz ér, a hol a kesergő rajnai sellőkre akad. A mikor hiába könyörögnek neki, hogy a gyürüt adja vissza, megjövendölik közeli halálát. Hägen jön Guntherrel és megint megkínálják Siegfriedet a varázsitallal, a melynek hatása alatt ismét visszaemlékszik mindenre. Elmondja hőstetteit, hogyan jutott a madarak csicsergése utján Brtlnnhildához, a kinek szerelmét élvezte. A mikor Hägen kiáltására megakar fordulni, ez hátába döfi lándzsáját. Siegfried, Brünnhildére emlékezve, meghal. Telemét pajzsra fektetik és a halotti induló hangjai mellett Gutrunnehoz |viszik. Változás. A Gibichuugok csarnoka. Gutrune fájdalmasan sir Siegfried holtteste felett és megtudja Gunthertól, hogy Hagen ölte meg a férjét 46 most követeli a gytlrüt. Gutrune megtagadja a gyürü átadását s a mikor azt Hägen erőszakkal elakarja venni, a halott Siegfried keze fenyegetőleg megmozdul. Siegfried holttestét máglyára helyezik, a melyet Brünnhilde gyújt meg, miután a gyürüt magéhoz vette. A mikor már felcsapnak a lángok, Grane lovára száll ás a lángtengerbe vágtat. A Rajna vize elborítja a tüzet. A sellők kiragadják a gyürüt. Hägen •lakarja tőlük rabolni, de a sellők lehúzzák magukkal az örvény mélyére. Az égen hatalmas tűzsugár mutatkozik, a mely egyre terjed. Mindnyájan lesújtva bámulják az égi tüneményt. Megkezdődött az Istenek alkonyai igy órára nézzük meg az »Apolló« színház előadásit, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től íolytatólag éjfélig. Iskola! éi mnvoHzl negeutn, vuiaiüiat zenekari hangsze.ek kncnö minőségééi ^.intuajtywmwv«'«»* A «Nászinduló» szövege. I. felvonás. Grace de Plessans, egy vidéki uricsalád leánva, megszökik a zongora mesterével: Claude Morillot-val Párisba, mert szülei semmi áron sem akarnak beleegyezni ebbe a messaliarce-ba és ki is átkozzák leányukat, a ki egyébkéDt sem akar hazulról semmi segélyt elfogadni. Grace felkeresi Párisban gyermekkori barátnőjét, a gazdag és előkelő Suzanne Lechatelier asszonyt, a ki Claude számára férje irodájában egy kis állást szerez. II. felvonás. Grace és Claude nagy nélkülözések között élnek egy másodrendű kis szállodában, de Grace mégsem követi anyját és nővéreit, a kik érte jönnek, hogy öt hazavigyék, Lechatelier, a mig Claude az irodában van, meglátogatja Grs cet ős ajánlatot tesz neki, hogy legyen a szeretője. Grace visszautasítja és megmagyarázza neki, hogy ő csak «A koldusgrőf» azövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltékozolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy ntolsé néhány ezer forintjával ott próbáljon izerenc3ét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kézzel •zórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolzó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a haláloi ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelmav estélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldus felmezben. Az estélyen megismerkedik Stephaa son rendőrtanácsos szép lányával, Malóná«al, a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb | társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a föle gyet" szerethet. Lechatelier megindultan távo- j dön fekvő kalapjába nagy csomó bankó ét zik és utána kétségbeesve jelenik meg Claude és bevallja szerelmesének, hogy az irodában száz frankot sikkasztott, hogy Grace számára, a ki ezt nagyon kívánta, zongorát bérelhessen. III. felvonás. Lechatelier megbocsátott a megtévedt Claudenak és mert az eset után Grace beteg lett, meghívta vidéki kastélyába, a hol már hirom hét óta tartózkodik. Lechatelier szereli a leányt, minden lépését lesi és figyelmességeivel elárasztja. Grace is érzi, hogy szereti Lechateliert, de a mikor Lechatelier felesége — a kinek gyanúját egy barátnője arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja a pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli koldusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak nézvén a grófot, nyakon csipik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. félvonás. Másfél év telt el a nevezetes élesztgette — kérdőre vonja: megnyugtatja $j sz aka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban Suzannet, hogy sohasem fogja meghallgatni ; Qzött koldulásból meggazdagodott, saját palotáférjét és ha érezné, hogy szereti: megbünteti magát ezért az érzelemért. Lechatelier bevallja Gracenak szerelmét és a leány önfeledten borul a karjaiba, hogy egyetlen csőkot váltson vele. De aztán sietve magára ölti kabátját és a mulató vendégsereg közül észrevétlen a pályaudvarra szökik, hogy az első vonattal visszatérjen Párisba Glaudehoz. IV. felvonás. Claude érzi, hogy Grace megváltozott, értésére is adja neki, de a leány megnyugtatja, hogy sohasem fogja őt megcsalni. Es mig Claude a zongorához ül, hogy Grace kérésére eljátssza a naszindulót: Grace a szomszédszobában agyonlövi magát. Egy órára nézzük meg az^|»Apolló«.«zinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. ^Népszínház mellett. Előadások délután 4-től 1 folytatólag éfjélig. B^norr Budapest BÜKCat KOSSUTH LfiK , . UTCfl4s*. AKU5ITJA A . L£G5Z£'R€NC.5£5EBB 05ZT.50R5JEGYE1(C I SZABADALMAZOTT br I N 43 X W ? tft o Kapható minden gyógytárban'ée drogériában, jában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, tt szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elől bujkál, haza készül Európába, hogy örökre eltemesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszur* készül a g.óf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hírlapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van ős Jimmy a czikket as egész társaság előtt felolvassa. Az ujságezikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevülésében, keserűségében és a szégyentől menekülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsol nyaralójában időzik leányával, Malónáv&l ős unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. As illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegéay vill&nyosszerelő munkája közben találkozik a kis Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséböl megtudja, hogy az ö fia. Az apa szivére szorítja gyermekét ós Malóna a feleség, aa anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére. Egy orara nézzük meg az »Apollo« színház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. D ^ n /a r BUDAPEST UKiSL K055UTH LAJOS UTCfl4si. ÁRUSÍTJA A LEGSZERENCSÉSEBB OSZT.SORSJEGYEK KOTSCHY ERICH ihő magyar mechanikai ssftnyegporoló és megévé — intését -tu gária-kOrut 94. Telefon 509. Ssfayegmoiat, Javít«», «jytolHitttitá» ét fcatarbvraktároiáa. STE9HBERG cs. és ki?, udvari fcangsMrgyMDan. Ke*»«pesi"Ctt 36 ej
