MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-11 / 99. szám

1907. április 11. 7 Budapesti színpadok (L április 11 A Magyar Királyi Operaház-ban ma este a Bánk bán kerül előadásra. Pénteken Az afrikai nő, szombaton Manón, vasárnap pedig a Lakmé a Tánczegyveleg-gt\ szerepel a műsoron. A Nemzeti Szinház igen nagy sikert aratott újdonsága: Henry Bataille: Nászinduló czimü négy fei vonásos drámája ma és vasárnap este szerepel a műsoron. Szombaton Carlo Goldoni: A hazug czimü hires vígjátékát mutatja be a Nemzeti Síinház, ebben a szereposztásban: A Hl ZUG. VigjáHk 3 felvonásban. Irta Carlo" mGoldoni. Fordította: Radó Antal Személyek ; Dr Balanzoni Beatrice _ Rosaura... ._ Colom bina... _ Ottavio ... Plorindo _ ... Brighello Pantaleone Lelio Arlechino .. Fuvaros Kereskedósegéd Levélhordó ... Horváth J. Paulay E. Vízvári M. D Ligeti J. Náday B. Kürthy Bónis Hajdú Pethes Rózsahegyi Iványi Qabányi I. Szőke Szinte szigorúan stílszerű lesz 4 hazug előadása a Nemzeti Szinház- ban. A darabban előforduló „commedia dell'arte"-beli típusokat, mint Pantaleone», Colombinát, Arlechinot, Brig­hellot ugyanabban a jelmezben fogják játszani, melyek e típusokra nézve Goldoni korában diva­tosak voltak. Az uj velenczei díszletek, a stíl­szerű szerenád-zene, az álarczos sokadalom mind növelni fogják az előadás érdekességét és az irodalomtörténeti ünnep keretén belül két­ségtelen, hogy küiön szinházi sikert is fog jelenteni A hazug bemutatója, amelyre a Nem­zeti Szinház művészgárdája a legnagyobb ambi­czióval készült. Vasárnap délután A vasgyáros, jövő hét hétfőjén a Téli rege kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. *A A Vigszinház- ban tegnap este rendkívül nagy sikerrel került bemutatóra Molnár Ferencz uj vígjátéka: Az ördög. A végtelen elmés, szel­lemes dialógust nagy gyönyörűséggel hallgatta a közönség, a mely az újdonság előkelő iro­dalmi nívóját is zajos tapsokkal ismerte el. A szerzőt valósággal ünnepelték minden felvonás után, a szereplőkkel együtt, a kik elsőrendő előadást produkáltak. Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gazsi Mariska, Fenyvesi és Hegedüsné , egyformán részesei a nagy sikernek, mely Molnár j Ferencz uj darabjának kétségtelenül hosszú ' szereplést szerez a Vigszinház műsorán. Az : ördög ma este, pénteken és vasárnap este kerül ! ismét szinre. A nagysikerű Salome-1, melynek egyik előadását Auguszta főherczegasszony is végignézte, szombaton a Micz báróval együtt adják elő. A Magyar Szinház-ban A vig özvegy mai előadásán ismét kitűnő partnerével, Ráthonyi­val játszik együtt Küry Klára, a szinház ünne­pelt vendégmüvésznője. Mától kezdve azután Küry Klárával, a darab diadalmas czimszerep­lőjével együtt valamennyi előadásban részt vesz Ráthonyi is, Daniló gróf népszerű ábrázolója. Vasárnap, április 14-ikén Küry Klára föllépté­vel két előadása lesz A vig özvegy-nek, a mely­nek összes előadásaira esténkint valamennyi jegy elfogy. A vig özvegy jövő pénteki, április 19-iki 150-ik előadására is, a melyen Küry Klárának, mint különben valamennyi estén, szintén Ráthonyi lesz a játszótársa, máris töme­gesen viszik a jegyeket. Erre az alkalomra a szinház is, a közönség is nagy ünneplésre készül. A Királyszinház- ban a Tüskerózsa, Martos Ferencz és Jacobi Viktor uj operettje zsúfolt és lelkes hangulatu nézőtér előtt kerül esténként szinre és a közönség rendkívüli érdeklődése — a mely méltán fordul a szövegileg és zeneileg egyaránt vonzó darab felé — most már kétség­telenül még e hónap folyamán jubiláris elő­adásra viszi a Tűskerózsá-i. A Fedák Sári ellenállhatatlan pajkossággal előadott szöveg­nótája, nagy keringője és táncza, a Sziklai tréfás indulói, s a Környei Béla énekszámai egymagukban biztosítékai a sikernek, a melyet még csak növel a Németh, Rátkai és Körmendy kómikus hármasa és a bayadér-tánczot lejtő Ötvös Gitta. A Tűskerózsa — mindenkor Fedák Sárival a kettős czimszerepben — természete­sen egy estét sem hagy a műsorból üresen, csak vasárnap délután kerül szinre más darab és pedig A harang, a melynek női főszerepét ezúttal is Blaha Lujza asszony játssza es pedig mérsékelt helyárak mellett. kulisszák mögQL Budapest, április 11. Színházi események. — Újdonságok és egyéb érdekességek. — Április vagy január, a mi a művészi munka gondosságát, a közönség kedvének keresését illeti: a színházak számára teljesen mindegy. Ha már érkezőben is van az úgynevezett „utószezón", azért most is olyan fáradhatlan munka folyik a szinházi kulisszák mögött, fönn az igazgatósági irodában és lenn a színpadon, akárcsak januárban, a legnagyobb szezon teljében. És e munka eredménye lesz még egy csomó újdonság bemutatója az idén, a melyek mellett még más érdekes szinházi események is vonzani fogják a közönséget. A Nemzeti Szinház-ban a héten klasszikus premier lesz: Carlo Goldoni leghíresebb víg­játékát, A hazug oX mutatják be. Azután ma­gyar szerző darabja kerül sorra, még pedig uj szerző bemutatkozásával kapcsolatban. Való­színűleg már a jövő héten bemutatja ugyanis a Nemzeti Szinház ifjú Wlassics Gyulának, a volt kultuszminiszter fiának, Füst czimü színmüvét. Azután egy nagyon érdekes szinházi esemény következik, szintén még áprilisban. Shakespeare drámáját, A velenczei kalmár-X adja elő Somló Sándor igazgató, teljesen uj szereposztással, uj kiállítással — uj díszletekkel, uj jelmezekkel — sőt részben uj jelenetezéssel is. A Vigszinház-ban a legközelebbi újdon­sággal együtt a szinház uj szubbrettszinésznője, de a budapesti közönségnek már más színház­ból ismert kedvencze: Kornai Berta mutatkozik be. A nagyhírű francziáknak: Flers és Caillavet­nak legújabb darabjában, a Miquette et sa mére czimü vígjátékban fogja a női főszerepet kreálni Kornai Berta. Az újdonság április végén A trafikos leány czimmel kerül bemutatóra. Azután, májusban, egy uj magyar revü kerül bemutatóra, melyet Molnár Ferencz és Heltai Jenő irt a Vigszinház számára. A Királyszinház áprilisa a Tüskerózsá é. És még a május egyrésze is, de csak azért egyrésze, mert májusban mutatja be a szinház idei nagy nyári látványosságát, a Göre Gábor Budapesten czimü revüt, melyet Gárdonyi Géza ismert Göre-történeteiből irt és a melyben lesz egy igen nagy érdeklődést keltő vendégszerep­lés. Olyan vendégszereplés, melynek minden budapesti ember örülni fog. A mult esztendő juniusában járt először Budapesten a Guetra tanár vezetése alatt álló olasz gyermekopera-társulat. Szezón végén, rekkenő nyári melegben és ismeretlenül jöttek, de néhány nap múlva már zsúfolt ház előtt játszottak, mert a közönség élvezetes esték so­rán tapasztalta, hogy nem csoda-gyermekek éretlen produkcziója ez a vállalkozás, hanem gondos zenei nevelésben részesült, rendkívüli tehetségek művészi értékű produkcziója. Ez a nagy sikerűk — a melyet azóta Európa minden metropólisa szentesitett és meg­növelt — arra indította Beöthy Lászlót, hogy a Királyszinház tavaszi műsora számára megnyerje az apró művészeket. Ezt a vendégjátékot, a mely eredetileg április első felére volt tervezve, tudvalévőleg már el kellett halasztani a Tüske­rózsa rendkívüli sikere folytán, most azonban a társulat egyéb szerződéses kötelezettségei miatt tovább halasztani nem lehet, s igy a jövö héten bevonulnak a Kitályszinhdz-ba a Guerra tanár apró énekesei, a kik valóságos feltűnést keltet­tek mult esztendőben. A társulat kis starjai az idén is együtt vannak, műsoruk azonban kibővült, mert a Sevillai borbély és az Ezred leánya mellett a Don Juan-1 is elő fogják adni. A napot, a melyen a vendégjáték kezdődik, s annak sorát egyelőre még nem állapíthatta meg a Király­szinház, mert a Tüskerózsa most is állandóan zsúfolt házakat vonz, s igy a Martos-Jacobi operett előadásainak is lehetőleg helyet kell biztosítani a szinház műsorán. —Y.­Felvonásközben. Budapest, április 11. A Hanna naplója. A mikor Küry Klára nagy diadallal játszotta a Népszinház-ban a Lili czimszerepét, akkor határozta el magát arra, hogy miként Lili, ő is naplót fog vezetni. És a Lili hires-nevezetes naplója mintájára megszületett a Klárika naplója, a melybe a primadonna beleírja impresszióit, megfigyeléseit és — véleményét az eseményekről. Érdekes kis könyv; persze csakis a mű­vésznő legintimusabb tisztelői és barátai szá­mára nyilik meg néha-néha egy-egy lapja. Mert hiszen a napló a Klárika titkait őrzi. Ennek a naplónak most uj nevet adhat a művésznő. Elnevezheti „Hanna naplójá"-nak, A vig özvegy-ben Glavari Hanna naplójának, mert most a mi belekerül a naplóba, mind A vig özvegy-xt vonatkozik, melynek Klárika az ünne­pelt sztárja. Mostanság a legkülönösebb érdekessége ennek a napiónak egy sereg szám, a mely bizonyos időpontokat jelöl meg. íme, tabellába szedve, a Klárika időföljegyzése: Hétfő: 10 óra 46 perez. Kedd: 10 óra 10 perez. Szerda: Kedd délután 5 óra 17 perez. Csütörtök: 11 óra 1 perez. Péntek: 10 óra 57 perez. Szombat: Péntek délután 4 óra 30 perez. Vasárnap: mult vasárnap d. e. 11 óra. Ugy festenek ezek a följegyzések, mint a naptárban a napkeltét jelző számok. Pedig a Klárika följegyzései azt az időpontot jelzik, a a mikor A vig özvegy-tt játszó Magyar Szin­ház kasszája fölé kiteszik a táblát, hogy minden jegy elkfclt! .. . II. Az újfajta színlap. .4z ördög rendkívüli sikere bizonyára nem fog ártani a Salome szintén rendkívüli si­kerének. A Vigszinház a magyar iró pompás darabja mellett a Wilde szenzácziós drámáját is adja majd sürün, annál is inkább, mert kiválóságát most már az udvar is approbálta: Auguszta főherczegnő kétszer egymásután nézte végig a Salome-1. A Salome- nak se eső, se napsugár nem árt. Még az ünnepek előtt való estéken — ezek mindig gyengébb szinházi esték — is zsúfolásig tele van a Vigszinház, ha a Salome-1 adják. A zsidó húsvét előtt való estén azonban mégis csak gondolkodóba estek a Vigszinház vezetői, hogy mi módon lehetne a pénztárt fenyegető szent estével daczolni. A mint erről folyt a szó a Vigszinház szinészbejárója előtt, egyszere csak egy ideával fordult Faludi igazgatóhoz Sarkadi Áladár, a szinház fiatal, jókedvű művésze. — Én tudnék valamit, a mi még a húsvét előtti estén is a színházba szólítaná az ünneplő zsidóságot I — Nos, mi az? — Tessék kihirdetni, hogy a zsidó húsvéti j ünnepek alatt a Salome szinlapjait — maczeszre fogják nyomatni! M.

Next

/
Thumbnails
Contents