MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-10 / 98. szám

IQ07. április 10. Budapesti szinpadok •ed*r*iL április 10 A Magyar Királyi Operaház ban holnap este a Báni. bán kerül előadásra. Pénteken Az afrikai nő, szombaton Manón, vasárnap pedig a Lakmé a Tánuegyveleggel szerepel a műsoron. A Nemzeti Szinház igen nagy sikert aratott újdonsága: Henry Bataille: Nászinduló czimü negyfelvonásos drámája még csütörlökcn és vasárnap este szerepel a műsoron. Szombaton Carlo üoldoni: A hazug czimü hires vígjátékát mutatja be a Nemzeti S.inház, ebben a szereposztásban : A H»ZUG. Vígjáték 3 felvonásban Irta: Carlo Goldoni. Fordította: Radó AntaL Személyek : Dr. Balanzoni _ * _ — Horváth J. Beatrice _ — Paulay E. Rosaura— _ ~ — Vízvári M. Colombina— _ — — — — D. Ligeti J. Ottavio _ ~ — — Náday B. Fiorindo - Ktirthy Brighello ... Bónis Pantaleone Hajdú Lelio ... _ Pethes Arlechino ~ _ ... Rózsahegyi Fuvaros — ... Iványi Kereskedősegéd ... Gabányi I. Levélhordó - Szőke Szinte szigorúan stílszerű lesz A hazug előadása a Nemzeti Szinház- ban. A darabban előforduló „commedia dell'arte"- beli típusokat, mint Pantaleone!, Colombinát, Arlechinot, Brighellot ugyanabban a jelmezben fogják játszani, melyek e típusokra nézve Goldoni korában divatosak voltak. Az uj velenczei diszletek, a stílszerű szerenád-zene, az álarczos sokadalom mind növelni fogják az előadás érdekességét és az irodalomtörténeti ünnep keretén belül kétségtelen, hogy küiön szinházi sikert is fog jelenteni A hazug bemutatója, amelyre a Nemzeti Szinház művészgárdája a legnagyobb ambiczióval készült. Vasárnap délután A vasgyáros, jövó hét hétfőjén a Téli rege kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. * A Vigszinház-ban ma este van a bemutatója Molnár Ferencz Az ördög czimü háromfel vonásos vígjátékának. Az ördög a mai premier után után csütörtökön, pénteken és vasárnap este kerül ismét szinre. A nagysikerű Salome-1, melynek egyik előadását Auguszta főherczegasszony is végignézte, szombaton a Micz bálával együtt adják elő. * A Magyar Szinház-ban Küry Klára vendégjátékának második hónapja teljesen az elsőhöz hasonló fényes eredménynyel folyik. A vasárnapi két előadás összes jegyei a pénztárnyitás után félórával elfogytak és rendkívül nagyarányú az elővétel a hét összes előadásaira, a melyek során az esti előadásokon kivül két teljes helyáru délutáni előadáson is részt vesz Küry Klára. Csütörtökön délután ugyanis a műszaki személyzet jutalma gyanánt engedte át A vig özvegy-et az igazgatóság és ugyancsak A vig özvegy megy vasárnap délután is. A délutáni előadásokra elővételi dij nincs. Egyébként a pénztárnál már nemcsak az e heti előadásokra viszik tömegesen a jegyeket, hanem az április 19-ikén ünneplendő százötvenedik előadásra is, a mely nagy ovácziókat igér ugy Küry Kláránek, mint az egész együttesnek. « A Királyszinház- ban a Tüskerózsa, Martos Ferencz és lacobi Viktor uj operettje zsúfolt és lelkes hangulatu nézőtér előtt kerül esténként szinre és a közönség rendkívüli érdeklődése — a mely méltán fordul a szövegileg és zeneileg egyaránt vonzó darab felé — most már kétségtelenül még e hónap folyamán jubiláris előadásra viszi a Tüskerózsá-t. A Fedák Sári ellenállhatatlan pajkossággal előadott szövegnótája, nagy keringője és táncza, a Sziklai tréfás indulói, s a Környei Béla énekszámai egymagukban biztosítékai a sikernek, a melyet még csak növel a Németh, Rátkai és Kőrmendy kómikus hármasa és a bayadér-tánczot lejtő Ötvös Gitta. A Tüsketózsa — mindenkor Fedák Sárival a kettő* czimszerepbcn — lermeszete!

sen egy estét sem hagy a műsorból üresen, csak vasárnap délután kerül szinre más darab és pedig A harang, a melynek nöi főszerepét ezúttal is Blaha Lujza asszony játssza es pedig mérsékelt helyárak mellett. — A szinház rendes előadásai mellett csütörtökön délután a Rákosi Szidi asszony szinésziskolájának növendékei játszanak, ezúttal operettben, az Audran Babá-jában. Ezt az előadást rendkivül mérsékelt (koronás) helyárakkal tartják meg. hogy nem sikerült az a tervem, hogy addig, a mig a Nemzeti Szinház uj épületét megépíthettük volna, bérbevegyük a Népszínházát. Most már persze késő. De én ragaszkodom ahhoz, hogy ez a tervem jó volt és most már azok is kezdik ezt belátni, a kik annakidején ellene voltak. Ä kulisszák mögül Budapest, április 10. Az állami színházakról. — Beszélgetés Bezerédj Viktor államtitkárral. — A szinészeti ügyek tudvalévően a képviselőház határozatából a belügyminisztérium hatásköréből a kultuszminisztérium hatáskörébe mennek át Dr. Bezerédj Viktor allamtitkár. a belügyminisztériumban a szinészeti ügyek vezetője, a kivel a „Magyar Hirlap" egyik munkatársa beszélgetést folytatott, a következőket mondta el az átadás alkalmából: « — Az átadás munkái most vannak folyamatban. Tizenegy bizottság végzi ezt a munkát és minden bizottság szakadatlanul dolgozik. Márczius tizenkettedikén kezdődött a munka és előreláthatólag csak juniusra fog végig érni. Az anyag hihetetlenül nagy. Leltár szerint, darabonként megy a munka. Minden diszlet, minden jelmez, minden bútordarab külön eljárást követel. Vagy félmillió leltári darabbal kell ilyen

formán végezni. Magában az Operaházban körülbelül kétszázötvenezer darab jelmezt kell átadni. A Nemzeti Színházban pedig százezret. Ezért tart a munka olyan sokáig. — A tárgyak után a díszletraktárakra kerül a sor, azután az épületek átadása következik. A két állami színházon kivül át kell adnunk még a kolozsvári színházat is, a felszerelését, az épületét, továbbá van a színháznak egy birtoka, azt is. — Egyelőre átmeneti stílusban kezeljük a szinészeti ügyeket. Minden nagyobb ügy elintézéséhez már most is kikérjük a kultuszminisztérium hozzájárulását. Szerződtetés, eféle, szóval minden olyasmi, a minek az érvényessége túlmegy a junius hónapon, — ehhez vagy gróf Apponyi Albertnek, a miniszternek, vagy Moinár Viktornak, az államtitkárnak hozzájárulása szükséges. Hogy azután a kultuszminisztérium mint fogja kezelni az ügyeket, hogy vájjon külön osztályt állitanak-e föl, vagy egyes embereket biznak-e meg a szinészeti ügyek intézésével, lesznek-e személyi változások, esetleg betöltik-e az intendánsi állást — mindezekrül nem nyilatkozhatom, mert nem tudok felőle. Azt hiszem, a kultuszminiszter még nem is döntött s csak később fog határozni. — Egy változás kétségtelen és ez Mdder Rezső fölmentése. Napok kérdése csak, annak a kérdése, hogy mikor érkezik haza Andrássy Gyula gróf, a belügyminiszter, hogy a fölmentést aláírja. Az is kétségtelen, hogy Máder utóda az Operaház vezetésében Mészáros Imre lesz. Az kizárt dolog, hogy — mint hire járt, — én átmegyek a kultuszminisztériumba s ott folytatom a szinészeti ügyek vezetését. Nem tenném meg, ha esetleg gondoltak volna is reá. — A mi már most az eredményeket illeti, a mióta a szinészeti ügyek élén én állok, ezekről nem óhajtok beszélni; az érdem nem engem illet. Csak néhány számot, a melylyel távolról sem dicsekedni akarok, csak az eredményt konstatálni. 1901-ben, a mikor gróf Keglevich István otthagyta az intendensi állást, az Operaház-nak 370,000 korona volt az évi bevétele. Ezzel szemben tavaly az évi bevétel 588,000 korona volt s a bérlet megötszöröződött. Madertől, a ki most elmegy, nem lehet elvitatni azt az érdemet, hogy a közönséget beszoktatta az Operaház-ba, nevelte és meg tudta nyerni a komolyabb muzsikának. Saint-Saens, Puccini, Massenet, — ezek mind sikert jelentettek nálunk. Es nem lehet vitatkozni arról, hogy öt év előtt az Operaház- nak 190,000 korona deficzitje volt, tavaly pegig plusza volt, — igaz, kevés, 121 korona és 74 fillér mindössze. — A Nemzeti Szinház bevételei nem mutatnak ilyen nagy ugrást, de azért itt is van emelkedés és három év óta 630,000 korona körül van az évi bevétel. Sok baja van a Nemzeti Szinház-nak az épületével. Sajnálom, „Az ördög". — Szerző a darabjáról. — Igen tisztelt szerkesztő ur! Egyike a legsúlyosabb feladatoknak, a mely elé az ön megtisztelő felszólítása engem állit. A szerző nyugodtan ül le véleményt írni a darabjáról, a mikor már előadták. Szerényen bevallja, hogy a publikum által szankczionált részeket — ő is ugy gondolta. Ugyanakkor i szerényen elhallgatja azt, hogy mi minden veszett el, ment tönkre a színpadon abból, a mire büszke volt, a mitől sikert várt. A szerző azonban izgatottan ül le véleményt írni a darabjáról egy nappal az előadás előtt. Ilyenkor szegény azt írhat, a mit akar; senki sem veszi komolyan és njilatkozatának annyi súlya van, mint amaz őrült kijelentésének, a ki azt mondja, hogy ő Napoleon, a legjobb esetben azonban csak annyi, mint a halálraítélt utolsó szavainak. A szerző ilyenkor még nem érdekes, mert ezek az órák a „még minden lehet" édes órái. A szerző akkor kezd érdekes lenni, a mikor elveszti a lába alól a talajt. Akkor mi többiek ülünk a zsötlyében és mulatunk szegényen. De ilyenkor ? Én azonban mégis nyugodtan és unalmasan próbálok irni a darabomról, A régimódi rossz novellákban olvashatók az ilyen mondatok: — „A félhomályos szobában hárman voltak: az asszony, a csábító és — az ördög". Az „és" után gondolatjel van, jelezve, hogy egy vicz következik. Hát én ebből a viczből egy vígjátékot csináltam. Megszemélyesítettem ezt a gondolatjeles ördögöt, a ki az asszonyt a csábító kezére játssza. Ez az egész. No már most, a mi ennek a nehéz feladatnak a technikai megoldását illeti. .. Észreveszem, hogy elhagy a nyugalom. Már majdnem ecseteltem az érdemeimet. Visszavonok mindent, a mit eddig irtam. A szerző nyugtalan, esetlen, álszerény és félbolond attól a pillanattól kezdve, a mikor egyszer hazamenet egy konflisban eszébe jut, hogy meg kellene irni már végre azt a várvavárt magyar darabot, az igazit, a . .. a . . . Különben mit magyarázgatom ezt ? Magyarországon már minden újságolvasó ember volt egyszer életében színdarab szerző. Mi értjük egymást, mind a kétszázezren, hiszen kollégák vagyunk, ugy-e? Igaz tisztelettel üdvözli Molnár Ferencz. Szinházi pletykák. Budapest, április 10. Operaházi apróságok. I. A torreádor. Az Operaház derék baritonistájának: Váradi Sándornak egyik legszebb estéje volt a múltkoriban, a mikor a Carmen-ben egyszer ismét hozzájutott a torreádor szerepéhez, melyet most az utóbbi időben vagy Takács Mihály, vagy Beck Vilmos énekelt. Dehát nincsen öröm üröm nélkül. Várady kitűnően énekelte a torreádor szerepét, mégis másnap a kávéházi törzsasztalnál a kollegái a leghálásabb és legaktuálisabb „ugrató-témá"nak használták fel ezt a fellépését.