MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-05 / 93. szám

1907. április 5. Budapesti színpadok. Baiapetl, április 5. A Magyar Királyi Operaház- ban vasárnap a Lakmé í Tdnczegyveleg-ge\ kerül előadásra. Szombaton este a Tosca-l adják elő és ez estén vesz bucsut a közönségtől Máder Rezső, az Operaház távozó igazgatója, a ki az előadást vezényli. A szinház személyzetétől vasárnap délelőtt vesz bucsut Máder Rezső az Operaház színpadán. • A Nemzeti Szinház-ban holnap, szombaton bemutató előadás lesz. Ekkor kerül először színre Henry Bataille: Marche nuptiale czimü színmüve, Császár Imre fordításában Nászinduló czimmel. A Nemzeti Szinház elsőrangú szereposztásban mutatja be a gyönyörű darabot, a melynek teljes szinlaDja különben így fest: NÁSZINDULÓ Dráma 3 felvonásban, irta Henry Bataille. Fordította Császár, Imre. I Személyek: Odry Dezső Szőke Kürlhy Horváth |. Heténvi Náday B. Hajdú Faludi Latabár Nárczis ... Magyari Baranics P. Márkus E. . ... ... ... Cs. Alszeghy 1, ... Helvey L.j T. Vizvári M. Tóth I. Gerő L. Paulay E. Várady A. Váradi I. Cziráky / V. Molnár R. Szacsvayné Demjén M. második előadása vasárnap április 8-ikán a Leai király czimszerepet Szacsvay Imre Roger Lechatelier .. Claude Moriliot ... Eugene Vicomte de Sauss Clozieres General Latour ... D'Audely Karmester Charles Francois Joseph- Bizományos Nelly Grace Suzanne ... ... .. Mme de Plessaus Horlense Mariette Clozieresné Mlle D'Audely ... Magnet Julienne Miette Mlle Aimee Mm. Verneuil ... . Mm. Grillot Az újdonság este lesz. Hétfőn, kerül szinre s a fogja játszani. A Vígszínház-ban minden este szinre kerül a Salome. Ma este a Micz bárö-val, szombaton a Déryné ifiasszony czimü vígjátékkal, vasárnap pedig a Leánykéréssei. A Vígszínház legutóbbi újdonságainak a Micz báró-nak és a Salomenak sikere bőségesen adtak időt a legközelebbi darab előkészítésére. Ezt az időt annál serényebben használják ki, a mennyiben ismét magyar iró müve, Molnár Ferencznek Az ördög czimü háromfelvonásos vígjátéka következik. A népszerű szerző, a kinél jobban alig ismeri valaki a fővárosi társaság életét, ezúttal is a modern Budapest alakjait viszi színpadra, még pedig rendkívül érdekesen szőtt cselekmény keretében, a melynek intézője az ördög, a ma Mefisztója. Az ördögöt, a ki mint divatos úriember jelenik meg, Hegedűs Gyula játssza és ezzel a kiváló művész egy méreteiben is imponáló szerephez jutott, a mely őt jóformán az első jelenettől fogva mindvégig a színpadon foglalkoztatja. Partnerje Varsányi Irén lesz, a ki egy budapesti asszonykát játszik. Az újdonságból a jeles szerző jelenlétében és Szilágyi Vilmos rendező vezetése mellett már teljes diszletezéssel tartják a próbákat. * " KM agy a/ Szinház áprilisi játékrendjére A vig özvegy-nek egy ujabb jubiláris estéje esik: a 150-ik előadás, a mely pénteken, április 19-én fog lefolyni Küty Klára és az egész népszerű együttes föllépésével. Vasárnap a szinház kitűnő vendégének, Küry Klárának is jubiláris alkalma volt. Huszonötödször játszotta ugyanis Glavari Hannát, a mely szerepével nagy művészi feltűnést keltett és sikert aratott Április 11-én, csütörtökön délután A vig özvegy a műszaki személyzet javára fog szinrekerülni A jutalomjátékot rendes esti helyárakkal tartják. A százötvenedik előadásra jegy már kapható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. A király szinház áprilisi műsora — a mindennapi zsúfolt házak biztos Ígérete szerint — alighanem egy operett előadásaiból fog állani. Martos és Jacobi uj darabja ugyanis a közönségnek olyan maximális érdeklődése és lelkes hangulata mellett kerül estéről-estére szinre, hogy más darabot egyelőre nem is tanul a szinház személyzete, sőt a Tüskerózsa vonzóerejének állandó voltára való tekintettel el kellett halasztani az olasz gyermek-operának jövő hétre tervbe vett vendégjátékát. Ennek a rendkívüli sikernek egyaránt részese a két szerző és a szereplők kiváló együttese, a melynek élén Fedák Sári halad, a kinek művészi játéka, éneke, szuggesztív táncza és a kettős ellentétes leányalakban való villámgyors meglepetésszerű ; átváltozásai folytonos tapsban nyerik jutalmukat. Sziklai kabinet-alakításainak sorában az örmény- 1 szerepe az első helyre jutott, s mellett a Németh József, Rátkai és Körmendy humora és jókedve ellenállhatatlanul viszi magával a közönséget, a mely az Ötvös Gita látnivalószámba menő bajadér-tánczát is megismételteti. A Tüskerózsa csak a vasárnap délutánt hagyja szabadon, a mikor A csibészkit ály kerül szinre, mérsékelt helyárakkal. A kulisszák mögül. Budapest, április 5. Salome-apróságok. — A Vígszínházból. — A Vígszínház-ban Góthné-Kertész Ella minden este járja a Salome buja tánczát, minden este adják a Wilde tragédiáját a legfurcsább összetételekben és a jó közönség a sokszor látott darabot is szívesen megnézi még egyszer, csakhogy a Salome-1 is megkapja ráadásul. Csak éppen A tolvaj-jal nem adhatják egy este a Salome-1 is, mert a Bernstein darabjában Kertész Ella nagyon is fárasztó szerepet játszik. Egyébként A tolvaj egymagában is megcsinálja a maga telt házait. Egy nagyon élelmes színész mégis felvetette a kérdést: — Nem lehetne-e fokozni A tolvaj hatását? — Mivel? — Hát a második felvonásban, a mikor Marie Louise csábítja a férjét, — el járhatná még a Salome tánczát is! . .. Az indítványt persze nem fogadták el. Góth Sándor a Salome közepén már csak a sülyesztőben szerepel és aztán a mig fenn mindenki róla beszél és a fejét czipelik, szépen az öltözőjébe mehet. Ezt pedig nem teheti meg legújabb kollégája, a derék ifjú Deréki János, a ki mint ifjú szíriai megöngyilkolja magát és a kinek ott kell feküdnie a színpadon, a mig ki nem viszik — Vigyék ell — ordítja Heródes. — Gyerünk csak azzal a holttesttel 1 — élczelnek ilyenkor a legújabb pesti tájszólással a színfalak mögött. Aztán kilép két római katona és szépen kiczipelik az ifjú kapitányt. Ez a két katona közönséges statiszta, de kicsi hijja, hogy az a megtiszteltetés nem érte Deiéki-1, hogy Balassa Jenő és Tihanyi Miklós viszik ki, a kik pompásan ábrázolják a légionáriusokat. A két művész vállalkozott volna is a stilszerü kiczipelésre, de feltételt szabtak: kiviszik a holttestet akár az udvarra is, de aztán hadd mehessenek haza, mert mondani valójuk ugy sincs már a szinpadon. Góth Sándor, a rendező, azonban ebbe nem egyezett bele és a légionáriusoknak továbbra is szolgáltatniok kell a stílszerű staffázst Heródes udvarának szines képéhez. « A Góthné-Kertész Ella Salomejáról ritka egyértelműséggel dicsérőleg nyilatkozott a sajtó, csak egy rosszmájú kritikus akadt, a kinek nem tetszett a kiváló művésznő alakítása. A minap a Vígszínház igazgatósági irodájában éppen erről a kritikáról folyt a szó. — Ugyan, kedves művésznő — mondotta az igazgató — miért törődik ezzel az egy kritikával, mikor huszonhat kritikus az egekig magasztalta? Sőt, a színházat is nagy hálára kötelezte ezzel a kreácziójával Olyan hálára, a melyet, ha kedve tartja, mindjárt konvertálhat is. Nos, mit kiván tőlem ezért az alakításáért? Góthné nem sokáig gondolkozott. Habozás nélkül felelte: — Adja nekem ezüst tálon annak a bizonyos kritikusnak — a fejét! .... Bármily stilszerü volt is a Salome személyesitőjétől e^ a kívánság, az igazgató persze mégsem teljesíthette. M. Színházi pletykák. Budapest, április 5 A szerző — Az adós és a hitelezők. — Ifjú szinpadi szerzők ültek együtt a kávéházi törzsasztalnál. Hónap vége volt és a hangulat kissé nyomott. Ekkor mesélte el egyikük ezt a történetet. * Volt egyszer, hol nem volt egy szegény iró, a kinek a képe az összes fekete könyvekben bénne volt. Fekete könyv: ez a hitelezők zsebnaptára. Minden újévkor jelenik meg és a legelvetemültebb adósok jól sikerült képmásai láthatók benne. Nos, a mi emberünk a fekete könyvnek czimtábláját diszitette. Minden formában le volt fotografálva: profilba, en face, hátulról, ülve, állva .. . Ezen az emberen ki nem foghatott a legravaszabb szabó sem. A hitelezőt ezer lépésről megérezte és — eltűnt. Visszavonhatatlanul. Nem lehetett ráakadni, lehetetlenség volt kikutatni, képtelenség volt kilesni. A szegény irót azonban igen megviselte ez a hajsza. El volt szánva mindenre; nekibusult, nekikeseredett és szomorú éjszakáin sirva, zokogva irt egy — bohózatot. A darabot elfogadták. A szerepeket kiosztották és elérkezett a bemutató napja. A hitelezők persze megtudták, mi készül és felszólították doyenjüket, egy tisztességben megőszült fehérnemükereskedőt, hogy: — Most vagy soha! Az ősz hitelező pedig azt mondta: — Testvéreimi Magyarok! Én megfogom ezt az embert! — Jó fogás lesz 1 Jó fogás lesz! — zúgta a hitelezők kara. Mint mondani szokták, a premier „forró este" volt. Az első sorban egy ősz úriember ült és a mikor a függöny legördült, ő kezdte először tombolva, őrjöngve orditani: — Szerzői Szerzői A kezében papirlapot lobogtatott, ő volt a hitelezők elnöke, az öreg fehérnemüs. — Szerző! Szerző! — bömbölte és ugy tapsolt, mintha csak ez estére engedték volna ki a bolondok házából. És a szerző megjelent a lámpák előtt. Meghajolt és nyomban meglátta hitelezőjét, a ki szabályosan kiállított számlát lobogtatva rikoltozta feléje: — Szerző! Szerzői Sikerült. A legsötétebb adóst is megfogták, kitapsolták. Blberach, * "»rí in '"í* r - l* F Felvonásközben. Budapest, április 5. Aforizmák. — Wilde Oszkártól. A nagy angol drámairó: Wilde Oszkár ma este két budapesti szinházban is szóhoz jut. A Nemzeti Szinház-ban Az eszményi férj czimü drámája, a Vigszinház-bm Salome czimü egyfelvonásos tragédiája kerül előadásra. Ebből az alkalomból iti közöljük néhány elmés aforizmáját.