MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)
1907-04-30 / 118. szám
2 1907. április 30 J | Budapesti színpadok. Sassp.it, április 30. A Magyar Királyi Operaház-ban Arnoldson Sigrid asszony, a ki utoljára 1904-ben vendégszerepelt nálunk, ez idén ismét vendégszerepelni fog. A művésznő el6Ő fellépése május 4-ére, szombatra Mignon czimszerepében van kitűzve. Második fellépéseül május 6-án, hétfőn, Margit szerepét énekli a Faust-ban. Az Arnoldson-előadásokat felemelt helyárakkal rendezik. Holnap, szerdán ujitják fel Máder és Regei balletjét, A piros czipő-X, mely 1897. évi január 9-én került szinre először s kilenczvenhárom előadást ért meg az Operaház-ban. Csütörtökön az Istenek alkonya kerül előadásra és ez az előadás fél hét órakor kezdődik. Vasárnap A walkür-X adják elő, DióssynéHandel Berta fellépésével. • A Nemzeti Szinház e heti műsorán ismét a szinház nagysikerű újdonsága, Henry Bataille Nászinduló czimü színmüve dominál, a mely ma, csütörtökön és vasárnap kerül szinre s mindannyiszor P- Márkus Emilia adja a női főszerepet. Szombaton Shakespeare: Velenczei kalmár-jának lesz a reprize Teljesen uj szereposztás, uj jelenetezéssel és rendezéssel elevenítik fel a klasszikus müvet. A szereposztás, a melyben a d arabo t felelevenítik,_a következő A velenczei kalmár. ] J; Vígjáték öt felvonásban. Irta: Shakespeare. Forditotta Radó Antal. Személyek: Shylock Basanio Antonio Grácián Lorenzo Lancelot Gobbo Portia Nerissa lessika Solanio — Salarino ... Marcccoi herczeg Aragoni herczeg ... A dogé • A Vígszínház- ban május első hetében is estéről-estére magyar szerzők müveit adják és a szezón legkedveltebb eredeti vígjátékai váltakoznak a hét műsorán is. Természetesen a legújabb nagy sikerű, Molnát Ferencz diadalmas vígjátéka, Az ördög dominál, a mennyiben szerdán, csütörtökön, szombaton és a következő vasárnapon adják. A Micz báró-1 és a Salome-1 pénteken ismétlik, Herczeg Ferencz jubilált színjátéka Déryné ifiasszony — ugyancsak a Salome- val — ma este kerül szinre. Május 6-án kezdik meg vendégszereplésüket a berliniek, a kiknek első előadása Asch Salom : A bosszúálló Isten czimü tragédiája lesz. A Magyar Szinház-ban holnap, szerdán kezdődő Szoyer- vendégjáték Küry Klára nagysikerű szereplése után ismét ujabb nagy érdekességü és kiemelkedő művészi eseménye lesz A vig özvegy előadási sorozatának. M. Szoyer Ilonka asszony májusi szabadságideje alatt az Operaház igazgatóságának engedelmével fog vendégszerepelni Hanna szerepében, a melyet már az operett századik estéjén is óriási hatással énekelt a Petőfi-ház javára rendezett díszelőadáson. A szerdai előadást rendes helyárakkal tartják s azontúl a hét minden estéjén M. Szoyer Ilonka asszony énekel s vasárnap délután is ő lép fel A vig özvegy czimszerepében. Daniló marad Ráthonyi Ákos, a darab rendkivül népszerű együttesének ünnepelt Jőszereplője, de uj lesz szerdán Agnelly Irén,'a szinház uj tagja, Valencitnne szerepében. t A [Királysziniiáz-ban csütörtök kivételével minden este a Tüskerózsa kerül szinre, ez a mulatságos, kedves szövegű és kitűnő zenéjü operett, melynek kettős czimszerepében Fedák Sári oly kiváló alakítást nyújt. Csütörtökön este még egyszer játszik az olasz gyermekopera társulat, mely — ez alkalommal először — a Carmen-X adja elő. Szombaton délután Rákosi Szidi szinészis.\olájának növendékei adják elő koronás helyárak mellett A Gyurkovics lányok-aX, vasárnap délután pedig A harang kerül előadásra. • A Fővárosi Nyári Szinház-ban (Budán) holnap, szerdán kezdi meg az idei szezónt Krecsányi Ignácz színtársulata A koldusgróf czimü operett előadásával. Csütörtökön megismétlik A koldusgróf előadását, pénteken a Troubadour, szombaton és vasárnap Boccaccio kerül szinre. Vasárnap délután A sárga csikó kerül mérsékelt helyárakkal előadásra. A Kulisszák mögűí. Budapest, április 30. „A velenczei kalmár". — Repríz a Nemzeti Színházban. — A Nemzeti Szinház műsorán régóta szerepel oly sürün a Shakespeare neve, mint épen az idén. Somló Sándor igazgató egymásután illeszti be a szinház játékrendjébe a britt szellemóriásnak nálunk még nem játszott darabjait, azonfelül felújít néhány más Shakespeare-áaxabot, természetesen uj fordításban, uj szczenirozással, a melyet ő maga végez, ragyogó, stílszerű díszletekkel és jelmezekkel és egészen uj szereposztással. A János király és a Hamlet után, e héten, szombaton Shakespeare egy harmadik hatalmas müve: A velenczei kalmár kerül szinre, melynek első előadása 1840. április 27-én volt a bemutatója a Nemzeti Szinház-ban. Azóta összesen ötvenegy előadást ért meg a klasszikus mü. A bemutatónak, a melynek előadását a nagy Megyer javára rendezték, ez volt a teljes szinlapja: Velenczei kalmár, Dráma 4 felvonásban, Irta: Shakespere. Forditotta: Lukács L. Személyek: A dogé - — Szentpétery Marokkói herczeg Barta Aragóni herczeg.. ._ Szigligeti Antonio Fáncsy Bassanio Szakácsy Solanio Zsivora Satarino ... Szabó Gratiaio Dézsy Lorenzo László Shylock Megyeri Tubal Somogyi Gobbó, öreg Udvarhelyi Lancelot Szerdahelyi I. Portia Laborfalvy R. Nerissa Komlóssy J. Í essica;... Bartháné Jalthazár Balog Shylockot összesen kilenczen játszották. És pedig: 1840 VIII/1-től Fáncsy, 1847. junius 26-tól Tóth József; 1853. április 2-ikán öt estén keresztül angol nyelven lépett fel benne Ira Aldridge a néger Shakespeare szinésze; 1877. II/5-én uj fordításban adták elő Feltki Miklóssal; 1877. VI/19-ától Egressy Gábor, lX/17-étőI Jászy Gyula, 1878. VI/18-ától Egressy Ákos, 1882. IV/14 étől Gyenes László, 1889. IX/6-ikától pedig (Jjházy Ede játszotta a hatalmas szerepet. Antonio-X ezek játszották: Bartha Ede, Feleki Miklós, Szilágyi Sándor, Paulay Ede, Bercsényi Béla és Szacsvay Imre. lessicá-ban ezek léptek fel: Hubenayné, Erkelné, Éder Lujza, Fejér Lila, Bulyovszkyné, Komlóssy Ida, ifj. Lendvayné, Kölesi M., Csillag Teréz, Lánczy Ilka, Cs. Alszeghy Irma és Nagy Ibolya. Portia szerepében játszottak: Laborfalvy Róza, Szathmáryné, Munkácsy Flóra, Szigligeti Anna, ifj. Lendvayné, Jászai . Mari és Hegy esi Mari. A velenczei kalmár ezúttal a harmadik fordításban kerül a közönség elé. Az elsőt Lukács L., a második Ács Zsigmond és a harmadikat Radó Antal végezte. A repriz kétségkívül a Nemzeti Szinház , szezónjának egyik legnagyobb művészi eseménye lesz. F.* Színházi pletykák. Badapest, április 30 A szerző és az apa. — Az egri Fehér Anna. — A szerző: Gárdonyi Géza, az apa: Szohnet Antal miniszteri tanácsos, a kinek most — mint az alábbiakból kiderül — teljes joga és jó oka van arra, hogy magát boldog apának érezze. A szerzőt nem kell külön bemulatnunk a mi olvasóinknak, az apáról azonban az alkalom kapcsán hadd essék néhány szó. Szohner Antal csak Budán miniszteri tanácsos, a honvédelmi minisztériumban, Pesten — „Tóni bácsi". Pest alatt ezúttal az irók és művészek külön kis köztársasága értendő, a melynek, ha nem is elnöke, de — a közkedveltsége és szeretetreméitósága révén — legalább is alelnöke Szohner Antal, a kinek éppen népszerűsége szerezte meg a bohémek körében a „Tóni bácsi" beczéző nevet. A deresedő fejű, de ifjú szivü örök bohémnek még más révén is van kapcsolata művészvilággal : két szép leánya révén. Mind a kettő színésznő, még pedig a javából való színésznő. Az egyiket: Szohner Irént máris elhódította a külföld a magyar színpadtól egy bécsi színháznak a tagja. A másik: Szohner Olga azonban hü maradt a magyar deszkákhoz és egyike a legismertebb vidéki drámai színésznőknek. Szohner Olga most Palágyi Lajos újonnan alakított színtársulatának a drámai hősnője és legutóbb aratott egyik nagy sikere ád aktualitást e soroknak. A színtársulat ugyanis Egerben kezdte meg a működését és tudvalevően Egerben lakik állandóan Gárdonyi Géza, az illusztris magyar iró is. A szerző lakóhelyén és természetesen a szerző jelenlétében mutatta be a minap a színtársulat Gárdonyi Géza hatásos drámáját, a Fehét Anná-X, a czimszerepben Szohner Olgával. Hogy milyen sikerrel, azt egy levél bizonyítja, melyet a szerző irt az — apához. Itt közöljük ezt a leveiat egész terjedelmében : Boldog apa! Tapsolj Olga leányodnak 1 Fehér Annát játszotta tegnap. Azt a háromemeletes szerepet, melyben először együgyű kis naivának, másodszor kedves hangú énekesnek, harmadszor gyilkos erejű tragikának kell lennie. Ezt a háromcsomós lehetetlenséget oly tündökletesen megoldotta, hogy káprázó szemmel néztük valamennyien, kik az este a színházba befértünk. Egerben ma nem is beszélnek egyébről, mint a leányod erős drámai tehetségérői. Sirj örömkönnyeket I Veled siró tisztelő barátod: Gárdonyi Géza. Eger, 1907. IV/23. ... Igy kerültek össze a szerző és az apa. Mind a kettőjüknek nagy örömet szerzett a fiatal művésznő ... Ki tudná azt megmondani, hogy melyiknek volt nagyobb öröme a Szohner Olga sikerében: a szerzőnek-e, vagy az apának ? -Y.Színházi élet. Budapest, április 3a Küry Klára szabadságra meív— Beszélgetés a művésznővel. — A Magyar Szinház „Glavari öltöző"-.ében, a tükör előtt, a vig özvegy ragyogó toilettejében áll Küry Klára. Egy-egy rakonczátlan szőke hajszálat simit hátra apró ujjaival, közben pedig halkan dúdolja: — Bamba, bamba gyászvitéz . .. Ó a hetedik Glavari Hanna, a ki ebből az öltözőből lépett ki a rivalda elé. Ot látta a négy barátságos fal a legszívesebben, mert hiszen valamennyi vig özvegy között a leggyakrabban is. Márczius 7-én, a százkettedik előadáson lépett fel ebben a szerepben először és azóta egyhuzamban, minden esti és délutáni előadáson, összesen hatvanháromszor ruházta Ivánfi Beregi Mihály fi Pethes Odry Rózsahegyi Gabányi Á.; Hegyesi M.J L'gefi J. Paulay E. Bónis M. Kürthy Bakó Náday Hetényi
