MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-27 / 115. szám

2 1907. április 27 J | Budapesti színpadok. Mi|«<< Április 27. A Magyar Királyi Operaház-ban Rossi Giulio olasz ba6szi6ta ma vendégszerep«!. A vendégművész ma este is A hugonották. Marczel szerepében lép fel. Vasárnap Tatjána, Léhát Ferencz dalműve kerül szinre. Ezt a dalművet i899-ben adták először az Operaház ban; akkor Kukuska volt a czime. A Nemzeti Szinház-ban Henry Bataille nagysikerű drámáját, a Nászinduló-1 holnap, vasárnap este adják elő. Ma este Az eszményi férj kerül előadásra. • A Vígszínház eredeti újdonságai, a Déryné Ifiasszony, Micz báró és Az ördög hetek óta estéről-estére az egész nézőteret megtöltő közönséget vonzanak és éppen ezért jó ideig nem is lesz premiéra Vigszinház-ban. Ma szombaton a Micz báró és a Salome kerül szinre, vasárnap pedig Az ördög-öt adják tizenkettedszer. * A Magyar Szinház-ban minden este A vig özvegy kerül szinre, a czimszerepben Küry Klárával. Vasárnap, április 28-án délután is A vig özvegy kerül szinre rendes esti helyárak mellett, elővételi dij nélkül, ugy a délutáni, mint az esti előadásokon Küry Klárával és Ráthonyi Ákossal a főszerepben. A Kiiályszinház együttese a Várszinház-ban még két előadást tart. Me este A haiang-ban folytalja vendégjátékát Blaha Lujza, a kinek föllépéseire természetesen rendkívül nagy az érdeklődés és az elővétel. Vasárnap este a Várban a Rákóczi kerül szinre. E közben a Királyszinház színpadán az olasz gyermek-opera játszik és pedig ma este Az alvajáró-1 adják elő, holnap, vasárnap este pedig a Mari, az ezred lánya czimü Donizetti-operájában vesznek bucsut a közönségtől. A kulisszák mögül. Budapest, április 27. „Tatjána". Lehár Ferencz Tatjána czimü dalmüve holnap, vasárnap, kerül szinre uj betanulással az Operaház-ban. A dalmű szereposztása a következő: Sergej—

Ney Bernát, Tatjána— Kaczéi, Alexej —Arányi, Szasa—Takáts, Djerid—Váradi S., Rinen—Hegedűs, Raisza— Vátadi M., Sztaroszta—Szendrői, Nikolajev— Mihályi. Vezénylő karmester: Szikla Adolf. Berliniek a Vígszínházban. A berlini Deutsches Theater vigszinházi vendégjátékának, a mely május 6-án veszi kezdetét, ez lesz a műsora: Május 6-án: A boszuálló Isten (Gott der Rache); május 7-én: A béke ünnepe (Friedensfest); május 8-án: Bunbury; május 9-én: A biztos (Der Comissär) és Angele; május 10-én: A boszuálló Isten (Gott der Rache); május 11-én : Tavaszi ébredés (Frühlings erwachen); május 12-én: Tavaszi ébredés (Frühlingserwachen); május 13-án: A boszuálló Isten (Gott der Rache); május 14-én: A biztos (Der Commissär) és Angele; május 15-én: A bosszúálló Isten (Gott der Rache). A jegyek árusítását a rendes vendégszereplési helyárak mellett már megkezdték. A Vígszínház rt részvényesei jegyeiket az illető előadást megelőző nyolczadik nap déli 1 órájáig válthatják meg a Vígszínház nappali jegypénztáránál. * Főszezon a Magyar Színházban. A vig özvegy 157-ik előadásán már a kora délutáni órákban .. tették a minden jegy elkeltét jelentő táblát és az esti pénztártól még egy jó házra való közönség távozott jegy nélkül. Ennek az izzó sikernek a kellő közepén kezdi meg jövő kedden Küty Klára néhány heti szabadságát és ehhez képest már mindössze öt esti és egy délutáni előadáson játssza el gyönyörű alakítását, a Glavan Hannát. Április 30-iki keddi utolsó fölléptén A vig özvegy-et megelőzőleg eljátssza Pásztor Árpád kedves tréfáját, a Téli reggel-1 is, a melyben Ráthonyi-val való páros játéka olyan nagy tetszésre talált. Szerdától, május elsejétől kezdve több héten át ismét M. Szoyei Ilonka, az Operaház kiváló művésznője lesz a Magyar Szinház vendége A vig özvegy-ben, a melynek czimszerepét a télen már a legnagyobb sikerrel játszotta. Mostani vendégjátékai iránt is méltán nagy és általános az érdeklődés és ugy az ö jövő heti játékaira, mint a Küty Klára föllépteire már válthatók jegyek. Af. Szoyer Ilonka vendégszereplésének befejeztével ismét Küty Klára veszi át A vig özvegy czimszerepét és játssza azután a szeptember 30 ig tartandó összes előadásokon, a melyek meg nem szakított sora a diadalmas darab magyar színházi előadásait a 300 as számon is tul fogja vinni. * Stranss „Salome"-ja a Király színházban. Május 16-án kezdi meg vendégszereplését a Királyszinház-ban Dr. Loewe boroszlói társulata Strauss Richárd Sa/ome-jával. A 88 zenészből álló zenekart Prüwer Gyula boroszlói karmester fogja vezetni, Salomét FranchetleVerhunk asszony fogja énekelni az első estén. A szerepeket több szereplő felváltva fogja énekelni, igy Heródest Fritz Trostroff, a boroszlói szinház hőstenórja és dr. Bliesemeister, a hires bayreuthi énekes, fogják énekelni. * „A relenczei kalmár" reprize. A Nemzeti Szinház-ban a jövő héten lesz A velenczei kalmár reprize. Somló Sándor igazgató teljesen uj díszletekkel, jelmezekkel és uj betanulással adatja elő Shakespeare drámáját. Shylock szerepét Ivánfi Jenő fogja játszani. Színházi pletykák. Budapest, április 27 A férj feje. — Bajok a „

Salome" körül. — Wilde Oszkár Sa/ome-jábán a tetrarcha leánya tudvalevőleg azt kívánja Herodestől, hogy a tánczáért adja oda neki cserébe a Keresztelő Szent János fejét. Ez a körülmény óriási bonyodalmakat szított Aradon. Szendrey Mihály, a szinház igazgatója kiosztotta a szerepeket a színészei között és a czimszerepet Keszílernéte, Szent Jánosét pedig az urára bizta. Kesztler roppant ambicziózus és lelkiismeretes színész, a ki nagy szeretettel készült a szerepére és az illúzió kedvéért a Szent János kasírozott fejét, a melyet a darab végén levágnak, természetesen azzal a maszkkal látta el, a melyet ő visel. És itt támadt a baj. Az első jelmezes próba egészen simán kezdődött. De elérkezett a jelenet, a melyben levágják az apostol fejét. Salome meglátja a fejet és a helyett, hogy örvendezne neki, undorral fordul el. Tessék elképzelni egy fiatal feleséget, ha oda tartják eléje az ura vértől csepegő fejét, ha mindjárt kasírozva is. Kesztlerné kijelentette, hogy nem játszik, ha ebben a darabban a férje a partnere. Ha már Szent János elveszti a fejét, hát ne az ő uráét veszítse el. ) \ Ü Nagy zavar keletkezett és mert az igazgató méltányolni tudta Kesztlerné kifogásait, Kesztler-re Heródes szerepét osztotta, Szent Jánost pedig Hunyady Józsefnek adta. A ki azonban azt hiszi, hogy ezek után megoldást nyert a dolog, nagyon csalódik. Mert Hunyady is nős ember és a felesége szintén óvást emelt és kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Kesztlerné épen — az ő ura fejére pályázik. Szerencsére a Vígszínház-ban, a hol a Gdf/7-házaspár játssza Salomét és Szent Jánost, nem támadtak ilyen bonyodalmak. F. Színházi élet. Bad»pe»t,£április 27. ij Harcz a névért. — Monsieur Le Burgy Madame Le Bargy ellen. — Párisnak ismét megvan a maga jogesete, az „affaire bien parisienne", a melyekről egész Páris beszél s a melyek fölött a five-o-clockteáknál a legmerészebb ítéletet mondják ki. Színpadi pörök különben is a legnagyobb mértékben felkeltik a közönség érdeklődését. A mikor egy csinos színésznő, Sylviac kisasszony „libá"-nak csúfolt egy telefonoskisasszonyt, az „esetet" oly részletességgel tárgyalták, a milyennel még állampöröket sem tárgyalnak. De még érdekesebb az ügy abban az esetben, ha nemcsak színészekről van szó, hanem igazán jelentős és nem könnyen eldönthető jogesetről. És ilyen eset az a polgári pör, a melyet a hires Le Bargy indított elvált felesége, született Simonne Benda ellen, mert daczára volt [férje tilalmának, a szinlapokon most is Madame Le Bargy-nak nevezi magát. „Monsieur" mitsem akar tudni erről a „Madame"-ról s a birósághoz fordult, hogy azok súlyos pénzbírság terhe mellett tiltsák meg az asszonynak a büszke Le Bargy név viselését. De „Madame" ellenkezik .. . . nem vitatja, hogy Monsieurnek elég alkalmat adott a válásra, nem is „hárítja bűne halmazát szerencsétlen csillagzatára", hanem nyíltan bevallja, hogy élni vágyó természete eltérítette a házasélet banális útjáról, de (ügyvédje, Maitre Emil Strauss ékesszóló szavait idézve) „nevét nemcsak régi férjének, hanem saját munkájának, saját talentumának, saját sikereinek is köszönheti. Nemcsak felesége volt Le Baigy színésznek, hanem Madame Le Baigy is, vagyis az a művésznő, a ki egész Párist a Gymnase-ba s a Renaissance- ba csábítja, hogy megbámulják őt a Retour de Jerusalem, a Détoui, a Voleur czimü darabokban. Ismertté tette ezt a nevet Európában és Amerikában. Ez az ő művészi neve. De azonkívül gazdasági értéket is képvisel e név: mert ez a név az ő gyári védjegye. Ez alatt a név alatt kelnek az ő művészi produkcziói. A színházigazgató a Madame Le Baigy védjegyet követeli s nem másét. Bizonyos árat fizet ezért a névjegyért, a melyet nem fizetne a Benda névért. A ki ezt a nevet töle elrabolja, elrabolja művészi egyéniségét és művészi tőkéjét". Erre Maitre Polletier, Le Bargy ur ügyvédje, józanul és meggondoltan válaszol: „Mindennek nincs jogi értéke. A törvény csak a feleségnek engedi meg, hogy a férje nevét viselje. Madame saját bűne folytán elvesztette ezt a jogát. Viselje tehát a következményeket. De nem is igaz, hogy ez a név neki köszönheti hírességét. A Le Bargy név, hála kliensem művészetének és impozáns nyakkendőjének, hires volt még mielőtt Le Bargy ur megismerte a kis szinésznövendéket, kiképeztette és feleségül vette. Madame csak visszaadja azt, a mit kapott. S végül — las not least — ha Le Bargy ur újból megnősülne, milyen nevet adjon uj nejének, ha az igaz nevet valaki törvénytelenül uzurpálja. Talán II. Madame Le Bargy legyen az uj feleség ?" Igy dühöng a harcz. Látható, hogy mindkét részről meggyőzőek az argumentumok. De még mielőtt a Szajna-Tribunal birái döntenek, Emil Faguet, a mindent tudó iró már előre bedugta orrát az ügybe és a következő érdekes döntést hoztál „Madame viselheti a Le Baigy nevet, de csak zárjelben. Tehát nem Le Bargy, hanem Madame (Le Bargy)". Azt hiszszük, hogyha a birák Faguet ur szerint döntenek, , egyik fél sem lesz megelégedve. Vidéki színpadok. Budapest, április 27. A pécsi színházban^ május 8-án vendégszerepelni fog Göth Sándor és G. Kertész Ella a Salome-ban. *