MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-20 / 108. szám

19J7 április 20 tSXXXX! M. KIR. OPERAHÁZ. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Az »Igenek alkonya« szövege. Előjáték. Színhely, mind Siegfried utolsó felvonásában. Éjjel. A három Norna fonja a sors fonalait. Elbeszélik egymásnak Wotan helyzetét, mint ül várában egy terem közepén Istentársaival, köröskörül meggyújtatott Loge által mindent és csak azt várja, hogy a Rajna kincse visszakerüljön a sellők birtokába, akkor romba dől a Walhalla és maga alá temeti őket és dicsőségüket. Most elakarják mondani, mi lett Alberichből, de a fonal elszakad s a Nornák leszállnak a földbe anyjukhoz. Siegfried és Brünnhilde kilépnek egy kőboltozat alól, a hova szerelmesen meghúzódtak. Siegfried ujabb hőstettek után vágyódik, bucsut vesz Brünnhildetől, a kit továbbra is a lángok fognak megvédeni. A Nibelungok gyűrűjét, hogy hűségre emlékeztesse, neki hagyja. Brünhilde Granet adja urának, hogy az is eszébe juttassa az ő asszonyát. Égygyé forrnak szerelmükben s ha válnak is, szivük, lelkük együtt marad . . . Első felvonás. A Gibichungok csarnoka a s Rajna mentén. Hägen, a ki nagy bölcsességek és titkokat tud, Brünnhildáról, Gutruneről és Siegfriedről beszél Gunthernek. Siegfried csolnakon megérkezik, kiköt a parton és szivesen fogadják. Hägen bájitalt főz, a melytől minden, a mi a múltban történt feledésbe megy, és Gutrune Siegfriednek nyújtja a kelyhet. Miután megitta a varázsitalt, elfelejti Brünnhildát és most már Gutrune után vágyik. Megissza Guntherrel s vértestvérséget s aztén távozik vele, hogy segítségére legyen Brünnhilda meghódításában. Változás. Waltraute, az egyik walkür titokban meglátogatja Brünnhildát és elmondja néki Wotan ama kívánságát, hogy a rajnai sellők gyűrűjét ?.dja vissza. Brünnhilde azonban mini Siegfried szerelmének zálogát őrzi a gyűrűt Megjelenik Siegfried Gunther alakjában, elrabolja tőle a gyűrűt. Brünnhilda mint feleség követi az ál-Gunthert. Második felvonás. A Rajna partja a Gibichungok csarnoka előtt. Alberich felszólítja Hagent, hogy vigyázzon, nehogy a gyűrű a rajnai sellők birtokába jusson. Siegfried jelenti Gunther és Brünnhilde érkezését. A kar fellép, hogy üdvözölje a fiatal párt. Mikor Brünnhilde megjön, elszörnyedve látja maga előtt Siegfriedet, a kit szeret s a kit Guntherrel tévesztett össze. Brünnhilde megismeri Gutrunne ujján a gyűrűt. Vad féltékenységében Brünnhilde és Hagen, Siegfried meggyilkolására szövetkeznek t megnyerik erre a varázsló Gunthert is Harmadik felvonás. A Rajna völgye. Sieg- fried vadászat közben a folyóhoz ér, a hol a kesergő rajnai sellőkre akad. A mikor hiába könyörögnek neki, hogy a gyűrűt adja vissza, megjövendölik közeli halálát. Hägen jön Guntherrel és megint megkínálják Siegfriedet a varázsitallal, a melynek hatása alatt ismét visszaemlékszik mindenre. Elmondja hőstetteit, hogyan jutott a madarak csicsergése utján Brűnnhildához, a kinek szerelmét élvezte. A mikor Hägen kiáltására megakar fordulni, cz hátába döfi lándzsáját. Siegfried, Brünnhildére emlékezve, meghal. Tetemét pajzsra fektetik és a halotti induló hangjai mellett Gutrunnehoz fviszik. Változás. A Gibichungok csarnoka. Gutrune fájdalmasan sir Siegfried holtteste felett és megtudja Gunthertól, hogy Hagen ölte meg a férjét és most követeli a gyűrűt. Gutrune megtagadja a gyűrű átadását s a mikor azt Hägen erőszakkal elakarja venni, a halott Siegfried keze fenyegetőleg megmozdul. Siegfried holttestét máglyára helyezik, a melyet Brünnhilde gyújt aoeg, miután a gyűrűt magához vette. A mikor már felcsapnak a lángok, Grane lovára száll és a lángtengerbe vágtat. A Rajna vize elborítja a tűzet A sellők kiragadják a gyűrűt. Hägen •lakarja tőlük rabolni, de a sellők lehúzzák magukkal az örvény mélyére. Az égen hatalmas tűzsugár mutatkozik, a mely egyre terjed. Mindnyájan lesújtva bámulják az égi tüneményt Megkezdődött az Istenek alkonyai Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ, WI»BW«tt»)««"'«Mf««f •«"«.•«maM» A «Füst» szövege. Első felvonás. Kelemen Gábor festőművész és író festeni tanítja gróf Balázsyék leányát, Márta grófnőt. Beleszeret a comtessebe, a kinek a szive szintén a festő felé hajlik. Az arisztokrata szülőiét, a kik persze irtóznak a a méssaliancé-nak még a gondolatától is, óva inti a festővel való barátkozástól. Széchy Miki gróf és a szülők, a mikor azt is megtudják, hogy Kelemen könyvet irt, melyben az arisztokrácz'a gőgösségét és elzárkózottságát ostorozza, hidegen kezdenek bánni a müvész«zel. Kelemen ezért bejelenti, hogy többé nem jön el, de Márta kérésére megváltoztatja szándékát. Második félvonás. Egy estélyen Miki gróf felvilágosítja Balázsy grófékat, hogy már feltűnő a Kelemen és Márta barátkozása és a grófi szülők, a kik leányuknak Hohenplan herczegnek szánták, ráparancsolnak Mártára, hogy vegyen végleges bucsut Kelementől. Márta ezt meg is teszi, de elárulja érzelmeit, a mikor Kelemen bevallja neki, hegy szereti. Önfeledten borul a karjaiba. Majd szüleinek is bsvallja, hogy Kelement szereti. Harmadik felvonás. Márta szülei kívánságára — miután jegyese lett a herczegnek — hideg búcsúzó levelet irt Kelemennek, a kit azonban egy hónap multán felkeres a műtermében, hogy magyarázatát adja viselkedésének. Bevallja a festőnek, hogy szereti és érette áldozatot hoz: lemond az előkelő világról és kész őt követni. De Kelemen ezt az áldozatot nem fogadja el és Márta örök buc3ut vesz szerelmesétől és vőlegényével, a herczeggel, távozik a műteremből. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. VÍGSZÍNHÁZ, V&tttxioouuuuoot; Vizgyőgyfntízct \ c ^ Y. ker., Báthory-utcza 3. sz. ) \ Külön nő-osztály« l Szioházat, hangversenyt otthon hallhat, ha egy; p Stern

b

erg fonográfot -j jvesz. Kapható már 20 koronától feljebb 30, 40, 50, 60, 80 ' koronáért. ßpamnfnnnlr a 'eghiresebb magyar és külföldi UraillUlUllUf

t művészek eredeti felvételével 50 i koronától feljebb. Sternberg Ármin és Testvére cs. és kir. udvari hangszergyara Budapest, VII., Bákócssi-ut 36. szám. Az összes hangszerek legjob beszerzési forrása. Bankettek ünnepélyek lakodalmak, valamint tánczmulatsagok, alkalmaból ocvtolnlrot székeket, evőkölcsön ád «áöZrlclXUlLell, eszközöket, porczellán és üvegnemüeket, stb. a legjutányosabb dijak mellett. Glück Márton, Budapest, Hajósutcza 17. sz. Telefon 80—61. Állandóan nagy választék kávéházi és vendéglői felszerelésekben A „Micz báró" szövege. I. felvonás. A büszke Szent-Annay herczegnő, a ki most a Sandviczky-család nagyasszonya, gondosan felnevelte árván maradt unokáját, Micziszlávot, a ki most már 22 éves. A herszegnő a fiatal báró születésnapja alkalmából üdvözli unokáját és figyelmezteti, hogy meg kell nősülnie, még pedig rangjabélit kell elvennie. Micz ellenkezés nélkül vállalkozik rá, hogy megkéri Zsoltvay Zsófi grófkisasszony kezét. De alig, hogy a herczegnő távozik, megjelenik a kerti fal fölött Vaáth Böske és hamarosan odalesz a Micz báró házasodási készsége. Micz báró meglátja a fiatal hölgyet, gzóba treszkedik vele és azonnal bele is szeret. Böske elmondja, hogy büntetésből internálták a Vaáth kúriára. Férjhez akarták kényszeríteni, de ő bizony az utolsó pillanatban nemet mondott és azért a nagyatyjához száműzték, a ki mogorva lelkületü, néma ember. Öreg Vaáth Miklós negyven év előtt némult meg. A felesége öngyilkosságot követett el é3 azóta Vaáth Miklós elvesztette a beszélő képességét. Micz egy sipot ad át Böskének, hogy azzal adjon jelt, ha beszélni akar vele. Zsófi, a ki őszinte lelkületü, temperamentumos leány, segédkezet igér arra nézve, hogy Micz elvehesse Böskét, még pedig a herczegnő előrelátható ellenkezése daczára. II. felvonás. Micz születésnapja alkalmából nagy ünnepélyt rendeznek a kastélyban. Többek közt előadnak egy pásztorjátékot, a melynek szövegét a titkár a könyvtárban találta. Negyven év előtt a herczegnő játszotta a pásztort és az öreg Vaáth volt a vadász, a kit a leányka megszeret. Az ünnepélyre meghívták az őreg Vaáthot és Böskét. Erre alapítja Micz a maga titkos tervét. Elcseni jelmezét annak a műkedvelő leánynak, a kinek a pásztorjátékban a pásztorleányt kellene játszania és odaadja ' Böskének, a kinek előzőleg a szerepet is át1 adta. ö maga a vadász szerepét tanulja meg. Arról is gondoskodik, bogy a műkedvelők ne * játszhassanak ugy, hogy senkinek sem tűnjék ( fel, hogy helyüket ő meg Böske foglalják el. 1 A pásztorjáték szerelmi jelenete hevében aztán túlmegy szerepe körén és végül a herczegnő nagy felháborodására kijelenti, hogy eljegyzi Vaáth Böskét. III. felvonás. A herczegnőt nem lehet lecsillapítani. Maga Böske belátja, hogy nagyon is merész játékba bocsátkozott. Megjelenik a herczegnő előtt, nem hogy beleegyezését kérje, hanem csak hogy előadja mentségét, szerelmét. A herczegnő erre sem indul meg, de ekkor megszólal az eddig némán maradt Vaáth. Emlékezteti a herczegnőt régi időkre és figyelmezteti, hogy Vaáth felesége annák idején a herczegnő miatt lett öngyilkossá, mert Vaáth a herczegnőnek udvarolt. Ez emlékek hatása alatt a herczegnő belegyezik a házasságba. Zsófi grófkisasszony pedig Micz szerelmi tanácsadójának : Vazul grófnak lesz a felesége. A »Salome« szövege. Salome, Heródes mostohalánya, beleszeret Keresztelő Jánosba, a kit prédikácriói miatt börtönbe vetettek, bár Heródes egyébként sajnálja a prófétát. Babonás hitében kissé fél is tőle. János visszautasítja Salome szerelmét és ezzel maga ellen bősziti Salomét. A királyleány bosszút forral. A mikor Heródes, a ki bűnös vágyódással viseltetik mostohalánya iránt, felhívja Saloméi, hogy lejtsen előtte tánezol, a leány kijelenti, hogy megteszi, ha aztán kérhet érte valamit. Heródes megígéri, hogy a táncz fejében teljesíteni fogja Salome óhaját. Salome tánezol és aztán János fejét követeli. Heródes hasztalan kérleli a leányt, ez megmarad kivání sága mellett és Heródes végre is lefejezteti Jánost. Tálczán hózzák a próféta fejét a szerelmében őrjöngő Saleomnak, a kit aztán Heródes összekaszaboltat. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Hkolai zeaeí tL**SSi Ä^rÄI STESfIBBRG cs. és kir. udvari bangss«rgmában. i^et»epesi-at 36