MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-15 / 103. szám

1907. április 1

5. Budapesti színpadok. it, április 15. A Magyar Királyi Operaház-ban kedden a Sába király nó-ft kerül előadásra, szerdán pedig mérsékelt helyárakkal, ifjúsági előadásul A bűvös vadász-1 adják elő. Csütörtökön az Aida, szombaton Az istenek alkonya, vasárnap a Hamlet szerepel a műsoron. Ez alkalommal fogja Sándor Erzsi először énekelni Ofélia szerepét. A Nemzeti Szinház-ban pénteken lesz a Füst czimü újdonság bemutatója. Ifj. Wlassics Gyula vígjátéka szombaton kerül másodszor előadásra. Henry Bataille nagysikerű drámája, Nászinduló háromszor szerepel a hét műsorán : kedden, csütörtökön és vasárnap. A hazug, Goldoni nagy sikerrel bemutatott klasszikus vígjátéka, szerdán kerül ismét előadásra. A pénteken bemutatóra kerülő újdonság szinlapja igy fest: 8 FÜST. Vígjáték 3 felvonásban. Irla: ifj. Wlassics Gyula. Kelemen Gábor ... Gróf Balázsy ... . A felesége ... Márta grófnő ... . Szerémy gróf Szerémy grófnő Hohenplan herczeg A herczegnő ... . Garát Ákos ... Garátné Csatámé Lángos Lóránt... . Bánky Gróf Széchy ... . Radákné Személyek: Odry Hajdú Helvey iL. Török I. Gyenes Lánczy I. Dezső Munkácsi M. Molnár L. Vizváriné Gerő L. Bónis Hetényi Náday F. Pauiayné A Vígszínház hetét kiválóan érdekessé teszi az a körülmény, hogy az egész heti műsort eredeti magyar darabok töltik be, a melyeknek mindegyike ebben a szezónban aratott megérdemelt nagy sikert. Ezek a darabok: Az ördög, Déryné ifiasszony és Micz báró. Legtöbbször természetesen Molnár Ferencz diadalmas sikerű uj vígjátéka, Az ördög szerepel, a melyet ma, szerdán, pénteken és vasárnap ismételnek. Zboray Aladár pompás vígjátékát, a Micz báró-\, ismét kétszer tűzték ki, keddre és szombatra. Mindkét estén a Salome, Wilde szenzácziós tragédiája követi. A Déryné ifiasszony-1, Herczeg Ferencz nagysikerű színjátékát csütörtökön adják és ezt is a Salome fogja követni. • a A Magyar Szinház-ban A vig özvegy-nek Küry Klára fölléptével e hónap 19-én, pénteken ünnepelendő százötvenedik előadása iránt, a melynek programmját a szinház kedden fogja közzétenni, olyan páratlan az érdeklődés, hogy egy héttel az előadás előtt az összes páholyok, erkély, emeleti és karzati jegyek elfogytak. Immár csak földszinti jegyek kaphatók erre az estére, azok is csak korlátolt számban. Küry Klárának A vig özvegy valamennyi előadásán Ráthonyi a partnere. A hét során még nyolczszor kerül szinre A vig özvegy; vasárnap, április 21-én délután és este is. A délutáni előadásokon is a rendes esti helyárak érvényesek elővételi dij nélkül. • a A Királyszinház e heti műsorának különös érdekessége az olasz gyermek-opera vendégjátéka lesz. Guena tanár apró énekesei ma este lépnek fel először a Rossini Szevillai borbély-iban. Mindjárt első este viszontlátja közönségünk a kis olasz primadonnáját: Lidia Lidit, aki mellett Anselmi, Bottaro, Gioti és Dora Théor szerepelnek. Az apró művészek vendégjátéka nem sorozatos előadásokban fog azonban lefolyni, mert a Tüskerózsá-1 sem lehet a műsorról levenni. Kedden, pénteken és vasárnap este tehát pihennek az olaszok s akkor a Mattos-Jacobi népszerű operettje kerül szinre, mindenkor Fedák Sárival. Az olaszoké a szerda este, amikor Az ezred lednyá-i játszák, majd a csütörtök, amikor megismétlik a Szevillai botbily-X, legérdekesebb produkcziójuk azonban szombaton lesz, a mikor először jáiszák a Don Juar>Q A Várszínház közönségének a Királyszinház vendégszereplése révén ezen a héten négy operett-előadásban lesz része. Ma este játszik először a Várszínházban a Királyszinház együttese s a megnyitó estén a János vitéz-1 hozzák szinre, a czimszerepben Fedák Sárival. A művésznő, a kinek föllépéseit érdeklődés várja, a királyszinházi együttes minden budai vendégjátékában közreműködik. Szerdán a Gül-Baba Gábor diákját, csütörtökön a Tüskerózsa kettős főszerepét, szombaton pedig újra János vitéz-1 játssza. Vasárnap este különösen érdekes előadásban lesz része a várbeli közönségnek: a Király színházban vendégszereplő olasz gyermekoperatársulat rándul föl erre az estére és A szevillai borbély-i játsza el Mindezek az előadások félnyolcz órakor kezdődnek. g„Az ördög." | — Als aj tó a^Vigszinház\bemutatójáról. — fe f Pesti Napló :*Hogyan iogadta ezt a költői munkát, ezt a forradalmi manifesztumot a közönség? A közönség átérezte az ouverture, az első felvonás minden szépségét és a színpadról a poézis láza átragadt a I publikumra. Egyetlen forró tüntetés volt az egész szinház. A gyönyörű expozé, a gyönyörű mese megragadta az egész "hallgatóságot és .. . nem eresztette el a guruló aranyat. Megragadta és élvezte. Ettől fogva egyetlen nagy diadal volt az egész est. Ezt a nagy, kétségbevonhatatlan művészi diadalt, amelyet Molnár Ferencz az ország szine-java előtt aratott, aratott, a Vígszínház kiváló igyekezettel sietett maga is kiérdemelni. A szinház olyan díszletekkel, olyan rendezéssel törekedett megérdemelni a magáét, amely külön dicséretet érdemel. Az előadás még a mindig előkelő és legelső vigszinházi szinvonalt is meghaladta. Pesti Hirlap : A Vígszínház igazgatósága nagy szeretettel és bőkezűséggel hozta szinre Molnár Ferencz legújabb vígjátékát, Az ördögöt. Szerző, szereplők és szinház egyformán megérdemelt sikerhez is jutottak szerdán. A jó Ízlésnek az estéje volt ez, a melynek dicsőségéhez Molnár Ferencz egy igazán különleges érdekes vígjátékot, a szereplök pompás előadást, az igazgatóság pedig nemcsak fényes, hanem igen Ízléses kiállítást nyújtott. A darabot a közönség igen jól fogadta s a szerzőt számtalanszor kitapsolta. A Vígszínház remélhetőleg sokszor megtelik az Ördögre. A rendezés és előadás kitűnő volt. A czimszerepet, az ördögöt, Hegedűs Gyula pompásan játszotta. Nagyon jó volt Fenyvesi a festő szerepében. Varsányi Irén finom művészettel játszotta a fiatal menyecskét, Gazsi Mariska kedvesen a leányt s Hegedüsné igen mulatságosan a modelt. Szerémi és Győző kisebb szerepeket adtak. Az újság : A rakonczátlan jókedvben száguldó, és finom élű megjegyzésekben sziporkázó párbeszédekre figyelt visszafojtott lélekzettel, egy-egy zajos hahotával kisérve az ördög elméjének furcsa bakugrásait. Tetszett neki a démon kifordított logikája, melyben minden igaz, ami hamis, és minden ajánlatos, ami gonosz. Főleg a párbeszédek szépségeiért hivta a közönség a szerzőt minden felvonás után viharos tapssal hétszer-nyolczszor. Az előadó művészek érdemét is a tetszés leghizelgöbb jeleivel jutalmazták. Hegedüst, Fenyvesit, Varsányit és Gazsi Mariskát illeti a dicséret legfóbb része a minden tekintetben sikerült előadásért. Magyarország: Bálor, sőt merész lépés azt amelyet uj darabjában megtesz, vállalkozása érdekes, irodalmi, újszerű, tehát feltétlenül rokonszeves. Az bizonyos, hogy a szerző uj ötletén felül annyi elmésségel, olyan sok pompás megfigyeléssel szaturalta darabját, hogy ezekért egyedül is teljes siker illeti meg Molnár Ferenezet. A polgár: Más iró összeroppan e téma súlya alatt. Molnár Ferencz megnövekedett vele, — képzelete és íróművészete fölért a szédületes magaslatokig. Az ördög mint irodalmi alkotás, szenzácziós műremeklés, mint színpadi munka, vérbeli és eredeti. Egy föltétel kell csupán, hogy sikere legyen: megértő, elmélyedni tudó közönségre van szüksége, a mely az iró finom és vakmerő, uj, szines és meglepő tendencziáit a maga lelkületében fölolvasztani tudja. Mert aki úgyszólván nem játszik együtt ezzel a darabbal, a szerzővel, a szereplőkkel, az bizony előadás után nagyot fog bámulni a körúti félhomályba. A bemutató-előadás közönsége kitűnő műszernek bizonyult. Hajszálfinomsággal mutatta a briliáns párbeszédek és jelenetek értékét, súlyát és hatását. Ezt nagy dicséretére mondjuk a közönségnek, mert Az ördög-riek elmondható cselekménye alig van, a vígjáték gyönyörű, szellemes jeleneteknek vékony szálon összetapadó sorozata. Magyar Nemzet: Molnár Ferenz nyelve külön emlitést érdemel azért, mert nincs öt magyar drámaíró sem, a ki természetes, papírmentes dialogot tudna irni. Ritkaság számba mehet ez^ darab, mert egy mondata sincs, mely idegenszerüen hangzanék a színpadról. Egyesjelenetekben a speciális budapesti nyelv is szerepel, ez a Molnár Ferencz külön tudománya. A rendezés, kiállítás mintaszerű. A második felvonás díszlete gyönyörű. Az előadásnak legfőbb erőssége Hegedűs Gyula, ki ördögi szellemességei és angyali szívvel játszik. Független Magyarország : A színpad szempontjából, valamint Molnár Ferencz szinmüirói képességégének tekintetében bizonyára ez az utóbbi a legfontosabb ; de legalább is ugyanily jelentősnek kell vélnünk iróí geniéjének bizonyságaképen a tartalmat, mely e burkolatban rejtőzik: a mély emberi meglátásokat, az ötletek mögött feltáruló erőteljes eszmélkedést, azt a perfekt művészetet, mely szűkszavú humorával oly erós megindulásokat tükröztet, a jellemzés biztosságát, melylyel annyira életcleven képét mutatja a mai Budapestnek és "azt a csöppet se szelid, de annál ragyogóbb elmésséget, mely nemcsak fényt, de oly nyomatékot is ad elmésségének. Molnár Ferenc büszkesége a fiatal magyar irodalomnak; c müve még inkább azzá teszi. A Vígszínház igen szép és stylszerü kialtitás keretében hozta szinre a darabot és a szereplőket is a legjobbakból válogatta össze. A legnagyobb feladat es a legnagyobb siker közöttük Hegedűs Gyulának jutott, aki az ördögöt játszotta. Budapest: Mindent összevéve, kiváló irodalmi sikert aratott „Az ördög" a jelenvolt iróemberck igaz örömére. Mit varhatunk meg ettől a friss, erós, bátor talentumtól? Ez a perspektíva még örvendetesebb. Az előadás is emelte ezt a sikert. Hegedűs sokoldalúságát csillogtatta és nagy jellemző képességét; Sz. Varsányi Irén bájosan játszta a habozo és végül is elbukó asszonykát: a másik párt: a festőt és a lányt Fenyvesi és P. Gazsi Mariska abrázolta teljes tudással. A "többi közreműködő is, kivált Szerémi, mint férj jeles volt. A Nap: Az ördögnek tombolo sikere volt, amint mondani szokták. A merész életbölcseségek, amelyek mindig egy-egy ragyogo szellemesség köntösében jelentek meg, sokszor ragadtattak a közönséget nyilt szini tapsolasra. Felvonások után sokszor és hevesen hivták a szerzőt, három felvonás után összesen vagy huszonkétszer. Á színészek játéka kifogástalan volt" Varsányi sok értelemmel követte Hegedűs zseniális alakítását és temérdek nöi finymságot es bájt sugározott. Meglepően jó és egyszerű volt Hegedüsné s Szeréminek és Fenyvesinek 'is legszebb szinészi erényeit láttuk. Egyetértés: A színészek szinte rajongó szeretettel követték a szerzőt s a legfinomabb árnyalatokig mindent kifejezésre juttattak, a mi a darabban értékes és érdekfeszítő. Első sorban Hegedűs Gyulát illeti a szerző és a közönség hálás elösmerése. Ez a nagy művész csodás (könnyedséggel, oly színesen, a milyen szinpompával csak ö tud játszani, interpretálta az ördögöt. Játéka mindent kifejezett és mindent megmagyarázott. Felfogása tiszta, beszéde zengzetes, játéka művészi volt. Magyar Estilap: És mindent megteszi vígjátékában is, a melyben nincs filozofálás és a melynek mégis mély a tartalma, nem iránydarab és mégis lerantja a leplet, a mint mondani szokás, a mai házasság ingatag alapjáról, teljesen reális, hus- és véremberekkel operál és mégis valami szimbolisztikus zománczczal van benne, mindenek felett pedig érdekfeszítő, vidám és mulatságos. Népszava: Voltaképpen erkölcsprédikácziót kap ebben a darabban a néző, anélkül, hogy tudná. Elkáprázik a szeme az ötlet-rakétákon, belebódul a szinpadismeret zseniális ügyességével egymásra halmazott fordulatokba, a krokiszerü tréfákon véresre tapsolja a tenyerét, elragadja a színpadról áradó szellemesség és nem veszi észre, hogy az igazán modern magyar drámairásnak eddig legnagyobb s egyik legelső termékét játszották el előtte a Hegedűs (az ördög), a Varsányi s az egész vigszinházi ensemble minden finomságot megértő és érzékeltető művészetével. A kulisszák mögül. Budapest, április 15. A Királyszinház Pesten és Budán. — Az olasz gyermekopera és a várszínházi előadások. — A budapesti színházak tavaszi szezónja a mai naptól kezdve egy igazi érdekességgel, bátran mondhatjuk, hogy művészi szenzáczióval gazdagodik: ma este indul meg az olasz gyermekopera vendégjátéka. A Királyszinház-at illeti az elismerés, hogy a közönségnek megszerezte ezt a rendkivüli élvezetet. Elénk emlékezetünkben van még a lelkesedés és meglepetés, a mely az apró olaszok művészi produkeziójat a mult esztendőben kisérte, a mikor a szezón végén, rekkenő nyári melegben, szinte ösmeretlenül és minden reklám nélkül betoppantak a kis taliánok, a kik bizony két-három este múlva odacsaltak már a látásukra minden szinházbajáró embert, a ki akkoriban még nem ment el nyaralni. És ezt meg is érdemelték a Guerra tanár kit művészei, a kik nem léleknélküli csodagyermekek, nem betanított gépek, han.m igaz művészek, a kiknek kiskorúságát csatc a termetük, meg a keresztlevelük árulja el, a: énekük és a játékuk ellenben minden nagj kollégájuknak is a becsületére válnék. Igazán, nem tudjuk, hogy mi csodála tosabb náluk: a magánszereplők lélektől át hatott, stílusos előadása, vagy a kórusnak i precziz-összevágó éneke ? A svéd és fim diákok kara produkálhat csak ehhez foghatói tökéleteset. Persze, apró starjaik is vannak. A Gior Anselmi, Bottano és Dora Theor nevét mé nem felejtette el a budapesti publikum, s ki még nem tanulta meg - most már bőve nyújt rá alkalmat a Királyszinház, a melyne a pénztárát ugy ostromolják jegyekért, hog