MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-12 / 100. szám

•an 1907. áp-ilis 12. M. KÜR. OPERAHÁZ. „Teli Vilmos" szövege. Első felvonás. Bürglen. Uri kantonban. Tér a vierwaldstäti tó előtt Teli házával. Az összegyűlt földmives nép üdvözli a tavaszi reggelt; a tó felől hallatszik a halász éneke, mely Teli és családja belépőjével egy kvartettet képez. Lakodalmi ünnepre készül és ősi szokás szerint a legöregebb polgár — Melchthal — áldja meg az ifjú párt és fohászkodik boldogságukért, valamint, hogy Arnold, fia is mielőbb a házasulók közt legyen. Melchthal a Teli hajlékába vonul vissza. Arnold dalban ad kifejezést bánatának. Egykor Gessler leányának, Matildnak az életét mentette meg és azóta kölcsönösen szeretik egymást, a mi Arnoldot arra késztette, hogy bár forrón imádja hazáját, az ellenség zsoldjába álljon. Teli kérdőre vonja, miért akarta hajlékát elkerülni s Arnold bevallja szerencsétlen szerelmét. Teli a haza ügyének igyekszik Arnoldot megnyerni, mert, ha a sziv szeret is, meg kell minden honfinak hallani a haza hivó szózatát. Arnold megígéri, hogy feláldozza szerelmét hazája kedvéért. Pásztorok ünnepe. Dal és táncz. A kis fiuk czéllövészetében Teli fiacskája lesz a nyertes, Leuthold berohan; katonák üldözik; az egyik — a mint az üldözött lelkedezve meséli — eröszakot akart elkövetni leánya becsületén s ö azt menten leszúrta. Most a katonák üldözik s ő nem tudja hova meneküljön ? A tó másik partjára, ha menekiijhetne, biztonságban lehetne, de a kitörő rémes viharban senkisem vállalkozik, hogy csolnakában átvigye. A katonák már közelednek, a veszély pedig nöttön-nő, ekkor Teli ajánlkozik, hogy ő daczolva az üldözőkkel s a viharral, megmenti az üldözettet s átkel vele a túlsó partra. A zsoldosok megérkeznek Rudolf vezetése alatt, a ki dühös, hogy a nép ellene játszott s követelte, mondják meg, ki az a vakmerő, a ki az ő foglyukat védelmébe merte venni. Melchthal buzdítja a népet, hogy el ne árulják az illető nevét semmi esetre sem. Rudolf vak dühében fogságra veti a tehetetlen aggot, felgyújtja a házakat, hogy az egész falun töltse ki a bosszúját azok helyett, kiket 1 nem birt elérni. Második félvonás. Erdő. Matild szándékosan } elmarad kíséretétől; ide várja Arnoldot, a ki nemsoksra meg is érkezik. Arnold, hogy méltó legyen Matild szerelmére, harczi dicsőség után vágyik s a nagyvilágba akar indulni, hogy homlokán a babérral térjen vissza, vagy sohase lássa hazáját. Matild önfeledten kéri, hogy maradjon, Vagy ha a harcztéren küzd a babérért, ugy küzdjenek meg majd együtt száz akadálylyal is szerelmükért. Lépteket hallanak közeledni s Matild elsiet. Walter és Teli jönnek; utóbbi gúnyolja Arnold szerelmét; az haragra gyul s kijelenti, hogy neki ez ország nem hazája többé s minél előbb elhagyja a vidéket. Teli szemére hányja, hogy Gesslerért akar csatázni ő, kinek inkább gyűlölnie kellene vezérét és siratnia egy tiszta aggot. Arnold szivében szomorú sejtelme támad s nemsokára megtudja Telitől a rémes valót, hogy Gessler agg atyját meggyilkoltatta. Arnold megindultan jelenti ki, hogy mindenben csatlakozik a felkelőkhöz és bosszút fog állani atyja haláláért. Teli elvezeti a gyűlésre, hol mindnyájan találkozni fognak, kik az igaz ügyért harczolni készek s a kik öt könnyen megértik s »mig a hon szive vérzik, Helvécziára uj sors vár, vagy szabadság, vagy halál.« Harmadik felvonás. Nagy tér Altorfban, Gessler parancsára nagy ünnepélyt rendeztek: ma van éppen száz éve annak, hogy svájcziak osztrák iga alá kerültek s e napon szivük akaratának ellenére vigadniok kell a svájcziaknak. Férfikar Gesslert élteti. Nőikar Matildot dicséri. Egy magas póznára egy kalap van feltűzve, mely előtt mindenkinek meg kell hajolnia, ha arra megy. Teli kis fiával Gemmivel arra halad s miután nem üdvözölte a kalapot, a katonák elfogják s Gessler elé viszik. Teli megtagadja a kalap előtt való meghajlásra nézve az engedelmet, Gessler minden fenyegetése daczára is. Teli inkább börtönbe viteti magát, de térdét a zsarnok előtt nem akarja meghajtani, bucsut vesz fiától, a kit hazaküld; Gessler azt is elfogatja s csak azzal a feltétellel igéri Iskolai és mlvéssl [hegedűk, valamiül (i'FtíDKÖCOC zeaeksrl haagszerek kitűnő minőségben ® A v* meg szabadonbocsáttatását, ha atyja, a ki kitűnő ijász, le tud lőni fia fejéről egy almát. Teli e feltételt teljesiti, de Gessler még sem adja vissza szabadságukat. Matild is megérkezik és kegyelmet akar Gesslertöl kieszközölni, dé mindhiába, Gessler halállal fenyeget mindenkit, a ki csak mukkani vagy közeledni mer. Telit és fiát a katonák elviszik. Negyedik felvonás. Színhely mint az I. felvonásban. Hedvig busul, fél, hogy férjét és fiát örökre elvesztette. Matild visszahozza Gemmit, az anya öröme kimondhatatlan s még fokozódik, midőn meghallja, hogy férjének is sikerült megszabadulni és nemsokára itt lesz. Gemmi teljesiti apja parancsát, tüzet gyújt a hegyen, melyet a kantonokban meglássanak. Ez a jeladás a felkelésre. Teli csakugyan megérkezik. Gessler és a katonák nyomában vannak, de ő Gesslert íjjával lelövi. A felkelők kezdenek gyülekezni, élükön Arnolddal, a ki ujjongva öleli át az osztrák részről hozzájuk pártolt Matildot és lelkesen üdvözlik Matildot és lelkesen üdvözlik Telit, a haza megszabaditóját. Arnold örömmel jelentheti, hogy Altorf a felkelők kezében van már, a kényuralomnak vége. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, Vin., Népszinház-u.^ 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. HONI l'Pßfc. BEL- ES KÜLFÖLDI SZABADALMAK. = 8 ARM IL Y ALAKRA ÉS NAGYSAGRA ALLITH A TOK/ Nem kell a munkát sem rátűzni sem rávarrni! XlfMiltés és Is zsrelé egy perez alatt ( Négy oldalrol tökéletesen feszit I 50150 cm. kor. 3 30 ! 80180 cm kor. 3 50 . 50175 cm kor. 3-®t 60 ÖO > > 2 70 90|90 > > 4.10 1 501100 > > 3"5* 70|70 > > 3 20 | 10C 100» > 4.60 75|l00 > > 4-— Viszonteladóknak magas jutalék. Mefjrendelliet^ BARNA KÁROLY KSSÄ Gyöngyös, . NEMZETI SZÍNHÁZ» „Az eszményi férj" szövege. I. febonás. Róbert Chiliern államtitkár — egy közbecsülésben álló, előkelő politikus — házában megjelenik Mrs. Cheveley, egy küttőédön tartózkodó dúsgazdag angol kalandornő, a ki megszerzett egy bécsi diplomatától egy olyan levelet, mely Robert Chüternt kompromittálhatja. Ez a levél, melyet 18 évvel ezelőtt irt Chiltern, arról szól, hogy ő államtitkokat adott el börzespekulánsoknak. Mrs. Cheveley, a ki Robert szerető hitvesét: Gertrudot gyűlöli — e levélért azt követeli Róberttől, hogy a parlamentben meggyőződése ellenére támogasson egy javaslatot, melynek elfogadása nagy vagyonhoz juttatná Mrs. Cheveleyt és barátait. Robert, hogy becsületét és poziczióját meg, mentse, már vállalkozik is erre, de a felesége ; óhajtására utóbb levelet ir Mrs. Cheveleynek, melyben tudatja vele, hogy a becstelenségre nem vállalkozik. II. félvonás. Mrs. Cheveley Robert múltjának titkát felfedezi Gertrud előtt, a ki férjét eddig, mint bálványképet imádott. Robert kiutasítja az asszonyt házából és testi-lelki jé bírálja: Viscount Goringtanácsára elhatározta, hogy felveszi ellene a harezot. Gertrud kétségbeesésében levelet ir Goringnak, melyben tudatja vele, hogy felkeresi, hogy baráti tanácsát kérje. III. felvonás. Mrs. Cheveley felkeresi lakásán Goringot, a ki egykor őt szerette ós azt az ajánlatot teszi neki, hogy a jó barátját kompromittáló levelet rendelkezésére bocsátja, ha elveszi őt feleségül. Goring visszautasítja ezt az ajánlatot, majd a véletlen és egy megtalált ékszer segítségével rábizonyítja Mrs. Cheveleyre, hogy ő tiz évvel ezelőtt — lopott. A megtalált ékszert, melynek titkos zárjáról tudomása sem volt, lopta a Goring nővérétőL Most már kezében van az asszony, a ki a letartóztatástól csak ugy menekül, hogy átadja a kompromittáló levelet, melyet Goring azonnal eléget. De Mrs. Cheveley közben bosszúból Goring íróasztaláról ellopja a Gertrud levelét, hogy ezzel a hü hitvest gyanúba keverje férie előtt. IV. felvonás. Gertrud megérti férjét és levele, melynek titkát Goring kimagyarázza, sem okoz uj bonyodalmat. Róbert, a ki a kérdéses javaslat allen tartott beszédével nagy sikert aratott a parlamentben, most már vissza akar vonulni a politikától és a közélettől, hogy csak a feleségének álhesseD, de Gertrud — Goring tanácsara — maga beszéli ró, hogy fogadja el a neki felajánlott miniszteri tárczát. Goring pedig nőül veszi Robert húgát, Miss Mábelt. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Szinhizat, hang versenyt otthon hallhat, ha egy ,Starnberg jono^ráfot-] vesz. Kapható már 20 koronától feljebb 30, 40, 50, 60, 80 koronáért. rPítmrtfnnnV a l

eg

bireseb

b magyar és külföldi UraiUUlUllUft

. művészek eredeti felvételével 50 .—. koronától feljebb. Sternberg Ármin és Testvére cs. és kir. udvari hangssergyara Budapest, VII., Rákóczi-ut 36. szám. Az összes hangszerek legjobb beszerzési forrása. Szabó-féle pármai ibolya-szappan a szappanok Idailja. Rendkívül kellemes, lagy habzasa, finom ibolya illata s bőrpuhító hatása olyan, hogy egyetlen külföldi szappan sem versenyezhet vele. Készíti Szabó Béla SEBESK Darabja 80 fillérért kapható Budapesten: Neruda Nándor Kossuth Lajos-u. 7., Molnár és Mo • Koronaherczeg-u. 11., Lux Mihály Muztumkörut 7., Majthényi Béla Vámhaz-körut 15., Kiss és Schmidt Lövölde-tér 7., Sugár Andor Csömöri-ut 7. és Török Józset gyógyszertárában. Vidéken minden2 drogériába». A/1intim Tolrab tapéta-raktárai.« Bel-és iVállllUS JdiVdD külföldi papirkárpitok legnagyobb választék. Kárpitozások helyben, valamint vidéken legolcsóbb árakon eszközöltetnek. — Spanyolfalak mindig készletben. Főüzlet: Budapest, Kerepesl-nt 6, a bazárépületben. — Fióküzlet: lrányl-ntcza 25. szám. cs. ég kir. ndiari häDgszergyärta. Ket<epesi«at 36