MAGYAR SZÍNPAD 1907. április (10. évfolyam 89-118. sz.)

1907-04-01 / 89. szám

2 1907 április 1 Budapesti színpadok. ••4ap«st, április 1. A Magyar Királyi Operaház- ban husvétvasárnapján a két állami színház nyugdíjintézete javára a Lohengrin kerül előadásra. Húsvéthétfőjén a Parasztbecsület, La Bajazzók és a Müvész/ur/ang III. képe van műsoron. A Nemzeti Szinház-ban húsvét vasárnapján délután Az aranyember, este Mary Ann, húsvét hétfőjén délután az Asszony, este az Elnémult harangok kerül előadásra, melynek ez lesz a 25-dik előadása. A Vígszínház- ban husvétvasárnapján délután A tolvaj, este a Déryné ifiasszony és a Salome; húsvéthétfőjén pedig délután A tánczos regiment, este Micz báró és Salome kerül előadásra. A Magyar Színház- ban a húsvéti ünnepek alatt délután is, este is A vig özvegy kerül előadásra, a czimszerepben mind a négy előadáson Küry Klárával. A Királyszinház- ban husvétvasárnapján jacobi és Martos: Tüskerózsa czimü nagysikerű operettjének kettős női főszerepében ismét fellép Fedák Sári, a ki húsvéthétfőjén ugyancsak a Tüskerózsá-ban lép fel, melynek ünnepesti előadásaiban Környei Béla is részt vesz. Húsvétvasárnap délutánján — rendes esti helyárak mellett — Blaha Lujza lép föl A harang- ban, mig húsvéthétfőnek délutánján — mérsékelt helyárakkal — a János viíéz-t játsszák, m A Népszinház-ban husvétvasárnapján délután A cserkeszleány, este Blaha Lujza fellépétével A szökött katona kerül szinre. Húsvéthétfőjén délután a Katalin-1 adják elő, este ismét Blaha Lujza fellépésével A piros bugyelláiis-t. Ez a Népszínház utolsó előadása az idei szezónban. A régi és az uj Népszínház. — BeszélgetésZMáder Rezsővel. — A szép húsvéti hangulatba, a mikor minden színház négy-négy zsúfolt ház örömeit élvezi, bizonyos melanchóliával illeszkedik bele a Népszínház utolsó előadása. A piros bugyelláris előadásával húsvéthétfőjén nemcsak a Megyeri Dezső vezetése alatt állott ideiglenes rezsim ér véget, hanem befejeződik a Népszínház életének egész első korszaka, egy harminczesztendős korszak, melynek nemcsak tradicziói, de szereplői is kivonulnak a Népszínház- ból. Sőt bucsuznunk kell a Népszínház épületétől is. A színpadi részét — a régi favázas színpadot, folyosókat, a jól ismert öltözők régi, meghitt környékét — már egy évvel ezelőtt eltüntették és helyébe modern színpadi részt emeltek; most sorra kerül a régi, jó nézőtér: eltűnnek a megszokott bordó széksorok, eltűnnek a jól ismert szürkésbarna páholydiszek és eltűnik a nagy öreg gáz-csillár, mely harmincz esztendeig hintette szelid fényét reánk. És bucsuznunk kell a Népszínház sok régi j derék tagjától, — magánszereplőktől és a kórus tagjaitól — a kiket az őszszel nem fogunk többé viszontlátni a megújhodott Népszínház színpadán. Bizony, nem könnyű szívvel bucsuztatjuk a derék gárda tagjait, a kik közül sokan két évtizednél is hosszabb idő óta szolgálták Budapest első operett-színházában a művészetet és a közönséget.. . Bucsuzunk tehát a régi Népszinház-ió\ és ezzel együtt reménynyel nézünk az uj Népszínház működése elé, köszöntjük uj gazdáját: Máder Rezsőt, a kinél hivatottabb vezetőt az uj Népszínház számára igazán nem találhatott volna a Népszinházi Bizottság. Most, hogy közvetlenül a húsvéti ünnepek után megválik Máder Rezső diszes állásától, az Operaház igazgatói székétől, felkerestük a Népszínház uj igazgatóját és megkértük: mondjon el egyet-mást a Magyar Színpad számára terveiből és a munkálatokból, melyekkel előkészíti a Népszínház uj rezsimjét. — A közönség és bizonyosan a színházi világ is — mondotta nekünk Máder Rezső — főképen arra kíváncsi, hogy kiket szerződteltem edd g a Népszinház-boz Nos, erre vonatkozóan kijelenthetem, hogy eddig még egy szerződés i sincs fixirozva. A lapokban megjelent hírekre, j nevekre és névsorokra vonatkozóan kijelentbe- ) lem, hogy azok mind kombirácziók, nagyobbára ' meglehetősen önkényes kombinácziók. Azt hiszem azonban, hogy már április tizedikén abban a helyzetten leszek hogy jövendő társulatom névsorát, ha nem is teljes egészében, a sajtó és a közönség elé terjeszthetem. Éppen a szervezés szinte emberfölötti munkálatai követelték, hogy operaházi igazgatói állásomtól való felmentésemet már most kérjem. Nincs egy sza- I bad perczem se, minden időmet lefoglalja a Népszínház Most, húsvét után, kezdem csak el ! igazában az utazgatásokat, az én felfedező kör- | utamat. Bejárom a vidéket, de a külföldet is, j különösen Németországot és Svájcrot; különös ! tekintettel fogok kutatni olyan magyar énekesek és énekesnők után, a kik külföldre sza- j kadtak, mert itthon nem érvényesülhettek. Teljesen uj gárdát akarok toborozni és uj gárdát akarok nevelni is a Népszínháznak, a melyre most uj feladatok is várnak, mert nevében ott lesz a „Vig Opera"-jelzés is . . . . . Mader Rezső nyilatkozata nagyérdekességü perspektíváját mutatja a megújhodó Népszínház nak. Pedig milyen nehéz és rögös a művészi ut A piros bugyelláris-tói a Carmenig! —Y.— Ä kolssszák mögül. . Budapest, április 1. I. „Nászinduló." — A „Nemzeti Színház" legközeleboi újdonsága. — A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Henry Bataille Mar che nuptiale czimü háromfelvonásos drámája lesz, a melyet Császár Imre Nászinduló czimmel fordított magyarra. Henry Bataille nagy név otthon Francziaországban; de népszerűvé tette a nevét nálunk is, azokkal a finom rajzokkal, elragadó dialógusokkal, a melyek tárcza-alakban jelentek meg a külömböző újságok hasábjain. Mint színpadi iró sem idegen közönségünk előtt, hiszen bizonyára sokan emlékeznek vissza az ő előkelő Kolibri marná-jára, a melyet a Vígszínház mutatott be. A Nászinduló-i a mult szezónban adták elő a Theatre Gymnase színpadán és azóta Bataille Poliche czimü darabjával bejutott a Théatre Francais-ba isi Bataille tudvalevőleg Tolsztoj regényét, a Feltámadás t is dramatizálta és igen nagy sikert aratott a Paraitre czimü színmüvével, a mely két évvel ezelőtt került először szinre Párisban. A Nemzeti Színház elsőrangú szereposztásban mutatja be a gyönyörű darabot, a melynek teljes szinlaDja különben igy fest: NÁSZINDULÓ. Dráma 3 felvonásban, irta Henry | Bataille. Fordította Császár Imre. Személyek: Roger Lechatelier f Odry Claude Morillot Dezső Eugene Szőke Vicomte de Sauss Kürthy Clozieres Horváth. |. General Latour Heténvi D'Audely Náday B. Karmester Hajdú Charles Faludi Francois Latabár Joseph Nárczis Bizományos Magyari Nelly Baranics Grace P. Márkus E. Suzanne Cs. Alszeghy I. Mme de Plessaus HelvejfcL. Hor ense T. .izvári M. Mariette Tóth I. C'ozieresné... Gerő L Mlle D'Audely Paulay E. Magnet v^rady A. Julienne Váradi 1. Miette ... ... ... Cziráky Mlle Aimee ._ v. Molnár R. Mm. Verneuil Szrcsvayné Mm. Grillot ... _.. Demjén M. Márkus Emilia, a színháznak ez a nagy művésznője, ezúttal elsőrendű szerephez jutott. Ó játssza Grace De Pessaut, egy előkelő, fiatal, leányt, a ki megszökik a zongora mesterével. A művész fanatikus rajongása meghatja őt, vele megy Párisba, együtt nyomorognak, sőt még munkát is végez. Ebben az elhagyatot.'ságában egy gyermekkori barátnőjéhez fordul: Suzanne Lechatelierhez, a kinek a férje el is helyezi a zongoramestert a vállalatánál. De a zongoramester sikkaszt. Naivul, ostobán, a nélkül, hogy tudatában volna a bűnnek. Csak azér', hogy egy kis zongorát vehessen és azon játszhassék Gracenak. A boilásérl Grace nem hagyja el, de megbocsájt neki a főnöke is, a ki a fizetését is megjavítja. Ennek pedig az a magyarázata, hogy szemet vetett a leányra. Suzanne magához veszi Gracet, a ki álnév alatt él a házában. Ott mindenki belebolondul a bájos teremtésbe, leg

fóképen pedig maga a ház ura, a mi nem is marad feltűnés nélkül. Észreveszi a felesége is és kérdőre vonja Gracet. A leány nem akar hálátlan lenni, sem a szerelme ellen véteni és visszaszökik Párisba. Visszatérve szegényes otthonába, arra kéri Claudeot, játssza el neki a nászindulót, a melynek a hatása alatt megszökött vele. Közben bemegy a másik szobába és ott egy revolverlövéssel véget vet az életének. Igen nagy hatása lesz ennek a befejezésnek és egyenese" frappáns, megkapó a harmadik felvonás nagy jelenete Grace és Suzanne között, a melyben az utóbbi vallatja a barátnőjét. Ezalatt a férj várja a parkban találkára Gracet. A leány titokban elhagyja a házat. Csak annyit mond az inasnak: — Hozza le a holmimat I És szökik. A zongora mestert, a kinek épen a jelentéktelensége, tehetségtelensége a tragikuma, a Dezső József játékában válik művészi alakítássá; Suzannet Császárné Alszeghy Irma játssza és bizonyos, hogy jobb kezeKre nem is lehetett volna bizni ezt a kényes és nehéz szerepet. Odry Árpádnak jutott a csábító Roger Lechatelier szerepe, mig a többi szerepben a Nemzeti Színház gárdájának csaknem minden tagja játszik. Figaro. II. „Az ördög". — A „Vígszínház' legközelebbi újdonsága. — A ki ismeri Molnár Ferenczet, tudja, hogy nem szereti, hogy az ő legújabb müvét: Az ördög-'ót dicsérik és sok jókat jósolnak neki. De, a ki ismer valamit Az ördög-bői, annak lehetetlen róla nem beszélnie és lehetetlen jókat nem jósolnia. A szerző — a bátor, örökké tréfás, mókázó és elismert nagytehetségű Molnár Ferencz — kicsit trémazik: „Ne csigázzák fel a várakozásokat!" Azok pedig, a kik ismerik a darabot, arrr esküsznek, hogy nem lehet annyit igérni, hogy a közönség többet ne kapjon még annál is, a mit méltán várhat olyan kaliberű embertől, a milwn jMolnár Ferencz. Elég sokáig váratott Molnár a darabjára. Február 3-ikán olvasta fel, akkor már A tánczos regiment-tt tanulták, a Micz báró és a Salome már ki volt tűzve, de azonnal kimondatott a szentenczia, hogy aztán következik Az ördög. Azonnal ki is szerepezték, kiosztották és nagy volt a megnyugvás a színháznál, hogy ismét kiváló irodalmi esemény, ismét elsőrendű siker várható eredeti darabtól és a Molnár Ferencz uj müve betetőzi az idei év dicsőségét, a melyben megannyi id?gen darab mellett a hazai szerzőknek oly hatalmas rész jut. Meglepetés lesz nz oraög azok számára is, a kik a legjobbat várják Molnár Ferencztől mind cselekmény, mind kidolgozás tekintetében és ha a darab meséje lebilincseli az érdeklődést, a dialógus előkelősége és elméssége egyszerűen bámulatba fogja ejteni a közönséget. Az előadás mintaszerüségéről kezeskedik a szereposztás, a melyet a következő színlap tüntet fel: