MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)
1907-03-08 / 67. szám
1907. márczius 8. Budapesti színpadok. ladcpaat. márczius 8. A Magyar Királyi Operaház-b&n a Monna Vanná-nák, Ábrányi Emil nagysikerű dalművének harmadik előadása vasárnapra, e hó 10-ére van kitűzve. Ma a Sába királynőjé-re. kerül a sor. Dalnoki Béni, az Operaház tiszteletbeli tagja, a ki a folyó év elején érte meg, művészi pályának ötvenedik évét, holnap, szombaton búcsúzik a színpadtól. Bucsufellépéseül a Nürnbergi baba Donáthánját és a Hoffmann meséi harmadik felvonásának Ferencz szerepét választotta. A Nemzeti Szinház- ban vasárnap este Verő György érdekes uj színmüvét, A nép-el adják elő, a bemutatőelőadás szereplőivel. Ma este A boszorkány, szombaton Az ember tragédiája kerül szinre. A Nemzeti Színházban kedden, márczius 12-én jótékonyczélu előadás lesz: a belügyminiszter engedélyével az Országos Gyermekvédő Liga javára. Ibsen: Hedda Gabler czimü színmüvét adják elő bérletszünetben, felemelt helyárakkal. Ez lesz a darab első előadása magyar színpadon. Szerepeit Lenkey Hedvig, Rákosi Szidi, T. Delli Emma, Gál, Pethes és Odry fogják játszani. Erre az előadásra jegyek szombattól kezdve válthatók a szinház elővételi pénztáránál és Bárd Ferencz és Testvére színházjegyirodájában. * A Vigszinház-ban A tánczos regiment-et, Kadelbutg jóizü vigjétékát, holnap, szombaton ismételik. A tolvaj, Bernstein Henri szenzácziós drámája ma este 25 ödször kerül előadásra. A Déryné ifiasszony, Herczeg Ferencz nagysikerű színjátéka még vasárnap kerül sorra. A rákövetkező hétfőn ismét A tánczos regime nt-ei adják. Zboray Aladár háromfelvonásos vígjátékát, a Micz báró-1 jövő héten mutatják be. A czimszerepet Tanay Frigyes fogja kreálni. A női főszerepek Varsányi Irén, Gazsi Mariska és T. Halmi Margit kezében vannak. Wilde Oszkár Salomé-jára is serényen folynak az előkészületek. Salomét Góthné Kertész Ella, Heródest pedig Fenyvesi Emil fogja személyesíteni. — Duse Eleonora márczius 22-én és 23-án vendégszerepelni fog a Vigszinház-ban. Az eddigi megállapodások szerint a Kaméliás hölgy-ben és Ibsen egy drámájában lép fel. m A Magyar Szinház- ban ma este A vig özvegy harmadik ünnepi estéje következik, a melynek művészi éidekessége, hogy Küry Klára először játssza Glavari Hanna szerepét. Küry Klára további föllépései iránt is igen nagy az érdeklődés. A kitűnő vendegmüvésznő azzal az immár rendkívül népszerűvé vált együttessel lép föl, a mely a darab első százas sorozatának főerőssége volt. Ráihonyi Ákos játssza Danilót, Boross Endre Njegust, Papir Sándor Zétát s a többi főszerepben is mindenkor Batizfalvy Elza, Örley Flóra, Szentgyörgyi Márta, Tallián Anna, Bálint Béia, Bezerédj Ödön és Iványi Dezső lép föl. Vasárnap, márczius 10-én A koldusgróf lesz a délutáni mérsékelt helyáru előadás. A Királyszinház-ban tizenhat zsúfolt házban nyert eddig beigazolást A csibészkirály rendkívüli sikere. Buttykay Ákos dallamos zenéje gyorsan népszerűvé lett, Szél Lajos librettójának vidámságai és az a sok látnivaló, szines tabló és fölvonulás, a mely főleg a tolvajkorcsmában tárul a nézők elé, állandó vonzóerőt szereztek A csibészkit Uly-nak. Az operett sikerével és hírével egyenrangú azonban két színészi alakítás is: a Fedák Sári és Sziklai Kornélé; a népszerű primadonna és a közönség legkedvesebb kémikusa sok jelentős diadalukhoz egy ujabb nagy sikert fűztek, a melynek bizonyságául azok a vidéki igazgatók, kik A csibészkirály-1 előadásra megszerezték, fölkérték a két művészt, hogy az operett vidéki előadásain — természetesen a Királyszinház műsorában való esetleg szabadságolások révén — ők játsszák a primadonnacsibészkirály és a vén betörő szerepét. Eddig tizennégy ilyen vendégjátékra kötöttek már szerződést, de erre természetesen csak A csibészkirály előreláthatólag jubiláris sorozata után kerül idő. A Buttykay-Széli operettet első jubileumához különben egy délutáni előadás is I közelebb viszi: vasárnap délután ugyanis szinI tén ez a darab kerül szinre Fedák Sárival a { czimszerepben, a rendes esti helyárak mellett. Az egér, Pailleron hires vígjátéka szerepel a Királyszinház e heti műsorán. A Rákosi Szidi asszony szirésziskolájának növendékei játszszák el a hálás szerepeket nyújtó darabot szombaton délután a szokásos rendkívüli mérséaelt (koron ás) helyárak mellett. A Népszínház-ban tegnap este igen szép sikerrel került bemutatóra Telekes Béla és Metz Albert A cserkeszleány czimü operettje, mely ezután állandóan betölti a műsort. Az érdekes librettó, melyben sok a mulatságos rész is, éppenugy lekötötte a premierközönség figyelmét és érdeklődését, mint a nagy tudással, invenczióval komponált kitűnő muzsika. A sikert a jó előadás is előmozdította: Komlóssy Emma, Ledofszky Gizella, Kovács, Raskó és Pintér osztozhattak a két szerzővel a sok tapson. Vasárnap délután mérsékelt helyárak mellett, Küry Klára lép fel A kis szökeveny női főszerepében. Ä kulisszák mögül» Budapest, márczius 8. Beszélgetés Henry Bernsteinnal. — „A tolvaj" mai, huszonötödik előadásához. — A Vígszínház-ban ma este ünneplik A tolvaj jubileumát. Henry Bernstein szenzácziós drámája január 12-én került bemutatóra és igy alig nyolcz hét alatt éri meg a huszonötödik előadást, a mi változatos müsor-rendszer mellett [ ritka eredmény Növeli a sikert, hogy a darabot eddig mindig zsúfolt nézőtér előtt adták. ] Ma is Góthné-Kertész Ella, Gazsi Mariska, Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Tanay Frigyes és Szerémy Zoltán játsszák a darab szerepeit, a melyeket a bemutatón ők kreáltak oly nagy sikerrel. A tolvaj mai, jubiláris előadása alkalmából érdekesnek tartjuk közölni azt a beszélgetést, melyet a Magyar Színpad egyik Berlinben időző munkatársa folytatott a minap Henry Bernstein-nal. A tolvaj immár világhírű szerzője ugyanis Berlinben volt, hogy végignézze ott A karmok („La Griffe") czimü darabjának bemutatóját. « Este fél hétkor tért vissza Bernstein Henry szállóbeli lakására. A fogadó-szobában végre feltűnt a költő, hosszú nyúlánk alakja. Rögtön megismertem. Egy szolga kisérte, a kinek a kezében két óriási női kalap-skatulya volt — Van-e tudomása — igy kezdtem a beszélgetést — arról a nagy sikerről, a melyet A tolvaj a budapesti Vígszínház-ban aratott? Bernstein: Oh, hogyne! És mondhatom, nagyon örülök neki. Égészen boldoggá tesz, hogy szeretnek a magyarok és tudom, hogy a Baccarat- om is nagyon tetszett annakidején. Ebben a pillanatban a szomszédos szobában felhangzott a kiáltás: — Henry 1 A drámaírón meglátszott, hogy szeretne felpattanni és rohanni a hivó szóra. — Uram, — szóltam — sajnálom, de nem bocsáthatom el, mielőtt váltságdíj fejében néhány életrajzi adattal nem szolgál. Bernstein (nagy izgalommal): Születtem Páris-ban, 1876. — Tanulmányai ? Bernstein: Condorcet Lyceum. — Tanulmányai befejezése után űzött valamilyen gyakorlati foglalkozást is? Bernstein visszaemlékezve a baccarat-játékban ért óriási veszteségeire: — Nem! — Henry I Henry I — hangzik újból a szobából. Megint szeretne menekülni, de én nem engedek. — Mi a czime, — kérdem, — az első és a többi darabjának? — Az első darabomnak Le marché volt a czime és Antoine-nál került szinre. Ezt követték : Le Detour, Le Bercail, foujou, Frére facques, La Raphale, és végül a Le Voleur. — Dolgozik most egy uj darabon? Bernstein bocsánatkérő hangon: — Egy La Gloire czimü uj drámát irok most, a melyet Guitry-nek szántam. — A minap az újságok sürün emlegettek egy Bernstein nevü fiskálist; rokona az? Bernstein : Igen. Az egyetlen fivérem. Ő Soleilland-nak, a hires kéjgyilkosnak a védője. — És a szülői? Bernstein: Nos, az édes anyám él még. Az apám meghalt. Ausztriából, még pedig a galicziai Tarnowból származik. — Hogyan, Tarnowból? Ismeri Francos Károly Emilt, a ki A barnowi zsidók czimü könyvében örökítette meg földijeit? — Sohasem hallottam erről az iróról. — Nem ismeri A barnowi zsidók-at ? És az édes apja Tarnowból származott? Nos, hát akkor nem tartóztatom tovább. Hálás köszönet a szíves beszélgetésért és üdvözlet a budapesti sikerhez. — Henry I Henry 1 Bernstein miután újra ura lett szabadságának, megragadta a két kalapskatulyát és besiet a másik szobába. P. Színházi pletykák« Budapest, márczius 8. A disz tag. — Egy vidám diploma. — A kórista-kenyérről, a mint ez ismeretes, még a kupiénak sincs elismerő fogalma. De azért nem lehet olyan zavaros az élet sora, hogy a kórista-humor kivesszen. A Népszínház kóristái egyebet sem tesznek hónapok óta, mint felsegitő-estéket rendeztetnek a saját javukra a miatt, mert nem lesz e hó végétől fogva szerződésük, a mi annyit jelent, hogy n.m lesz gázsi. De a népszínházi kóristák ez előtt a kétes jövő előtt sem vesztik el jókedvüket és ráérnek azzal is foglalkozni, hogy a testületükbe disztagokat válaszszanak. Ilyen diszkórista lett Pázmán Ferencz is és erről a kitüntetésről annak rendje és módja szerint kiállított, kalligrafált, czifra inicziálés diplomában értesítették. Az oklevél meghatározza a kóristadisztag jogait, hogy ugyanis „joga van a disztagnak befolyni a kardalos-személyzetet érdeklő minden oly dologba, a mely a karszemélyzet ügyeit előmozdítja. Joga van minden kardalos-gyülésen meghívás nélkül is megjelenni, azon tárgyalni és szavazni. Joga van a kardalost hibáira, rossz magaviseletére, durva szavaira figyelmeztetni, sőt meg is dorgálni. Joga van továbbá a a karszemélyzet minden egyes tagjának tanácscsal szolgálni, a melyet a tag habozás nélkül követni tartozik, — ha a tanács jó". Látható tehát, hogy a kardalos-disztagnak olyan elsőrangú jogai vannak, akár egy keleti kényurnak. Még azt is megengedik neki, hogy tanácsot adjon, de csak jót. De nincs oka örvendeni a kórista-disztagnak, hogy csak jogai vannak, mert a díszoklevél pontjai szerint: „köteles minden kartagot, ha az megérdemli, tiszteletben tartani, üdvözlését fogadni, nála idősebbet üdvözölni, az apróbb sértéseket hízelgés nek venni, a durva sértéseket pedig a lovagiasság szabályai szerint, a mint urakhoz illik, pofonokkal elintézni.* F. M. Felvonásközben. Budapest, márczius 8. A kupié. — A legstilszerilbb betét. — A minap felkereste egy fővárosi szinház karmesterét egy ösmeretlen zeneszerző. A legújabb kupiéját hozta, hogy bírálná meg a „mester".
