MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-12 / 71. szám

12. márczius 10. Budapesti színpadok. apait, márczius 12. A Magyar Királyi Operaház-ban Hilgermann Laura, a bécsi udvari Opera tagja e héten két estén fog vendégszerepelni Ma este lép fel először Aidá-ban mint Amneris, csütörtökön pedig A walkür-ben, mint Sieglinde. Pénteken Hunyady László kerül előadasra; vasárnap lesz a Monna Vanna negyedik előadása. — Feinhals Frigyes bajor kir. kamaraénekes is vendége lesz legközelebb a M. Kir. Opeiahdznak. A kiváló művész e hónap 18-án, hétfőn lép fel A nürnbergi mestudalnokok Hans Sachs szerepében, a melyben a mult évi vendégszereplése alkalmával nálunk a legnagyobb sikert aratta. Ezt az előadást a magyar gazdasszonyok országos egyesületének árvaháza javára fogják tartani. Jegyek már válthatók felemelt helyárakon elővételi dij nélkül. a A Nemzeti Szinház-ban ma este van a Hedda Gabler premierje, felemelt helyárak mellett. Ibsen müvének második előadása szombaton lesz. Szerdán Az eszményi férj, csütörtökön A nép, pénteken pedig II. Rákóczi Ferencz fogsága kerül előadásra, a márczius 15 iki nemzeti ünnepnap alkalmából. Vasárnap este újból a műsorra kerül Szécsi Ferencz kitűnő és nagy sikert ért vígjátéka, az Utazás az özvegység felé, délutáni előadásul pedig Herczeg Ferencz Bizáncz- a szerepel a műsoron. Jövő hétfőn, márczius 18 án egy nagyon érdekes eredeti darab premierje lesz a Nemzeti Szinház-ban: Kisbán Miklós (gróf Bánffy Miklós, Kolozsmegyei főispán) Naplegenda czimü egyfelvonásosa kerül bemutatóra. Az újdonsággal egy estén A tudós nőket adják elő. * A Vígszínház hetének nagy eseménye az a kettős bemutató lesz, a melyet szombaton, e hó 16-án tartanak meg. Ezen az estén kerül ugyanis szinre a Micz báró, Zboray Aladár vígjátéka és Wilde Oszkár világhírű drámája, a Salome. Zboray darabjának ez a szinlapja: MICZ BÁRÓ. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Zboray Aladár. Személyek: Özv. Szent-Annay Jenke herczegnő... T. Halmi M. Sandviczky Micziszláv báró, az unokája Tanay Ecsedy Vazul gróf Hegedűs Zsoltvay Tamás gróf Szerémy Zsófi, a leánya Gazsi M. Öreg Vaáth Miklós - Balassa Böske, az unokája Varsányi i. Szent-Annay Béla herczeg Kazaliczky Lodomery Antal gróf Kabók Gróf Lodoméry Antalné Rónaszékyné Leontine, a leánya Major 1. Bogya, titkár Bárdi Inas Kassay György Fekete Vendégek, zenészek, tánczosok, lakájok. Történik Sandviczky kastélyában. Wilde Oszkár világhírű drámájának szinlapja pedig igy fest: SALOME. Szinmti 1 felvonásban. Irta: Wilde Oszkár. Fordította: Szini Gyula. Személyek: Heródes Fenyvesi Heródiás Haraszthy H. Jochanan Góth Salome G. Kertész E. Első zsidó Szerémy Első katona Ba'assa Első nazarénus Győző Apród Komlóssy I. Szíriai Deréky Második nazarénus Sarkadi Második katona _ ... Tihanyi Tigellinus Kazaliczky Kapadókiai ... Bárdi Második zsidó Dayka Pénteken, márczius 15-én, a Déryné ifiasszony-1 adják; a színjátékot megelőzően a zenekar Kun László vezénylete mellett ünnepi nyitányt játszik, Győző Lajos pedig elmondja Balta Miklós „Nagy idők tanúi" czimü költeményét. Ugyancsak Herczeg Ferencz nagyszerű darabját adják ma este. A tolvaj-1 szerdára tűzték ki, A tánczos regiment-et pedig csütörtökön ismétlik. * A Magyar Szinház- ban Küry Klára példátlan sikerrel kezdte meg vendégjátékát. Eddig minden föllépésére elővételben kelt el valamennyi jegy s az operett további előadásaira is . oly nagy az érdeklődés, mint a bemutatót kö- i vető időben volt Ez esték leghatásosabb részei azok a páros jelenések, a hol Küty Klára és ; kiváló partnere Ráthonyi Ákos kerülnek össze, j A bamba gyászvitéz kupiéját, a keringőt tánczban és énekben viharos tapsok közt ismétlik esténkint, Boross Endre és Papit Sándor tréfái rengeteg hahotákal keltenek és a közönség kedve olyan, mint a legzajosabb bemutatón. A szereplők kiválóságain kivül a közönség most esténkint egy ujitásnak tapsol: Küry Klára, Ráthonyi Ákos és a többi főszereplő, végül pedig Lehár Ferencz vetitett képének, a melyet a második felvonást követő hires közzene alatt mutatnak be az elsötitett nézőtéren. Küry Klára a hét minden estéjén föllép A vig özvegy czimszerepében, vasárnap délután pedig a másik népszerű Lehár-operett. A drótostót kerül szinre mérsékelt helyárak mellett. * A Királyszinház minden eredeti darabjának közös sorsa: a diadalmas jubileum jut osztályrészül A csibészkirály-nak is. Buttykay Ákos gyönyörű, dallamos zenéje, a melynek magas nivóját hálásan méltányolja a közönség, Szél Lajos vidám librettója gyorsan megszerették az operettet, a mely Fedák Sári és Sziklai Kornél odaadó játékától is segítve s minden előadásán zsúfolt házat vonzva: szombaton keiül szinre huszonötödször. A főszereplők természetesen addig is, azontúl is azok maradnak, a kik a bemutatón ilyen emlékezetes sikerre vitték A csibészkit ály-t, a mely ezen a héten is minden estét magának foglal le s csak a vasárnap délutánját hagyja szabadon a János vitéz számára. * A Népszinház nagysikerű újdonsága: A cserkeszleány a héten még hárnmszor kerül előadásra : ma este, pénteken és szombaton. Három estén Blaha Lujza lesz vendége a Népszinház- [ nak: szerdán A falu rosszá-ban, csütörtökön Verő György Menyecskék czim alatt összefog- , lalt egyfelvonásos paraszt-darabjaiban, vasárnap este pedig a Szókimondó asszonyság czim szerepében lép fel. Három délutáni elő- , adás is lesz a héten. Csütörtökön délután, ifjúsági előadásul, Prém József Frangepán Imre czimü történeti drámája kerül előadásra, szombaton délután lesz a karszemélyzet jutalomjátéka, a mikor is a Nebántsvirág- ban Küry Klára, Hegedűs Gyula, Sziklai Kornél és Papp Mihály lépnek fel, mint vendégek. Vasárnap délután, mérsékelt helyárakkal, A vörös sipka kerül előadásra. „Hedda Gabler." — A „Nemzeti Szinház" mai premierjéhez. — Irta: Brandes György. Ibsen drámájának főalakjai norvégek. Hedda Gabler azonban nem különösen az. Ő általánosan emberi, kozmopolita, a milyenné maga Ibsen is egyre jobban lett. Hatvankét éves korában alkotta meg Hedda Gabler-i, teljes érettségének idejében és ezt az alakját mindenütt felismerték és megértették. Itt nyoma sincs a szimbolizmusnak; ez csakis szabatos és pontos tanulmány egy fiatal aszszonyról, a kinek hajlamai nagyszerűek voltak, de a jelleme kicsinyes lett, a ki egyszerre fenkölt és gonosz, uralkodó és dekadens. Bizonyára itt sem hiányzik a norvég vonás. A darabon át pillantást vethetünk egy oly társadalomba, a hol minden eshetőségre egyenességet mímelnek és a hol a gondolkodás és a szavak bizonyos durvasága látszólag még a felsőbb rétegeket is áthatja. A társalgás nincs hijjával a szellemnek, de nincs meg benne a finomság. Ezzel a vonással összevág, hogy a darabban szereplő bűnök a legkevésbé raffináltak közül valók, közönséges tobzódások és annyira nagyfokú iszákosság, hogy az emberi megfosztja a józan eszétől és egy eszes, zseniális embert az elaljasodásnak oly mélységébe löki, a honnan nem hiheti, hogy még ki tud valaha emelkedni. Norvégia belső története egy egész századon át annyira békés és semmis volt, hogy Ibsen az ő Heddájának csak nagynehezen tud hátteret adni, a mikor megteszi egy norvég generális leányának, kinek pisztolyait tisztelettel emlegetik. A néző nagyon jól tudja, hogy egy norvég tábornok oly ur, a ki lóháton jár, de a ki ritkán volt csatában és a kinek pisztolyai legfeljebb ártatlan galambok vérét ontották. De bárha a norvég társadalom befejezetlen, fejlődő, átmeneti kulturáju, egyúttal egy uj és primitív társadalom benyomását is kelti. A nagy drámaíró bemutatott nekünk egy országot, mely ötven esztendőn keresztül meglepő képességet tanusitott páratlan tehetségek termélésére, de hogy őszinte legyek, ugyanakkor épp oly meglepő hijját mutatta annak a képességnek, hogy nagy természeti erőit fejlessze és gyarapitsa. Ibsen mindig ugy festette a norvég társadalmat, mint a mely le is nyűgözi az általa teremtett minden erőt. Ugy látszik, Hedda Gablerben be akarta mutatni, hogy ebben az erkölcsi légkörben minden rendkivüli erőnek szükségképen el kell pusztulnia. Művészi lelkiismerete sohasem volt nagyobb, technikai virtuozitása sohasem volt fényesebb, mint ebben a darabjában. Első kisérleteitől kezdve, Ibsen mindig két asszony közé, egy walkür és egy gyönge nő közé szeretett helyezni egy értékes férfit. Igy tett Catiliná-ban, A solhangi ünnep-ben, a Helgolandi harczosok ban. Bizonyos szempontból Hedda szintén Ibsen ifjúságának legendás és romantikus női közül való, egy Brunhilda, egy Hjördis modern amazon köntösben. Úgy tekinti magát, mint rendkivüli lény a nők között, a ki nem tudja beleélni magát egy érdekházasságba. De azért kegyetlen és aljas ösztönei vannak. Brutális irigység él benne, mely már a gyermeknek sem engedi meg, hogy nézhesse egy másik kis leány szép haját és gonosz kíváncsiság van benne, mely arra készteti, hogy férfipajtását kivallassa ledér életének nappali és éjjeli epizódjairól. Ideálja a nagyvilági nő legalacsonyabb vágyakozása. Azt szeretné, hogyha livrés inasa volna. De nagy büszkeség is lakozik benne. Inkább halott akarna lenni, mint egy gonosz és aljas embernek kényszerűségből való szeretője. Szereti a független és szép életet. Azt akarja, hogy a férfi, a kit szeret, ne éljen megalázva, hanem haljon meg, de szépségben és nem csúfság közepett. Igy tehát nem csupán hideg sajnálkozással értesülünk Hedda haláláról. Mindezek ellenére is Ibsen részvétet tud kelteni bennünk Hedda halálán. Bármilyen is, mégis csak szimpátikus előttünk. Bármennyi hibája volt is, mégis erőt és értéket képviselt. Jobbal érdemelt volna, mint a halált ily silány környezetben. A szinmü mélységes szigorú felfogása nem zárja ki a szegény emberiséggel való épp oly mélységes együttérzést, a mint, hogy a poéta kemény, mesteri ereje megfér az ő szivének jóságával. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 12. Da&e Eleonora Budapesten. Duse Eleonora, a nagy olasz tragika, pénteken, e hó 22-én, lép fel először a Vígszínház- ban, a hol eddig még nem játszott. Az első estén leghíresebb alakításában: A kaméliás hölgy czimszerepében lép fel, a második estén, szombaton, e hó 23 án pedig a Rosmerholms, Ibsen hatalmas drámájának hősnőjét játssza. Ezekre az előadásokra a Vígszínház rt. részvényesei jegyeiket a Vígszínház nappali jegypénztáránál legkésőbben az illető előadást megelőző nyolczadik napon, legkésőbben márczius 15-én és illetve 16-án válthatják meg; azontúl ezeket a jegyeket is a nagyközönség rendelkezésére bocsátjuk. A Vígszínház újdonságai. — „Salome" és „Micz báró". — A Vígszínház nagy szenzáczióra készül. Előadja Wilde Oszkár világhírű Salome-\&t, a czimszerepet Góthné Kertész Ella játssza A művésznő ezért vagy két hét óta mindennap megjelenik az Operaház ballettermében és állán-