MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-02 / 61. szám

2 1907. márczius 2. Budapesti színpadok. Ii4<pal márczius 2. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este van a Monna Vanna premierje. Holnap, vasárnap este A zsidónő kerül előadásra. ^ . » A Nemzeti Színház ma este mutaija be , Verő György A nép czimü színmüvét, melynek második előadása holnap, vasárnap este lesz. A Vígszínház mostani műsorán váltakozó három darab mindegyike sikerének és vonzóerejének teljében van. A Déryné ifiasszony, Herczeg Ferencz eredeti szinjáté a, A tolvaj, Bernstein szenzácziós franczia drámája és A tánczos regiment, a jókedvű német vígjáték, , egyaránt nagy tetszésre találnak, ugy, hogy most estérői-estére egészen megtelik a Vígszínház nézőtere. Épen ezért még nem is állapították meg a legközelebbi újdonság premierjét. A művészi személyzet most egyszerre két uj darabbal foglalkozik. Ezek egyike Zboray Aladár háromfelvonásos vígjátéka, a Micz báró, a melynek érdekes cselekménye az előkelő társaságban játszik. A főszerepeket Varsányi Irén, Tanay Frigyes és Hegedűs Gyula fogják adni. A másik darab Wilde Oszkár hires Salomé ja, a melynek czimszerepét Góthné Kertész Ella fogja kreálni. Ma este Déryné ifiasszony kerül szinre, Varsányi Irénnel a czimszerepben. * A Magyar Színház ban most nagyban folynak az előkészületek M. Szoyer Ilona és Kiiry Klára vendégfellépésére, a mely a jövő hétnek lesz kettős kimagasló eseménye. A két uj vig özvegy felváltva próbál a művész-személyzettel, a mely kitartó lelkesedéssel és nagy diadal j közepette játszotta végig A vig özvegy előadásainak ez első nagyobb s orozatát. A főszereplők közül eddig Ráthonyi Ákos (Daniló), Paoir Sándor (Zéta) és Bezerédj Ödön (St. Briode) vett részt minden előadésban s minden este eljátszotta eddig kaczagtató epizód-jelenését Örley Flóra (Raskovia). Kisebb szerepükben még Talián Anna, Gonda István és Marosi Géza vettek részt minden eddigi előadásban, mig Boross Endre három este kivételével vett részt a sorozatban. A századik estén kivül rendkívüli az érdeklődés Küry Klára első fellépése iránt is. A művésznő márczius 8-án e fellépésével hosszabb vendégjátékot kezd a Magyar Színház- ban, s kiváló művészi egyénisége bizonyára teljes diadallal fog érvényesülni a pompás szerepben. Az ünnepi estékig tovább folynak A vig özvegy előadásai nap-nap után telt nézőtér előtt, vasárnap pedig délután is szinrekerül a népszerű operett rendes esti helyárakkal, de elővételi dij nélkül. A századik előadás előtt, hétfőn és kedden F. Sziklay Szeréna, a pécsi szinház primadonnája, fogja játszani A vig özvegy czimszerepét. « A Királyszinház uj operettje, amelynek vonzóereje napról-napra teljesen megtölti a nézőteret: már tizedik előadásához ér. Buttykay Akos gyönyörű zenéje és Szél Lajos vidám librettója a Királyszinház java erőinek tolmácsolásával, főként a Lédák Sári és a Sziklai Kornél alakításával gyorsan népszerű lett. Minden este sok taps és ismétlés jut Fedák Sári érzelmes dalainak, csibész-nótájának, keringőtánczának, s uj számának: a Csibészkirály trónbeszédjének. Sziklai Kornél vidámsága ellenállhatatlanul hat a közönségre, s a III. felvonás bohózatos jeleneteiben, ahol Sziklai nak Papp Miska, Körmendy és Vágó a partnerei: perczekig megakad az előadás a nagy kaczagástól. Az összes esték a Csibészkiiály-é, a vasárnap délután pedig egy másik nagyszerű magyar darabé: A harang-é, amelynek utolsó előadására is elkelt minden jegy. A női főszerepet, a derék pap gazdasszonyt, ezúttal is Blaha Lujza asszony játssza, rendes helyárak mellett. A Népszínház-ban Küry Klára jövő kedden, márczius 5-én már befejezi vendégjátékainak sorozatát. A Casanova előadását ma ^megismétlik küry Klárával, a ki vasárnap ismét kétszer játszik és pedig délután a Baba, este A kis szökevény czimszerepében. — A cserkeszleány-nak, Teékes Béla és Metz Albert uj operettjének összpróbái már annyira haladtak, hogy az eredeti uj mü márczius 6-ára kitűzött bemutatójának semmi akadálya sincs. Az operett főszereplői Komlóssy Emma, Ledofszky Gizella, Kovács Mihály, Raskö, Pintér és Újvári lesznek. A kulisszák mögül Budapest, márczius 2. 1° _,,Monna Vanna". — Szerzök^a.' darabjukról. — 1. Világszerte ismert drámákból opera-szöveget irni, többnyire hálás dolog. Az ember készen kap jól kidolgozott cselekvést és egy pár érdekes alakot, színes és hatásos környezetbe állított szereplőt. A szövegíró csak arra vigyázzon, hogy egyrészt helyesen rövidítse a szélesebb folyású drámát, másrészt hozzáadjon valamit a magáéból és ez a hozzáadás az opera érzékibb természetéhez képest ne csak tarkítsa, ne csak élénkítse a szöveget, hanem teljességgel hozzásimuljon a darab stíljéhez, a darab hangulatához. A véletlen ugy akarta, hogy Maeterlinck Monna Vanná-\át én fordítsam le a Nemzeti Szinház számára és kevéssel azután a fiam operaszö ;eget kérjen tőlem Lipcséből, ahol akkoriban — 1903 tói 1904-ig — Nikisch Arthur oldalán a dirigálás művészetét tanulta és szabad óráiban komponálással foglalkozolt. Én természetesen mindjárt Monna Vanná-ra gondoltam. Két okból. Először: mert a darab nyelvezetét magyarul én alakítottam és könnyű feladatnak látszott, hogy ezt a már kiformált nyelvet, ezt a kész prózát megfelelő versekbe szedjem. Másodszor: mert érdekesebb, feltűnőbb, modernebb és zenei festésre alkalmasabb darabot nem igen találtam volna. Maeterlinck a Monna Vanná- ig féktelenül szeczessziós könyvdrámákat termelt. Ez az első drámája, a hol egészen szinszerti, egészen reális, a hol fényes technikával épiti a felvonásokat, s a hol a cinquecentóról bámulatosan szép és hü történeti képet ád. A lobogó, vad féltés Guido Colonna szenvedélyes kitöréseiben, a renaissance-ember fenséges humanizmusa Marco Colonnában, a sátorjelenet, a hol Prinzivalle buja érzékisége gyönyörű fokozatban ideális szerelemmé nemesül Vanna lábainál, Vanna nagyszerű felháborodása, a mikor elfordul a férjétől és méltatlanul gyanúsított szerelmét a szerelem igazi hősének, Prinzivallénak adja: — mennyi megkapó ellentét, mennyi erős és nemes hangulat az ostromolt és megmentett Piza hozsannái, ' örömtüzei és harangzugásai közepette! Ezeket dolgoztam én föl a Monna Vanna szövegében A darab menetén, beosztásán nem változtattam. Csak annyit adtam hozzá a magaméból, a mennyit a szczenéria operaszerü élénkítése megkíván. Mondják, hogy Maeterlinck maga is készített librettót a Monna Vanná-ból egy fiatal franczia zeneszerző számára. Erről a librettóról persze fogalmam sincs, de igazán kíváncsi vagyok rá: az én betoldásaim magának a dráma írójának vájjon eszébe jutottak-e ? Ábrányi Emil. 2. Igen tisztelt szerkesztő url Engedje meg, hogy néhány szóval elmondjam operám keletkezésének a történetét és a módot, a hogy komponálni szoktam. A Monna Vanna megzenésítéséhez csak nyaranta jutottam hozzá, mivel karmesteri teendőim a téli szezónban rendkívül elfoglaltak. Ez volt az oka, hogy három évig dolgoztam az operán, 1903-tól 1906 ig. Rendesen a Svábhegyen dolgoztam, nyiló virágok közt, erdőzúgás közepette. Ezután már Szent-Endrén, szüleim uj villájában, magasan a hömpölygő Duna fölött, folytatom a komponálást, ha megszáll az isteni sugallat. Mert inspiráczió nélkül nem veszem elő a kottapapirt, még akkor sem, ha hónapokig kellene várakoznom. Inspiráczió hiányában inkább úszással, lovaglással, tenniszezéssel és a boldog naplopás egyéb nemeivel töltöm a nyári vakácziót! . . . A zenei gondolatokat leginkább a szövegből merítem. Csak a d ámai cselekmény és a szöveg ritmikája indítja meg bennem az alkotás folyamatát. Ha megkaptam a szöveget, rendesen betéve megtanulom és ettől kezdve rab vagyok. Séta közben, színházban, zsuron, villamos kocsin, mindenütt kisér és csak idegességtől mentes jó természetemnek köszönöm, hogy ennyi zaklatás ellenére nyugalmamat és jó kedvemet ritkán vesztem el. Ha a zenei gondolat alakot öltött a fejemben, pontosan leirom. És mivel a modern drámai zene hive vagyok: ha öt- hat ilyen főgondolatom, vezető motívumom van," akkor munkám nem egyéb, mint a főgondolatok logikus feldolgozása, szöveg szerinti elhelyezése. Első vázlatomon nem igen változtatok, mert magamban erősen kidolgozom, mielőtt papírra vetem. Ha egy felvonás vázlata kész, akkor teljesen meginstrumentálom. Ez már tudomány, technikai munka, a hol a modern zenekar összes raffinált fogásai a zeneszerző rendelkezésére állanak. És nagy előny, ha az operairó egyúttal karmester is, mert igy jobban behatol az orkeszter lelkébe, jobban kiaknázhatja ezt a csodálatos zenei bányát, ahonnan a hangszínek legragyogóbb drágaköveit hozhatja ki. Mennyire sikerült nekem ez: ma este a közönség és holnap a kritikusok döntik el. ifjabb Ábrányi Emil. II. „A nép." — Szerző a darabjáról. — Tisztelt szerkesztő uram 1 A nép ma igen aktuális és igy könnyen megeshetik, hogy sokan majd a A nép-e\ is annak tartják. Nem fogok ellene tiltakozni. Mégis az igazság kedvéért el kell mondanom, hogy darabom vázlatát ezelőtt öt évvel mutattam be Somló Sándor urnák a Nemzeti Szinház akkoron uj igazgatójának, a kész darabot pedig 1905. év kora őszén nyújtottam be előadásra. E szerint: vagy én láttam előre az elkövetkezett idők fordulatát, vagy — már régebb idő óta aktuális ez a nagy téma. Én az utóbbit vallom itt is, a darabomban is. És bizonyítom is, de majd csak este. S a mit tán nem hinnének el nekem a kételkedők: elhiszik a kitűnő művészeknek, a kiknek lelkes buzgalmáért, a melylyel a döntő csatára készültek, már most is hálás elismeréssel adózik a szerző. Verő György. Színházi pletykák Budapest, márczius 2. Az „ismernök". — Tanay kalandja. — Tanay Frigyes nagyon meg van elégedve magával. Tanay Frigyes sehogy sincs megelégedve magával. Mindkét mondat megáll. A jeles művész ugyanis meg van elégedve A tánczos regimentben elért sikerével, mert azon már tul van, de nincs még megelégedve a Micz báró-ban nyújtandó alakításával, mert hiszen arra még csuk készül és mint ambicziózus színész folyton formál, javit rajta. ^ | Ellentétes érzelmek rabjaként sétált tegnap a Lipót-köruton, a mikor egyszerre csak megállítja egy őszszakállu ur, megragadja két kezével jobbját, erősen szorongatja és felkiált: — Jaj de örülök, hogy ismét látom I .. . -- Kérem, kérem! — mosolyog Tanay, a ki nem tudja ugyan, kicsoda az öreg ur, dehát elvégre népszerű színészt ;sok olyan ember ismeri, a kit őt nem ismer.