MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-11 / 70. szám

92. márczius 10. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Stuart Mária« szövege. Stuart Máriát Erzsébet, angol királynő el­fogatja, mert féltékeny Már,ára, a ki az angol trónra is vágyik. A börtönben szenvedő Stuart Máriának pártfogója akad Mortimer személyében, a ki azzal a megbízatással érkezik meg, hogy Máriát börtönéből kiszabadítsa. Az ifjú Mortimer, a ki hűséges hive Máriának, annál is inkább remény­kedik terve sikerében, mert a fogoly királynő nagybátyja őrizetére van bízva. Stuart Máriának még egy másik titkos híve Is van Erzsébet udvarában: Leicester gróf, a ki régi szerelmese Máriának, de a kit önzése, hiúsága és nagyravágyása most Erzsébet kar­jaiba kergetetl. Leicester egy találkozást inszcze­nál Erzsébet és Stuart Mária között, ettől várja a két királynő kibékülését Erzsébet találkozik is a kertben Máriával, azonban Mária alázata hirtelen dacos dölyfre fordul, a kibékülés rneghiusul, Erzsébet tajtékzó gyűlölettel válik meg Máriától. Mortimer ekkor összeesküvést tervez Mária megmentésére, azonban ez nem sikerül és a hűséges ifjú életével lakol. Le cester, hogy hatal­mát az udvarnál megtarthassa, maga terjeszti Erzsébet elébe Stuart Mária halálos Ítéletét, alá­írás végett. Erzsébet aláírja a halálos ítéletet Máriát viszik a vesztőhelyre, Leicester pedig a bakó szavának hallatára összerogy. Egy orarm nézzük meg az »Apolló« színház előadá­sait, VIII, Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadasok délután 4-től folytatólag éjfélig. VÁRSZÍNHÁZ. »Carmen« szövege. Első felvonás. Szabad tér Sevillában. Bal­ról az ősrégi laktanya, szemben egy dohány­gyár. Katonák az őrség előtt. Micaéla jő. Moralés bivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrség­váltás. Gyermekek kórusa. Munkásnők jönnek ki a dohánygyárból s a katonák köré seregle­nek. Fiatal legények követik Carment kérve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Ki­fejti, milyen a czigányleány szerelme. A munkás­nők elvonulnak. Micaéla visszatér és beszél Jóséval. Levelet hoz az édesanyjától, továbbá pénzt s mint Macaéla kedves naiv kaczérság­gal mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik egy leánynyal. Zuniga kiküldi José-t néhány katonával, hogy fogják el. Carmen daczosan énekel válasz helyett, miáltal José-t egészen kétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenve­délyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült is rábirni José-t, hogy oldja meg kezén a kötelet s ha majd bekíséri, engedje őt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastia korcsmá­jába. Jósé egész elbűvölve fogad szót. Carmen megszökik, Jósét büntetésből elfogják. Második felvonás. A Pastia korcsmája. Car­men, Frasquita és Mercédes mulatnak. Esca­millo, a bikaviador jő többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhes­sen vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg. Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vssza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s fel­kérik a lányokat, hogy kísérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikerül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak, csak Carmen vona­kodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Jósé a fogságból és biztosra veszi, hogy még az éjjel el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről hallatszik vidám jí éneke. Carmen szerelemittasan fogadja, tánczolva dalolva tisz­teletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahivja. Jósé távozni akar! Carmen gúnyolja, hogy elfut a szerelem elöl! „Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztositja, hogy őrülten szereti.' „Akkor jönnél hívásomra s megszöknél velem! „A zászlót hagyjam el, melyre esküdtem? SohaV szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopog­lseoial éa ma.««*] negeutu, ralauunl z+nekf>rl &»ag«zere» klltliiö nütiónegbea tat az ajtón Zuniga és bebocsáttatást kér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behívja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs .öbbé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez. Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Fras­quita és Mecédes kártyát vetnek. A Carmen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind és csak Jósé marad vissza fedezetnek. Micaéla arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jö Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carmejnt szereti és nem eredmény­telenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, m'dőn Carmen visszajő és közéjök veti magát. Majd észreveszik a csempészek Micaelát és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bir megválni Carmentői, de az gúnyosan elűzi. Jósé megy, de dühösen odavágja Carmennek hogy nem szabadul meg tőle, csak a halál áltai. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Ballet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz, Escamillo karján halad Carmen, kinek barát­női hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik s kérik, hogy ne is mutatkozzék. Carmen nem hajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörögve esd Carmen szerelmeért, melyért mindent meg tesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége, most Escamil­lot szereti s eldobja azt a gyürüt, mit Jósétól kapott. Annak az a legdrágább emléke édes anyjá­tól. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát, midőn az arénából győzelmi zaj hallatszik. Car­men szeme ragyog a büszke diadalérzetben. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyilt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtteste fölött. Egy órara nézzük meg az »Apolló« szinház előada­sait, VIII., Népszinhaz-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig SZABADALMAZOTT E N E R G I N *d £ i Ö* «» O 8 - w i s o s £ ,cn ^ ss | JS l » o 8 * s fi TO s. I 3 ® U) O — Kapható minden gyógytárban és drogériában. Szabó-féle pármai ibolya-szappan i szappanok Ideálja. Rendkivül kellemes, lágy habzasa, finom ibolya illata s bőrpuhító hatása olyan, hogy egyetlen külföldi szappan sem versenyezhet vele. Készíti pipers-szappaagyáros =MISKOLCZON.— Darabja 80 fillérért Kapható Budapesten: Neruda Nándor Kossuth Lajos-u. 7., Molnár és Mn Koronaherczeg-u. 11., Lux Mihály Muzt um« körút 7., Majthényi Béla Vámhaz-körut 15., Kiss és Schmidt Lövölde-tér 7., Sugár Andor Csömöri-ut 7. és Török Józset gyógyszertárában. Vidéken minden drogériában " Szabó Béla NEPSZINHAZo „A cserkeszleány" szövege. Első felvonás. Buzdurgán tatár murza fog­ságban tartja, sok magyarral együtt, Damokos Istvánt is, a kinek otthon szenvedő ifjú hitve­sét Apor István szeretné feleségül venni Ezért, mikor Aport a váltságdíjjal elküldik a murzához Domokosért. Apor a váltságdíj egy részét azért adja Buzdurgánnak, hogy foglyát ne bocsássa szabadon. Damokos szabaditásán fáradozik Kalme cserkeszlány is, de Damokos nem akar szökni, Boldizsár, egy ravasz székely legény is ott jár a murza udvarában, a hol megismerkedik Kaiméval, a ki nagyon meg­tetszik neki. Boldizsár tudomást szerez Apor álcokságáról, leleplezi Buzdurgán előtt és rá­veszi a murzát, hogy vegye üldözőbe Aport ős törjön be a Damokosok kastélyába, magyar földre. Második felvonás. A ravasz Boldizsár elő­ször is tőrbe ejti Aport, a kit vaskapcsok közzé szorítva, ártalmatlanná tesz. Azután a tatáro­kat, Buzdurgán vezetése alatt, becsalja a kas­télyba, melynek asszony népét és Damokos hit­vesét előbb egy rejtekajtón elvezeti. A murza cselt gyanit és ezért arra kényszeríti Boldizsárt, hegy cseréljen vele ruhát. Ez csak kapóra jön a furfangos székelynek, a ki a murza ruhájá­ban maga is a rejtekúton elmenekül. A cser­ben hagyott és tőrbecsalt tatárok pedig Buz­durgánt verik el, a kit Boldizsárnak néznek. Harmadik felvonás. A tatárok Aport hoz­zák haza msgyar földről, a kit mély börtönbe vetnek. Kalme megint szökést binál Damokoa Istvánnak, de ő — nehogy a többi magyar fogoly sorsát nehezítse — nem akar szökni. Boldizsár vezetése alatt megérkeznek a magyar asszonyok, vélük Damokos István hitvese is.. Boldizsárnak, mert mindenütt Buzdurgánnak vélték, sikerült bejutnia tatár földre. Ekkor ér­kezik a kán követe, a ki hozza ura parancsát, hogy az összes magyar foglyokat szabadon kell bocsátani. Damokos hitvese boldogan bo­rul szabaddá lett férje karjaiba, Kalme pedig Boldizsárt követi mint jövendőbelije. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinhaz előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadá­sok délután 4-től folytatólag éjfélig. Több 100 ot*Vos véleménye szerint legkitűnőbb szer fog-, száj- és garatápol&sra Dr. DEMBITZ ^SEPT0L ^^ fogorvos és fogpora. Aseptol 8zájvizpasztillák 1 doboz 2 kor., fogpor 80 fillér, IKaphatók gyógrtérakban.tdrogérlákba« és lUatszertirekbia. Kozpontl, főraktár;: Dr. D«mbltz, fog-ét szá|ápolószorok loboratorlunu Budapest, VII., Kerepesi-ót, 10. szám. Orvoei vélemények minden dobazhoz mellékelve 8 Soványság .\i énedül eredmény!«! kisört sier a dr, wmiam Hartley tanéi ..«erika! erótéppor». Sövények tartóé, saép telt leaUdo-í^kat bajosoknak nólzülózhetetlen ezer. Kitüntetve : Chikafó, Berlii London és Hamburgban. 'Kó.aónölevnlek minden nrsaagból. ' .oaoionldnt banználati ntaaiUaaal i roilní 10 k». — #óratiai: Balázs Mór S. Budapest, TI., Poőmanlczky-atoza 61, II. em. 20. kapható: Tórók JAieel gyógyizertiriban, Klrély-ntcia 01 Nádor-gyógyae ártérben, Vécat-kórut 17. S1ERRBERG cs. és kir. iidiari üangs i flPlII a legjobb védöszor májnak, Fogaknak. UOntí Osan-eaajviz l kor 7« f. Osnn-fogpor 88 fillér. TAMUI1IPCUC * '«SÍ°bb k«JfertÓ«»sr. _ lAnmlíütllt Setetsróke, barna és fekete 5 korona C:srny luleti * legkipróbáltabb szepitóarer a k. n ' i • Ralsamin-szappan 60 f. K icsch* nfi 7^3ÍPIP '«le Napraforgóvi Olai -.ap­IlUlOniOjC p „ 70 lilier es l korona. Czerny J. Antal /iecsben, XVIII., Carl Ludwig-St asse H. Rnkt* •ninden nagyobb gyógyszertarban, drogerlabaa, illatszertárhan, sth. Árjegyzék ingyen Kerepesi-ut 36. az

Next

/
Thumbnails
Contents